"A kutatás törvénye nagyjából a következőt jelenti: ha elég bátor vagy ahhoz, hogy hátrahagyj mindent, ami biztonságot nyújtott, és lehet az bármi: az otthonod vagy a kedvenc éttermed; és elindulsz, hogy megtaláld önmagad. Legyen az egy belső utazás, vagy igazi út. Tekints mindenre az út során úgy, mint a kirakós egy darabjára és fogadj úgy mindenkit, mintha a tanárod volna. Ha készen állsz arra, hogy egyszer és mindenkorra elfogadj néhány kellemetlennek tűnő igazságot magaddal kapcsolatban, akkor biztosan megleled, amit keresel!"
( Elizabeth Gilbert)
Elolvastam a könyvet, megnéztem a filmet!A könyv jobban tetszett, és ezen nem is lepődtem meg olyan nagyon.
Az Ízek, imák szerelmek c. regényben az ragadott meg, ami Liz Gilbert lényege is.
Hogy lehet élveznem a hétköznapi örömöket, miközben szeretnék elrugaszkodni is a mindennapok valóságától, és valami istenit átélni, közelebb kerülni a mindennapokban gyakran megfejthetetlen felsőbbrendűhöz, meditálni is, hogy megtaláljam önmagam ( ennek tanulása várat magára, de tudom, hogy eljön!), és legyőzni az egóm az énem által. Vagy legalább azt elérni, hogy jól megférjenek egymással.:-) Ugye nem lehetetlen, mert szent sem akarok, és nem is tudok lenni!
Ahogy ő Olaszországban felfedezte az élet örömeit, Indiában a szellemét és a lelkét ápolta, Bali szigetén megtalálta a belső egyensúlyát.
Igen, ez az utolsó érdekel nagyon, de nem megyek el érte Baliig!:-)
Én még csak a Filmet töltöttem le, még nem értem rá megnézni. A könyvnek is utána nézek....
VálaszTörlésEz az idézet viszont, úgy érzem, nekem szól ma!!!:))) Köszönöm!
Az ehhez hasonló kiemelt részekért tudtam megnézni a filmet.
VálaszTörlésAdrienn, a könyv jobb, de a filmben szép képek is vannak.
VálaszTörlésKovtama,az benne van a filmben és a könyvben, ami engem mindig is érdekelt az életben.Konkrét örömök, elvont élmények, és a kettő harmóniája mindennapjaimban. Jobb író jobban írta volna meg talán, de én a téma miatt élveztem a könyvet.
Szia Éva! Először is köszönöm Neked a blogod, jó ideje járok ide olvasni.
VálaszTörlésEzt a könyvet és a filmet sok kritika érte itt, már az első említéskor. Igaz én akkor olvastam, amikor még nem volt "híres" és így nem voltak elvárásaim sem, de én nem éreztem semmi olyasmit, amit itt a szemére hánytok néhányan. A filmmel ugyanígy voltam később, sőt szerintem amit ebből a könyvből ki lehetett hozni, azt megtették.
Csak olvastam és néztem és hagytam, hogy végigfussanak a hangulatok, érzések és a képek. (Ahogy korábban írtad nemcsak a képek, de a zenék is nagyon jók a filmben.) És én mindezt meglehetősen élveztem.
Az meg, hogy milyen különböző az ízlésünk, hogy kinek mi tetszik, kit mi érint meg, az mindennap lenyűgöz :)
Kedves AM, én is így érzem!Köszönöm, hogy megszólaltál.:-)Várlak máskor is!
VálaszTörlésOlvastam jobb könyvet is életem folyamán természetesen, sőt rosszabbat is.Sőt,lesznek is még jobb, rosszabb könyv és filmélményeim.
Nekem tetszett- mint írtam - a témaválasztás miatt.Ha én írnék magamról könyvet, én is boncolgatnám ezt a témát, mint életem alapvető, meghatározó pontjait. Ez segített a témával való azonosulásban, és bizonyára ez mondatja ki velem, hogy tetszett a könyv elsősorban, de a film is a látvány miatt. Csupa-csupa hangulat, ami elringat.
Megerősítem, amit írtál a végén. Különböző az ízlése sokunknak, de még azt is leírnám, hogy ugyanaz az ember az ízléséhez képest más könyveket is elolvas, más filmeket is megnéz. Különben hogyan mondana véleményt róla?:-)
én is elolvastam azóta.
VálaszTörléstovábbra sem tetszik:) és nagyon jó, hogy másoknak pedig igen!
nekem nem volt hihető az egész.
a könyv maga hétköznapi konyhanyelven íródott, és ebben van pár oldal mélyebb értelmű rész, a meditációról, jógáról, megvilágosodásról(?), ... nekem olyan volt, mintha ezeket két külön személy írta volna:)
Kedves Éva! Én is nagyon szépen köszönöm azt a sok szép percet, gondolatot, a fényképet, amiért egy ideje én is be-bekukkantok Hozzád. Se a könyvet nem olvastam, se a filmet nem láttam, de tervezem, hogy megszerzem őket. Az idézet, amit hoztál belőle, adta az ötletet, hogy ajánljam Neked Sándor Anikó El Camino - Az út, ami hazavisz c. könyvét. Sokan írtak El Camino könyvet, de ez nagyon női, és nagyon szép. Nekem nagy élmény volt - Karácsonyra kaptam, akkor tájt olvastam. Persze ízlések és pofonok...
VálaszTörlésLillácska, valóban van különbség a két rész nyelve között, de bizonyára a mélyebb gondolatok hozták magukkal a második rész elsőtől eltérő nyelvét.Az elsőben egy házasságból éppen kilépő, lelkileg is összezavarodott nő beszél, a másodikban már kezd magára találni.
VálaszTörlésKlárcsi,köszönöm,hogy most írtál is nekem. Én nem is igazán merek ajánlani már könyveket.Olyan sok mindentől függ kinek tetszik, kinek nem.Lehet, hogy csalódni fogsz benne, remélem, hogy találsz benne neked is tetsző részt, de hogy is tudnád meg, hogy tetszik-e, ha nem olvasod el, vagy legalább nem olvasol bele.
El Camino könyveket én is olvastam már( pl.Tolvaly Ferenc), de az általad ajánlott szerzőtől még nem. Köszönöm.
Éva, szerintem ne félj ajánlani:)
VálaszTörlésnekem tetszik ez a véleménycsere, ami itt nálad kialakult! jó olvasni más nézőpontokról, más értelmezésekről.
elgondolkodtatott az is, amit írtál, de nem, nem "hagyom magam", én nem így értem a kétféle nyelvezetet:)
tudod, mi lenne még érdekes? elolvasni angolul ( csak sajnos, én nem tudok ), hogy vajon mennyi a fordító bűne a pongyola stílusból, idegesítően egysíkú szóhasználatból? (pl.ugye, mindenki "csaj" vagy "hapsi", aki csak előfordul a regényben:)
Én talán megpróbálom angolul. Megnézem a könyvtárban hátha megvan. Könyvesboltban még nem láttam.(?)
VálaszTörlésÉn is örülök az eszmecserének, és annak is, hogy így folyik.:-) Nem vérre megy!:-)
Most olvasom Monaldi & Sorti: Secretum című regényét. Csodálatosan szép, veretes,elbűvölően különleges nyelve van! A nagyszerű fordítás Bíró Júlia munkája.
VálaszTörlésRómáról így ír: "Vértanúk vérétől vöröslő és Krisztus jegyeseitől fehérlő Róma."
Vagy:
"Melani apát hamis hangként zavarta meg létezésem szimfóniájának harmóniáját. Úgy volt helyes, hogy ne is gondoljak rá."
Az író házaspár 2. kötete az Imprimatur című után, még van 3, és készül még 2 kötet. Nagy port felkavaró, nagyszerűen megírt mű, és tetszik!
Nincs benne "csaj és hapsi",:-) igaz, hogy 1700-ban játszódik, de még így is megírhatták volna rosszul. Az utóbbi idők általam olvasott művei közül a legfigyelemreméltóbb nyelven íródott( fordított) könyv!
ó, igazán vonzó ajánlás:)
VálaszTörlésa cselekmény nem túl kegyetlen? (vagy miért is gondolom ezt?)
mindenesetre én nem szeretem a véres történeteket... tudom, hogy sok értékestől megfosztom így magam, de akkor sem, túlságosan átélem az olvasottakat.
http://imprimatur.hu/
VálaszTörlésItt bővebben olvashatsz róla.
Egy tanítványom ajánlotta, és mikor legutóbb könyvtárban voltam eszembe jutott az ajánlása, kihoztam, és elmerültem benne.Jelenleg a 2. kötetben.A nyelvezete nagyon vonzó számomra.
És még egy gondolat, az egyensúly témájához. Nemrég olvastam Fritz Riemann könyvét, A szorongás alapformáit és ebben felvet egy nagyon érdekes dolgot. Tulajdonképpen mindenkinek a saját (teljesen egyedi, mindenki másétól különböző) egyensúlyát két képzeletbeli tengelyen kell megtalálnia. Az egyik, hogy megtartsuk önálló, egyszeri, másokétól különböző mivoltunkat, miközben megnyissuk magunkat a világ, a többi ember előtt, hiszen egyszerre vagyunk egyediek és tartozunk a nagy egészhez, egyszerre szeretnénk az önmegvalósítást és az ön-odaadást. A másik pedig, hogy szeretnénk tartósságot, állandósságot, stabil és előrelátható világot, ugyanakkor pedig változást, fejlődést, újat is, azt, hogy képesek legyünk mindent átmenetként megélni. "Csak" ennyi a dolgunk.
VálaszTörlés... csak ennyi, és nem is kevés!:-)
VálaszTörlésMit tegyek hozzá, ehhez a pontos megfogalmazáshoz. Köszönöm.
Akkor mindent bele az egyensúlyunk megteremtéséhez mindkét tengelyen:-)
...Itt még a kommentek is érdekesek voltak.
VálaszTörlésElgondolkodtató.