Kis hírek

M. újra útnak indult, rendelt egy mostanság divatos  önmagát felépítő sátrat ( Quechua). Nem érkezett meg időben, így  azt várta 2 napig, hogy indulhasson. Közben azon morfondírozott, és youtube-os filmeket nézett róla, hogy lehet összehajtogatni, mert az élet ugye nem egyszerű. A sátor szinte kipattanva önmagát építi, de összehajtani  már kézzel és aggyal kell, többféle variáció is van rá. Sokan feladják, és szétszakítva eldobják. Most azt várjuk, hogy neki hogy válik be.
Én elkezdtem a tanévet, esőben indultam ma reggel, de valahogy így volt jó. Jobb mint napsütésben kezdeni, de meg sem tudom magyarázni az okát.
Kaptunk is információkat, nem is, lesz is változás, nem is. Mint a Mátyás királyos mesében az okos lány az új tanév hoz is, nem is. Figyelve a híradásokat nem is vártunk mást, de ezt legalább meg is kaptuk.
Bementem 2 írószerboltba, vettem hibajavítót, mert ismerem magam, és füzeteket is( egy kék-fehér csíkos és egy búzavirágos), melyekbe tényleg írok valamit, ami egy-egy napból arra méltó lesz. Egy egészen kicsi, félarasznyi spirálfüzetet is beszereztem, ami elfér a retikülben, és mindig kéznél van, ha jön a gondolat. 
Ma reggel kinézve az utcára ezt találtam a hangulathoz illőnek, be is írom a mai napra, mert nekem tetszik az ilyen mélabús leírás. Hozzá kell tennem, hogy nem is érzem annak. :-) Aki szereti az ilyen időjárást, annak kifejezetten szép!

"...szürke a föld, a lég, a járdára
szitáló ködpermet,
szürke a macska is,
ki puhán oson a vizes háztetőn…"

( Jószay Magdolna: Szürke vers - részlet))

Tegnap Anyu szülinapján nálam voltunk( vasárnap előszülinap volt), és képeket is nézegettünk, kis fekete-fehéreket-szürkéket valahonnan a múltból.