M. tegnap jelezte, hogy ma tanulunk magyarul, mert kedden órája lesz, de csak ő kérdezhet tőlem, én tőle nem! Vagyis a hagyományos tanár szerep ezen részét felejtsem el, mielőtt még bármi " fondorlatot" kitalálok ellene. Igent mondtam, úgy lesz, ahogy akarja, ő a főnök!:-)
Anyu elmesélte a mai történetét a buszsofőrrel. Szállt fel éppen, egyik kezében táska, a másikkal kapaszkodott, így a személyi igazolványát már nem tudta elővenni annak bizonyítására, hogy ingyen utazhat, mert elmúlt 65 éves.
Sofőrtől elnézést kért, és hozzátette: "Majdnem 80 vagyok, hiszen elég ha rám néz...!"
A fiatal sofőr huncut mosollyal válaszolt: " Én ha önre nézek egy 25 évest látok!":-)
Én az anyukád helyében megöleltem volna, elvégre egy 25 évestől megjár. Főleg egy huncut sofőrnek!
VálaszTörlésCsak a sofőr fülkéje volt az akadálya!?:-)
VálaszTörlésMost sajnálom, hogy nem közlekedek buszon!!! :))))))
VálaszTörlésDe helyes kis történet! Sok ilyen jópofa "sofőrre" lenne szükség a fásultság ellen :) Eszter
VálaszTörlés:) És néha csak ennyi kell, egy kedves mondat egy "idegentől", egy másik embertől.... hogy boldogabb, vagy szebb legyen a napunk. Még nekünk is, az itt olvasóknak, hisz jóleső mosolyt csalt az arcunkra ez a történet..... :)
VálaszTörlésAnyukád rögvest 25 éves lett!
VálaszTörléssok örömöt tud okozni egy egy kedves mondat, nagy kincs egy ilyen soför-humor okozta derű:)
VálaszTörlésÓ, mennyire kedves szívderítő ez... :-)
VálaszTörlésAmi tetszik, hogy valaki úgy tudja végezni a munkáját, hogy közben ilyen kapcsolatot tud az emberekkel teremteni anélkül, hogy kötelessége volna.
VálaszTörlés