Van közöttük szép gaz is, mert a gazok nagyon szépek tudnak lenni, és van egy kis a száradó levelek által mutatott őszsugallat is az utcán.
Az utolsó képen egy kicsi piros bogaracska is látható. Talán bodobács, vagy ki tudja mi.
Ez még a nyár, de azon a füredi utcán egyre több már az ősz megérkezése előtt, korán elbúcsúzott faleveleket is láttam.
Még ki tudtam kerülni őket, de ha majd avarrá vastagodnak, nem tudom ezt megtenni.
Azt, hogy rajtuk kell majd járnom, kényszerhelyzetnek fogom hívni, és ez soha nem azonos egy választási lehetőséggel, melyben én dönthetek.
Volt ilyen az életemben, és hogy nagyon nehéz feladatként éltem meg az is mutatja, hogy néha még mindig álmodom róla.
Megtörtént már, hogy sírva ébredtem...
Bár már ott tartanánk, hogy bokáig járunk az őszi avarban!
VálaszTörlésEgyre fogy a türelem, de akkor is tehetetlen az ember, a természet diktál!
Sajnálom, hogy nehéz választás előtt álltál és még most is rossz emlékként jön elő.
Nem tartunk ott , hol van az ősz még? Jövő héten újra hőhullám..
TörlésDe az ember szokott játszani a gondolataiban a vágyaival. A hűvös időjárás a vágyam, és ugye ez ezzel jár majd az avarral.
A természetet az emberiség sajnos " leigázta". Súlyos szó, de sok jel utal erre. És attól tartok visszafordíthatatlan helyzet. Vannak próbálkozások, de a természet nem felejt. Mélyek a sebei.
Igen a tudatalattim még foglalkozik az akkori helyzetemmel, és gyártja, gyártja a rossz álmaimat. Ez az egyik feladata és csinálja is.
"„Mikor múlik el a gyerekkor? S mikor az ifjúság? S az élet? Észre se venni. Kétszer leshettem csak meg a pillanatot, mikor a szirom elhagyja helyét s a földre perdül. S tulipán volt mind a két virág és mind a kettő fehér. S halott-e már a perdülő szirom, ha hullni kezd? vagy akkor hal meg, hogyha földet ér?" (Radnóti)
VálaszTörlés