2012. február 13., hétfő
Tanítvánnyal...
...beszélgettem.
Ő azt mondja tőlem tanul, én úgy érzem, hogy néha tőle. Mindezt közöljük is egymással, és nevetünk örömünkben. Én ajánlok könyveket, filmeket, ő visszaajánl, aztán megbeszéljük életének élményeit, a könyvélményeket is. Figyelem fiatalkora tudásszomját, adni tudását, kitartását, intelligenciáját.
Az általánosítás szándéka nélkül elmondhatom, hogy sajnos nem túl gyakori a környezetemben az olyan fiatal, mint ő. Piszkálják is érte a többiek, lehúzzák a jót, ahelyett, hogy ők emelkednének fel. Ahhoz persze erő kellene és kitartó szorgalom, többre vágyás és tenni akarás is.
Ő viszont nem húzódik el sértve a negatív vélemények elől, hanem felülről nézve a szövevényes lentet, megértve a feladatát korrepetál, és van olyan is, aki jár hozzá.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
zene
x
Tájékoztatás
Az Éva című blogon található képek saját fotók.
E-mail címem: editis@citromail.hu
Ez gyönyörű. Jó neked! És neki is.
VálaszTörlés* nagyon jó az új fényképed! Hasonlít arra, amit írsz...
VálaszTörlés* Az érdekesebb, intelligensebb diákok (a nem stréberek is) sokszor elszenvedik az üresebbektől a vexálást, nyilván tudatalatti kisebbségi érzéseiket kiegyensúlyozandó... Az az érzésem, hogy régen nem volt ez ilyen elterjedt, talán a műveletlenség divatja sem...
Marvin, feltöltenek az ilyen tanítványok.
VálaszTörlésFlora, igen a kisebbségi érzéseiket egyensúlyozzák agresszivitással, piszkálódással.A nagy, üres bámulás a semmibe jellemző ahelyett, hogy egy könyvet vennének a kezükbe, ha már egyszer úgyis van idejük.De nem!(Van kivétel.)
Az kép tegnap készült, tényleg új és friss.Majd leírom, hogy hol történt meg a kattintás, valószínű az lesz a következő bejegyzésem.
Flora, bár érzem, hogy mit gondolsz akkor, amikor ezt írod:"Hasonlít arra, amit írsz..."
VálaszTörlésMégis pár szóval esetleg bővebben?:-)
A szomorú az, hogy a példamutató felnőttek körében sincs ez másképp.
VálaszTörlésÉs mégis hiszek az emberben. Az ifjúságban is. Mert szerencsére nem vagyunk egyformák, ahogyan bármilyen csoportot képezel, az egyedei között az azonosságon túl vannak eltérő vonások.
Szeretek itt lenni. Hozod a reményt is, még akkor is, amikor éppen megélt szomorúságról írsz. Hát még, amikor ilyen élményeket osztasz meg, mint ez is!
Kedves Eva,
VálaszTörlésnem kozvetlen tanitvanykent,csak igy tavolrol olvasvan,csodalvan,tanulvan....orommel fogadnek Toled konyv es filmajanlot.
Koszonom,
Eniko
Nekem is az az érzésem,hogy a fényképed ugyanolyan derűs,meghitt,nyugodt és színes mint az írásaid.
VálaszTörlésA húgom második osztályos kisfiát is gyúnyolják olykor mert kitünő tanuló.Az osztály "rosszai"szerint egy fiútól ez nagyon ciki.
Milyen jótanácsot lehet adni ilyenkor egy kisgyereknek?
Mert amúgy ezek a fiúk is áldozatok:ilyen értérendet hoznak otthonról.Híjján vannak szeretnek,törődésnek,igazi családnak.Még akkor is ha a szüleik szerint mindent megkapnak...
Mindig nagyon tetszettek azok a kapcsolatok, ahol a felnottben maradt annyi a "gyerekbol", hogy talalkozhasson a gyerekbol alakulo "felnotte":)az ilyen kapcsolatok megfigyelesem szerint nagyon tartosak.
VálaszTörlés@Éva: nehéz megfogalmazni az efféle "megérzést"...
VálaszTörlésTalán a tekinteted, a figyelmes, befelé figyelő, ami arra a ritka tulajdonságra utal, hogy valaki képes a másik meghall(gat)ására...
Aztán meg a nyakad köré magasan feltekert sál... szereted az intimitás biztonságos nyugalmát...
Az elmaradhatatlan csésze tea: az élet apró, nem sietős örömei... a részletekre figyelés...
Stb, stb...
Stali, sok szomorúságot, érdektelenséget látok-tapasztalok. Aki ennyi felnőtt és főleg gyerek körül mozog, annak az elkerülhetetlen.Muszáj a reményt is látni, mert tönkre menne belé az ember.Nekik sem lehetne segíteni így. Önvédelem is a reménylátásom.
VálaszTörlésEnikő,nem tudom mit ajánlhatnék, amit talán nem ismersz. csak ismertekről szólhatok.
Én igazán a már ismert klasszikus irodalomban szeretek újra és újra elmerülni. Németh László nagy regényeinek emberábrázolásában( Iszony, Irgalom, Gyász). Szeretem Thomas Mannt, Ottlik Gáza műveit, Szabó Magdát.
Most vettem a kezembe a "Novellisták könyvét", mert szeretem a novellákat is.( Noran kiadó 2005).
Aztán ott van Závada Pál, Esterházy Péter, Nádas Péter.
Örök nagy szerelem Márai Sándor, Hamvas Béla.
A ún. pihentető írók közül Marlena de Blasi, Susan Loomis.
Tálaló, milyen tanácsot lehet adni, hogy lehet a helyzetet elemezni, amiben van az unokaöcséd? Szerintem azt elmondani, amit itt leírtál, annak jelentőségéről( előny-hátrány),hogy ki milyen értékrendet hoz otthonról.Milyen fontos a tudás, a világban való tájékozódás lehetőségének megteremtése. Talán ezt egy gyerek rögtön és teljesen nem érti meg, de eljut hozzá a lényeg. A személyes példamutatás, számára ismert emberek, rokon, barát példáinak emlegetése.
VálaszTörlésÁgnes, ha nem lennének a tanárok erre képesek( remélem vannak elegen, akkor kevésbé lennénk hatékonyak, és mi is kevesebbet kapnánk. Kell a töltekezés nekünk is. De ezt úgyis tudod.
Flora, így gondolom, ahogy írtad.
:-)Ezek bennem vannak, és nem árt még fejleszteni őket. Azt hittem a szomorú mosolyra is kitérsz, de elmaradt!:-)
Tudod úgy próbálok kitárulkozni, hogy mellette nagy százalékban intimitás biztonsága adja a nyugalmam. Nagyon eltaláltad!
Meg tudok hallgatni másokat, sokszor félnek, hogy terhemre vannak, pedig tényleg nem.Érdekelnek az emberek.
Apró, nem sietős örömök? Úúúgy szeretem őket adni, kapni!
Kedves Eva,
VálaszTörléshat nem veletlen,hogy teged olvaslak.Es az sem,hogy nehany blog van,melyet kozosen......Majdnem ugyanezek a kedvenceim,:) Marai az orok szerelem!Nagyon szeretem Milan Kunderat.
A ket utobbit(De Blasi,Loomis)nem ismerem,"a pihentetoket":))
Keresem.Koszonom,es ha lesz valami ujabb,annak is orulok.
Eniko
Ahhh, Milan Kunderát kihagytam!Pedig le akartam írni!:-)
VálaszTörlésOlyan nagyon jó ilyen fiatallal találkozni és olyan rossz a másmilyennel!
VálaszTörlésKöszönöm,hogy megosztottad a reményt!
Szerencsére vannak ilyen fiatalok is.:-)Őket is merve lehet tovább menni...
VálaszTörlés