Megterítettél. Sajt, baguette, olívabogyó, bor. Nekem is ott kellett volna ülnöm. De én még mindig a könnyeimmel küszködtem. Megbántottál pár perccel korábban. Tudtam, hogy mozdulni kellene, próbáltam magam erősíteni. Már majdnem készen voltam az indulásra. És akkor újra eleredtek a könnyeim.Végül könnyes szemmel odaültem. Nagyon rossz lett volna, ha úgy kellett volna leszedned az asztalt, hogy én nem ültem ott.
Téged sajnáltalak volna, nem magam.
Téged sajnáltalak volna, nem magam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése