2013. augusztus 23., péntek

Közeledünk...

"...csakis a Balatonnál lehet olyan egyértelműen tetten érni az ősz beköszöntét. Megfigyeléseim szerint ez évről évre augusztus huszonegyedikén következik be, késő délelőtt. Az ember sétál a Petőfi utcán, éppen a sarki közértből jön, felnéz az égre, és teljes bizonyossággal megérzi a pillanatot, amikor a napfény egy árnyalattal sápadtabbra vált. Még mindig ragyog, de már nem ugyanaz, mint tegnap: mintha erőtlenebb lenne, kissé félszegebb. Már nem perzsel, csak simogat, csak bélel. Az égbolt kifogástalanul kék, a bárányfelhők a szokásosak - de megjelent a határtalan szomorúság, az elmúlás csöndje..."
Zsille Gábor



... nemcsak a Balatonnál! Egyébként pedig van valami ebben az egészen pontosan meghatározott dátumban.
Kerestem már a közelgő ősz jeleit. Augusztus 20. után nem is reménytelen a próbálkozás, de még inkább a várakozásé ez az időszak.Talán az elmúlás csöndje egy nyáron nyüzsgő tó mellett jobban észrevehető, nagyobb a kontraszt.
Nekem az ősz és a tél öröm, de ezt már máskor is leírtam.
Csendesebb, visszafogottabb valóban már sok minden, várom a kissé megtört színeket, a csípősebb hajnalokat, az ablak becsukogatós, füstszagú alkonyokat. 
Nem muszáj velem egyetérteni az ősz és a tél szeretetét illetően. Lényeg, hogy legyen évszakunk( többes szám is lehet), melyben úgy igazán otthon vagyunk.

24 megjegyzés:

  1. Ez valóban így van.Idén egy nappal előrébb jött,mert már 20-án érezhető volt a változás.

    Szintén: ősz a nagy szerelem, de a tél is.:)

    VálaszTörlés
  2. Ez egy nagyon-nagyon-nagyon "szeretem-bejegyzés" és idézet... jaaaj, de mennyire tetszik....
    Köszönöm.

    VálaszTörlés
  3. nagyon telitalálat ez az idézet (ez a Zsille G nagyon tud valamit,


    szépségesek a fotóid

    VálaszTörlés
  4. óóó, de igaz minden mondat Zsille G. írásában.

    Ilyen érzések jutottak nekem is eszembe, hogy hiába van 30 fok feletti hőmérséklet, de az a kicsit megkopott napsugár már nem olyan, mint nyár elején/közepén....és reggelek már igen hűvösen indulnak.
    Mondjuk én (lehet megköveztek érte) nem nagyon bánom, hogy végéhez közeledik a nyár, mert nagyon tudok szenvedni a hőségtől.

    VálaszTörlés
  5. Mammka, Krikszi, Katalin, Orsi!

    Azt hiszem, vagyunk annyira érzékenyek, hogy egy ilyen esemény, mint az ég fakulása, a reggel csípőssé válása stb. megérintsen minket.Ahogy most is kinézek az ablakon látom, hogy süt a nap, de gyenge már, a kinti illatban is megtörtént a változás.Így jó!

    VálaszTörlés
  6. Orsi, neked most külön is írok itt, mert levetted nálad a kommentelési lehetőséget.Eddig tiszteletben tartottam, de nálam megtehetem, ugye?
    Nem mondhatom, hogy nem értelek meg, mert rajtam is átfutott sokszor ez a gondolat, hogy csak ismétlem magam a blogban. Volt is hogy bezártam a blogom, az is eszembe jutott mint neked, hogy azt hihetik, hogy talán rá akarom magam beszéltetni a folytatásra a kicsikart visszajelzésekkel, vagy sajnáltatom magam...
    Mindent komolyan gondoltam én is akkor, aztán mindig visszajöttem, mert a blogot magamnak is írom, nem csak másnak. Ha ismétlem magam, azt jelenti, hogy az életemben is ismétlődnek azok a dolgok. Ha újra jön az érzés a blogbezárásról, már le sem írom, mert végül mindig hiányzik.Mert emberekkel is kapcsolatban vagyok már.
    Ha egyszer eljön tényleg az ideje, akkor nem lesz bennem hiányérzet. Még lenne, tehát maradok.
    Ha továbbra is úgy gondolod, nem akarsz visszajönni, akkor minden jót a blog nélküli életedben.Ha hiányozna az írás, a többi blogos, bátran gyere vissza!

    VálaszTörlés

  7. Drága Éva, nagyon köszönöm, hogy szóltál hozzám ezzel a témával kapcsolatban.

    Megmondom őszintén nem gondoltam volna, hogy bárkiben is hagyok annyi nyomot a blogommal, hogy feltűnjön: befejeztem.

    Hosszas tépelődés, őrlődés után hoztam meg ezt a döntést, igazából mondva hamarabb akartam ezt meglépni, de mindig találtam valami apró kis indokot, hogy miért ne most, hanem később. Aztán kapóra jött, hogy jön az 500. bejegyzés...

    Hazudnék, ha azt írnám: könnyű volt az a blogbezárás nekem. Kimondhatatlanul hiányzott, szenvedtem rendesen, mert annyi minden volt még bennem, jöttek a nyári programok, amiken részt vettem/fotóztam, tele voltam élménnyel és mindig bennem volt az érzés, hogy ezt majd megírom...de aztán eszembe jutott, hogy jééé, hisz én már befejeztem, mit akarok én írni?:)

    Annak pár nap után nem tudtam ellenállni, hogy ne olvassalak benneteket...nagyon hiányzott mindenki, akivel egy kicsit is kapcsolatban voltam/vagyok...

    Tudod, most úgy érzem, nem akarok a számból se..et csinálni, ahogy én akkor ott elköszöntem...azt olyan nagyon véglegesnek éreztem.

    Ha egyszer visszatérek, tudatni fogom veled/veletek.

    Azért nem szabadulsz tőlem, mert úgyis mindig itt foglak olvasgatni, még ha nem is mindig írok kommentet:))

    Még egyszer: köszönöm Neked.

    most pedig elmegyek egy kicsit sírni....

    VálaszTörlés
  8. Orsi, én is visszajöttem, amikor úgy éreztem, hogy rossz döntést hoztam.Én is véglegesnek szántam pedig.
    És én is tartottam attól, amitől te is, hogy a számból... csinálok.De csak úgy tudjuk meg, hogy jól döntöttünk-e, ha kipróbáljuk.
    Aztán újra elkezdtem írni, mikor hiányzott( írás és emberek is), senki nem rótt meg a visszajövetelemért:-), de arra is gondoltam miért is féljek? Végül is a saját blogom.
    Kiben nem fordult meg, hogy abbahagyja? Sokan megértik a töprengéseinket ez ügyben.
    Bennem már egyre kevesebbszer merül fel, ha mégis, nem írok róla. Szépen csendben túl leszek az érzésen.
    Kinek is van mindig új témája, rendszeresen nagy eseményei? Kevesebbnek, mint nem.
    Akinek mégis van, azért olvasom( újdonságok), akinek ismétlődései vannak, őt pedig azért. Mert megnyugtató az ismerős témákat más blogjában is viszontlátni.Az egyszerűségük adja a békés hangulatot.
    Ne sírj!!! Ha szívesen írnád a blogod,folytasd. Nem történt semmi visszahozhatatlan, úgy tégy, ahogy neked jó.:-)
    Több megértésre találsz, mint hinnéd. Olyan emberiek a töprengéseink, a tied is, a minek is.

    VálaszTörlés
  9. Éva, nagyon köszönöm a kedves/biztató sorokat.

    Ha lezajlik a fejem felől ez a nagy rumli, amiben vagyunk (ház felújítás) fontolóra veszem...

    Nagyon szép napokat kívánok Mindenkinek!

    VálaszTörlés
  10. Elgondolkodtam, mitől olyan szép ez a Zs. G. leírás az őszelőről... Mert olyan szubjektív, csupa egyéni megérzés, amelybe mindenki belehelyezkedhet...
    A tied is ilyen, Éva.

    VálaszTörlés
  11. Hogy ez mennyire igaz!!! micsoda pontos megfigyelés, és teljes mértékben egyezik az enyémmel! Nagy balatonimádó vagyok, szinte minden évben lent vagyok 21-én.

    (Drága Éva, örvendek, hogy végre jelen lehetek Nálad!)

    VálaszTörlés
  12. Amúgy ezekben a fotókban is mennyire benne van már az ősz!

    VálaszTörlés
  13. Cirip, örülök, hogy megjelentél itt is, nálad is.
    Kerestem az ősz augusztusi jeleit, ezekben a látványokban, és így a róluk készített képekben találtam meg. Inkább a hangulat volt jelen.

    VálaszTörlés
  14. Rózsa, a sorok konkrétsága tetszik, nem általánosít és díszít agyon,engem ez vonz benne.Hasonlóan gondoljuk.
    Benne van az igazság is( egyfajta szubjektív általánosság?), amit én is érzek ebben az időszakban. A kettő együtt hat rám.

    VálaszTörlés
  15. Most olvastalak, mindkettő szép, a montázs és az idézet. Ezt én is megfigyeltem, de inkább régebben. Akkor még lehetett érezni a változást, most valahogy bolond az időjárás, de tény változott.csak nem ilyen finoman, s mint rég.

    VálaszTörlés
  16. Holdgyöngy! A változások élesebbek, az átmenet kevésbé létezik, de én mégis keresem. A finomságot szeretem.

    VálaszTörlés
  17. Micsoda kollázs! Szívet melengető!!!Írok...

    VálaszTörlés
  18. Még mindig nagyon szeretem az írásaid, gondolataid, képeid. Igen, az ősz augusztus 20-án kezdődik, ez mi jól tudjuk. Nemcsak a napsugár fáradtabb, mi is búcsúzunk a nagy szabadságtól. Az évszakokkal én meg már úgy vagyok, mint Weöres Sándor:
    Kicsit csalfa, kicsit csélcsap,
    mégis csodás ez az évszak.
    Túltesz minden vágyon, álmon,
    különb, mint a többi három.
    Mondja ő mindegyikre.

    VálaszTörlés
  19. Eta, köszönöm a szavaid és a verset. Valahogy úgy vagyok én is, hogy míg az egyikben élek, a másik három hiányzik, de egy mindenképpen.ha nem is hiányzik de vágyakozva gondolok rájuk.
    Ma a bolhán vettem egy szép karácsonyi dobozt!

    VálaszTörlés
  20. Milyen szép az irodalom. Mindenkinek mást jelenthet. Én másképp érem a verset: mindig az a legszebb, ami éppen van.:o) És micsoda filozófia van ebben!

    VálaszTörlés
  21. Egyébként meg ezek a sorok voltak bennem, de végül nem hoztam el, ezért volt bennem kavarodás:-)

    "Minden évszakban a másik három
    dereng, süt, a kályhák salakjában
    a liget fái."
    ( Zsille G.)

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu