2014. március 12., szerda

Hárman

Fodor Ákos: Szinopszis

Szerepünk kétes.
Egy biztos: hárman vagyunk.
Hal, háló, halász.


Annyit gondolkoztam ezen a haikun, és  annyit leírtam  a vele kapcsolatos gondolataimról, hogy végül kitöröltem az egészet, mert úgyis annyi minden benne van ebben a 17 szótagban. 

Viszont körvonalazódik bennem, hogy a három közül melyik énemmel vagyok leginkább harmóniában, ki vagyok én, és körülöttem lévők közül kik vannak  a fenti hármasból többségben. A szerepeket is annyiféleképpen lehet értelmezni...
Aztán itt a nagy kérdés: Találkozik-e az énem a többséggel? Egyáltalán van megfogalmazható válasz, vagy csak bele lehet gabalyodni? Jó is, hogy töröltem mindent, de nagyon élvezem az ilyen feladványokat.Csak úgy fejben.
Ha írtok, azt persze nem bánom!:-)





18 megjegyzés:

  1. A legegyszerűbb megfejteni: a hal és a halász. Valakinek hal vagyok, valakinek halász...
    De a háló és a halász?... Ez már talányosabb. Az eszköz és a szándék. Ha magamra és a "másikra" próbálom alkalmazni, már nem is olyan egyszerű...

    VálaszTörlés
  2. Én a háló szereppel tudok leginkább azonosulni, feltéve, ha önmagamat elemezgetem.
    Nem a kiszolgáltatott, mások által (fel)használt eszközre gondolok, mert az is más,hanem az adás eszközeként gondolok a hálóra.
    Amit összegyűjtök azt élvezhessem,és továbbadjam. Mert az adás egyre inkább fontosabb.Biztosan korral jár...
    Egyébként a háló lehet a fogságba ejtés eszköze is.Az már megint más.

    VálaszTörlés
  3. Nekem ez az asszociáció jött be: behálózás, foglyul ejtés...
    Te hogyan gondoltál az adásra a háló kapcsán? (mint hálózat? lánc?)

    VálaszTörlés
  4. Nekem a hálóról nem a behálózás és a foglyul ejtés jutott először eszembe, hanem a halászat.A hal lehet áldozat( neki a háló negatív), de a hal lehet étel is, és kihalászásához kell a háló.
    Én ez utóbbira gondoltam. Egy eszköz segítségével jól lehet lakatni( ez is az adás), igaz, ahhoz halász is kell.
    Olvasom a Bibliát, talán ezért jutott a hálóról más eszembe.
    Egyébként begyűjteni ismeretet, és azt átadni, egyáltalán valami összegyűjtöttet átadni is összefügg számomra a hálóval, mint eszközzel.

    VálaszTörlés
  5. nekem meg az jutott eszembe, amikor a problémamegoldásnál mondjuk, ne halat adj, hanem hálót
    = képességet, hogy meg tudjam oldani, ne megoldást

    de háló (vagyis eszköz valami megoldására, képtelen vagyok lenni
    (amire más számíthat, és eszközként használhat saját magának) szenvedtem eleget ilyesmitől
    pedig jó lehet jó helyen jó ügyben hálónak lenni

    sosem voltam halász, aki ki tudja szedni ami neki kell, de igyekszem, minden hal érdekel, de a megélhetésemre nem fordítom (lüke)

    de hal sem, mert bár átlagos vagyok, mint a többi hal úszok (bár többnyire szemben a többiekkel)

    érdekes szerepek, de felfogható egy csapatmunkának is ez a hármasság

    VálaszTörlés
  6. Éva, az én hirtelen asszociációim: háló - valami nem túl biztonságos, csak a nagy dolgok akadnak fenn rajta, az apróságok elfolynak belőle. Ugyanakkor kifogásra jó, megkapáshoz eszköz.
    A hal - sikamlós, áramvonalas, alkalmazkodni tudó. Ugyanakkor hideg.
    Halász - dolgos kezek, élelmet adó személy. Ugyanakkor vadász.
    Egyikkel sem tudok azonosulni (milyen hülyeség) hát persze, mert én a kavics vagyok :-)

    VálaszTörlés
  7. Katalin, én is úgy gondolom, ahogy te: a háló fontosabb, mint a hal.A hálót nem lehet megenni, de fontos eszköze az élelmezésnek.
    Ahogy mondod, lehet eszköze egy probléma megoldásának. Tetszene( tetszik) ez a szerep.
    Igaz, a hálóhoz halász is kell, aki tudás erő és hatalom birtokosa. Ez utóbbi nem foglalkoztat.

    VálaszTörlés
  8. Én is a hálóval tudok csak és kizárólag azonosulni. Háló, aki összegyűjt, átölel, a távoliakat közel hozza egymàshoz, ugyanakkor a gyengék( kicsik) kicsusszannak a lukakon. Olyasmi, mint egy zsàk, de nem fojtó közeg.
    Hal, semmiképpen nem szeretnék lenni. Nem akarok rabja lenni senkinek, semminek. Én ennél sokkal szabadabb természetű vagyok. A halász az egyedüli valaki, aki a szárazföldön van, és az én szemszögemből egyrészt gyilkos, màsrészt pénzhajhàsz...juuuj, ez egy kicsit szigorúra sikeredett, de ezek az első gondolataim a témához.

    VálaszTörlés
  9. Kavics, most ezen gondolkozom: a nagy dolgok fennakadnak a hálón, a kicsik átfolynak.A "nagy" gazdaságos, de sokunknak( az ilyen lírai lelkűeknek) nem ez a fontos.
    Azonosulni az egyikkel? Ha mindenképpen kell, lehet választani, az egyik a három közül közelebb áll hozzánk, mint a másik kettő.
    De mind a három valójában bennünk van, csak melyik hangsúlyozottabban.
    Te kavics vagy, az itt nem szerepel.
    Miért is vagy kavics? Mert szereted festeni őket? Mert szép simára csiszolható?

    VálaszTörlés
  10. Névtelen, te aztán jól megfogalmaztad!
    Közös bennünk a hálóval való azonosulni tudás.:-)
    A hal lehet rab is, de ha megússza a halászt nagyon szabad!A halász gyilkos, de csak a háló halász nélkül sem sokat ér. Ahh ezért töröltem én ki mindent, amit írtam korábban, mert annyira szövevényes.
    Mindenki a maga egyénisége szerint azonosul vagy éppen hogy nem.

    VálaszTörlés
  11. Éva, igen, igazad van mindenkiben van hal is háló is és halász is valamilyen arányban. Szituációtól/élethelyzettől függően (talán)
    Hogy miért is vagyok kavics..? Mindenki kavics - szerintem - (http://bessyke.blogspot.de/2012/03/kavicsok.html) különbözőek, picit mások, de kavicsok vagyunk. :-)

    VálaszTörlés
  12. En ezzel most el leszek egy ideig:). De azt is gondolom mind vagyok,csak ugy,mint a hajunk pl fazisai vannak,novekvo,kihullo,,,,halasz,mint embergyujto,hal,amikor engedem,hogy hozzam keruljenek kozel,halo,amikor passziv vagyok....persze lehet ertelmetlen,de keso van,es sok volt a ho:)

    VálaszTörlés
  13. Kavics, Ágnes, tudtam, hogy könnyebb lesz nekem is írni róla a megjegyzésekben. Sok ötletet kaptam, és könnyű volt bekapcsolódnom.
    Kavics, köszönöm a linket, így már érthető.
    Ágnes, nagyon jó, és igen, emberhalász, ez nagyon kézenfekvő.

    VálaszTörlés
  14. nézd mit találtam:
    eggeli ébresztő mese a kávé mellé vagy helyett...

    Volt egyszer, hogy egy kristálytiszta vizű, hatalmas folyó, fenekén különös lények éltek.
    A folyó csendesen hömpölygött mindannyiuk - fiatalok és öregek, gazdagok és szegények, jók és gonoszok - fölött, a víz folyt, ahogyan folynia kellett, a víz csupán kristálytiszta önmagát ismerte.
    A lények mindegyike görcsösen kapaszkodott a folyómeder mélyén heverő ágakba meg kövekbe, mert életük volt a kapaszkodás, az, hogy ellenálljanak a sodró áramlásnak, ezt tanulták születésük pillanatától.
    Végül azonban az egyik lény így szólt: "Elegem van már ebből a kapaszkodásból. Bár a saját szememmel nem tudok meggyőződni róla, de bízom benne, hogy a folyó tudja, hová folyik. Hagyom hát, hadd sodorjon magával az áramlás, és vigyen, ahová akar. Ha továbbra is itt kapaszkodom, belehalok az unalomba."
    A többi lény kinevette, és azt mondták: "Te bolond! Engedd csak el magad, és az áramlás, amelyet oly nagyra tartasz, majd jól megforgat, odavág és úgy szétmorzsol a köveken, hogy abba hamarabb belehalsz, mint az unalomba!"
    De a lény nem hallgatott rájuk, hanem elszántan elengedte, amibe addig kapaszkodott, mire valóban rögtön forogni, bukdácsolni kezdett, és az áramlás a kövekhez vagdalta.
    Ám a lény ennek ellenére sem kapaszkodott meg újra, az áramlás így egy idő múlva felemelte a folyómeder fenekéről, és többé már nem ütődött, zúzódott.
    Azok a lények pedig, akik a folyó alján éltek tovább, és nem ismerték a sodródót, így kiáltottak fel: "Lássatok csodát! Ugyanolyan lény, mint mi vagyunk, de ő repül! Íme a Messiás, aki eljött, hogy mindnyájunkat megváltson!"
    És a sodrodó így szólott: "Dehogy vagyok én Messiás, vagy akkor ti is azok vagytok. A folyónak telik kedve benne, hogy felemeljen bennünket, hogy szabaddá tegyen, ha van merszünk hozzá, hogy elengedjük, amibe kapaszkodtunk. Valódi tennivalónk az utazás, a nagy kaland."
    De ők csak egyre azt kiáltozták: “Megváltó”, és továbbra is görcsösen kapaszkodtak a kövekbe, és a következő pillanatban a sodródó eltűnt a szemük elől, ők pedig ott maradtak, és legendákat találtak ki maguknak holmi Megváltóról.

    #RichardBach #Illúziók

    VálaszTörlés
  15. Katalinom, nagyon köszönöm!Mindig hozol valami jót.Hol linket, hol mást.

    "...ha van merszünk hozzá, hogy elengedjük, amibe kapaszkodtunk."
    Ez az!

    VálaszTörlés
  16. és akkor ehhez mit szólnál?
    : "adj halat a gondolataidnak!"

    Fodornál viszont a hal az én lehet, a háló a korlátai, a halász? minden fölött...... fölöttünk...? ki vagyunk szolgáltatva neki? (én a hálót keretnek érzem... bezár! és az halász ki, és ki is vesz a hálóból.

    VálaszTörlés
  17. persze egyérteműen mindhárom mi vagyunk...ezt nem is titkolja Fodor...a hal is és a halász is,,,az énünk , csak más szinten, a testin és a szellemin ...mi vagyunk (lehetünk, lehetnénk) önmagunk halászai...a háló az eszközünk, de az is mi vagyunk (mindaz, ami kiemelhet, felemelhet...(közben érezhetjük ez korlátnak is...mert ez az átmenet... az összekötőnk, a hid..a halászhoz: egész egyszerűen a lélek?...és ez az egész akkor lehet a test-lélek-szellem hármasságunk)

    VálaszTörlés
  18. Aliz, de nagyon jól ideírtad a gondolataidat! Nagyon tetszik, köszönöm. A test-lélek-szellem hármassága, mint hal-háló-halász!!!
    Máskor is gyere!:-)

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu