"Ha az ember meghal, minden dolga
olyan, akárcsak sohasem lett volna.
Egy helyen marad meg igaz valója:
a fénysugáron, mely leválik róla..."
( Faludy György: Emlékezés egy régi udvarházra-részlet))
Egyszer advent idején is voltunk a bécsi Zentralfriedhofban, a Központi Temetőben, az ottani legnagyobban.
Egy barátunk sírjára tettük le a fényeinket, miközben rá emlékeztünk.
Mikor kijöttünk a nehéz vaskapun át, engem újra elkapott az az érzés, hogy mi még ezt megtehetjük, és az élet felé kell fordulnunk.
Nem úgy, mint azok, akik ezt többé már nem tehetik meg. Ezt nem szabad elfelejtenünk a legegyszerűbb hétköznapokon, az oktalanul, de akár okkal panaszkodó napjainkon sem.
Élnünk kell, mert még élhetünk!
Az élet élése akkor számunkra egy a temetővel szemben lévő cukrászda volt, ahova be is mentünk melegedni és kávét inni.
A sírok között hallható varjúkárogás után bent karácsonyi zene szólt.
Ez a kis kontraszt is mutatta a korábban látottak és hallottak utáni, és a cukrászdában jelenlévő akkori hatások közötti különbséget.
Egyszerű és nyilvánvaló volt az eltérés, de számomra mégis hatásosan emlékezetes maradt.
Gondoltunk P.-ra is, és tettük újra azt, amit már oly sokszor átbeszéltünk halála után is, hogy mit és miért nem vettünk észre, és hogyan segíthettünk volna neki, ha mégis.
Hogy ne mondjon le önként arról, amely ott és akkor számunkra egy ajándék, egy kiváltság és az azt folytatni is kívánó lehetőség volt.
People live, people die. When all is said and done that’s all there is to it.
VálaszTörlésDavid, I hope that there is more to life than this simply written fact. More if we make it that way!
TörlésMy Advent writings include my memories of life and death, because both belong to them. Life is complete in this way, and not just during Advent and Christmas to serve as a subject for writing. All the best to you! Éva
ha ez ilyen egyszerű lenne, hogy mindig lenne beleszólásom a saját és a szeretteim életigenlésébe, vagy halálába...az élők sokszor lelkiismeretfurdalással gondolnak vissza azokra akik feladják, és azt hiszik megmenthetők lettek volna, ha.........., ....de azt hiszem az emberi méltóság tiszeteletbentartása fontos szempont....
VálaszTörlés...érdekes, hogy karácsony közeledtével többször jut eszünkbe az, aki már nem lehet velünk, ...de azt gondolom, ez nem karácsonygfüggő
P. január közepén történt halála előtt még találkoztunk karácsonykor is, és M. napokig síelt még vele január elején, tehát pár nappal a halála elött. Tudtuk, hogy vannak problémái, de olyanok voltak, melyek mégis megoldhatónak tűntek. Szerintünk!
TörlésÖ nem így látta, talán régről hozott bajok is összegyűltek akkorra benne, és végül megtette azt, amit tett.
Tudtuk, hogy az ő döntése volt,joga is volt hozzá, de mi gondolkoztunk azon, hogy segíthettünk volna-e neki. Részletesen elemeztünk mindent, mikor friss volt a hír akkor akár késő éjszakáig is.
Most is sokszor eszünkbe jut, és az érzéseinkben benne van a lelkisimeretfurdalás is. Elkerülhetetlen.
Érdekes ebből a szempontból (is) Szabó Magda "Ajtó" c. regénye, s talán ennek is legfontosabb gondolata : lehet-e, szabad-e megmenteni valakit akarata ellenére?
VálaszTörlésItt nálam egy irodalmi esten ismertettem egyszer Sz. M-át és ezt a regényét elsőnek (2003-ban ennek kapcsán lett ismert Fr.o-ban és megkapta a rangos Femina-díjat) és nagy sikere volt. Egyik barátnőm bevallotta, hogy a regénynek köszönhetően teljesen megváltozott a nézőpontja az öngyilkosságról...
Igen, ahogy már Katalinnal "beszéltünk" róla előbb, mindenkinek joga van az öngyilkossághoz, ha nem tudja vagy nem akarja folytatni az életét úgy, ami neki ott és akkor adatott.
TörlésAmilyen egyszerűnek tűnik ez, annyira bonyolult is, és bele sem megyek abba, hogy kifejtsem.
A megmentés esetleges lehetőségéről, a benne való szerepünkről való gondolkodás is adott és elkerülhetetlen, mert érző lények vagyunk és nem gépek, hogy kizárhassunk olyan gondolatokat belőlünk, melyeknek az ellenkezője számunkra " kényelmesebb" volna.
Megint azzal kell szembesülnöm, hogy bár értem és el is fogadom az elméletet, de aztán ott van számukra a gyakorlatba való áthelyezés. Akkor már nem ennyire átláthatóan tiszta az a bizonyos elmélet. Ott vol számunkra P. esete is, konkrét példaként.
Szabó Madát szeretem, az említett könyvét is olvastam. Olyan mélyen látja azt, amit látni kell, mint amire Németh László is képes.
Persze, sok többi író is, de számomra ők a példamutatók.
A nézőpontom számomra is a jog arra, amit az öngyilkos tesz, de mégis félő számomra, hogy vannak meggondolatlan öngyilkosságok is, ami később ugyan megbánható lenne, de nincs lehetőség már a visszavonására.
Ez már megint bonyolult dolog, és egy adott személyhez is lehet köthető.
Abbahagyom, de lenne még mit írni.
Ahogy írod te is, Éva ez a rövid elmélkedés messze nem meríti ki a témát! Ennek ékes bizonyítékai azok a bizonyos "segélykérő" öngyilkossági kísérletek, amikor az illető nem meghalni akar, hanem csak hogy megszűnjön egy számára elviselhetetlen állapot...
TörlésÉrdekes, hogy te is két talán legkedvesebb magyar írómat említed együtt. Számomra is egy családba tartoznak (s mindkettő Hódmezővásárhelyen tanárkodott...)
Hogy P. halála után, mi M.-nal, miért beszéltünk sokat a felelősségünkről, az azért is volt, mert M. volt felesége is önként dobta el az életét sok évvel ezelőtt. Ott aztán jelen volt a felelősség kérdése, és M.-nak adott is gondolkodni valót!
TörlésP. öngyilkossága után újra feltépődtek a sebek, és ezért is jött elő a "téma".
M.számára újra aktuális lett, hogy vajon segíthetett-e volna-e még akkor is, ha eredménytelen is lett volna ez.
Mivel nem egyedül gondolkozott mindig, hanem velem is beszélgetett róla, így én is mélyebbre áshattam a megismert kis részletekkel együtt az ő sok évvel ezelőtti mély, személyes érintettségű esetében.
P. halála már az én "történetem" is lett, mert én is ismertem őt, nem úgy, mint M. volt feleségét.
P. Ausztriában élt, de tudott magyarul is, mert az anyukája magyar volt, és én is beszélgettem vele halála előtt. Így én is érintett lettem abban, hogy mit nem vettem észre.
Ááá, bonyolult ez, nem is írok most többet erről.
Kabai Lótánt
VálaszTörlésKöszönöm a rövid hozzászólásodat!
TörlésMivel nem ismerem jól őt és halálának körülményeit sem, beírtam a Google-ba a nevet.
Jöttek is elő az információk, és olvasni is fogom őket, mert érdekelnek.
Jobban el kell és el is akarok mélyedni bennük.