Szezonváltás

Az évek alatt  baráttá is váló volt  kolléganőmtől kértem el a  Facebookjáról el ezt a mondatot: 

Ezennel lezárjuk a hideg miatti sopánkodás időszakát, és ünnepélyesen megnyitjuk a meleg miatti jajgatás szezonját! :)

Igyekszem nem jajgatni, ha menni fog inkább tényeket fogok közölni.
Ami kell többek között: víz, napszemüveg, zsebkendő és nem orrfújásra, hanem homlok törölgetésre. A csuklóra és tarkóra hideg víz, és amennyit még a bőr elvisel, annyi zuhanyozás. Bent csak egy póló, kint nyári ruha. 
Gyümülcs is kell néha, és a legjobb egyenesen a hűtőszekrényből elővéve. A vett  cseresznye magyar, a sárgabarack görög, és annyira finom volt mind a kettő, hogy másnap is visszamentünk az Intersparba egy újabb adagot venni ugyanebből. Szerencsére volt még belőlük. 
M. összefoglalója erről a cseresznyéről: "Jobb, mint az öcsémé". 
Direkt megnéztem, és a dobozán ez olvasható: Gerendás tanya, Békés megye.
Az almát M. választotta, ő igazi alma evő, minden nap egyet megeszik. Úgy, ahogy az orvos és az alma kapcsolatát a jól ismert mondás is leírja. Lehet, hogy ő azt a kis matricát észre sem vette rajtuk, de én igen.
Minden ablakom jelenlegi állapota a képen látható. Alul mindenhol hagytam azért egy kis rést, hogy ne kelljen  tapogatóznom nappal a sötétben.
Most félhomályban éldegélek, de nekem úgyis így jó,  nem szeretem az erős fényt.
Az utolsón a pénteken az autóból készült reményt keltő esőfelhők vannak, de sajnos végül nem lett belőlük mégsem. Megmaradtak 1-2 órán át tartó látványnak, majd újra kisütött a Nap.
A földek és kertek porzanak és szomjaznak. Én legalább tudok inni, de ők még azt sem.