A vasárnap délelőtti kinti napsütés benti főzéssel telt el, majd mikor délután sétálni is indultunk, perceken belül a szélvédőt sűrűn pettyező eső kezdett esni változó intenzitással, de kitartóan.
Nem így terveztük, mégsem bántam, mert van valami művészi, szinte meditatív állapotba vivő abban, ahogy csurog a szélvédőn az eső. Az ablaktörlő egy húzással újra tisztán átláthatóvá teszi az előttem lévő képet, hogy aztán alig várjam, hogy újra egyre sűrűsödve, kopogva megjelenjenek a cseppek, mert nekem az a látvány tetszik jobban: az esők fojtott ritmusú nesze.*
Egy nem is olyan régi emlék is előkúszott: egy bécsi Swarovski kristály bolt bejárata előtt tükörre ragasztott kristályok. Arra is vetettem persze pár pillantást akkor.
Közben azon is gondolkoztam, hogy bizonyára nagyon is jellemző is rám, hogy mit nézek vágyódva hosszabban: Swarovski kristályt vagy esőcseppet...
*Somlyó Zoltán
...és mennyivel olcsóbbak az esőcseppek, mint a kristályok! csak ahhoz kell, aki észre is vegye!!!:)
VálaszTörlésSoha nem vonzottak az ékszerek, ami van, az mind emlék, ajándék valakitől alkalmakra.Nem túl sok.
VálaszTörlésMagamnak néhány bizsut veszek csak, hogy változatosabbá tegyem az öltözködésem.
Az esőcsepp? Az igen, az nagyon szép!:-)
Gyönyürű ez a hasonlóság....gyönyörűek,különlegesek, egyediek a fotók, főleg a Swarovski-esőcseppes...
VálaszTörlés...és milyen különleges vagy Te is Éva, hogy ezt a hasonlóságot észre is vetted.....amúgy nekem olyan érzésem volt, látva a képeket, mint amikor szürke házakat, 'szürke' képeket tettél fel, valamikor január elején(talán..)...
Üdv...
és köszönöm...
Piroska
Kedves Piroska, az emberben sok emlék gyűlik össsze, és önkéntelenül is asszociálunk egy-egy újabb látványkor.
VálaszTörlésMilyen jól emlékszel, hoztam szürke házas képeket jan. elején:-)
Köszönöm, hogy írtál, minden jót!