.jpg)
.jpg)
A levegőnek nincs illata, de akkor mégis van, ha valami illatosítja.
Bodza, akác, hárs, jázmin... Ezek illata jut el leginkább hozzám. A házunk előtt álló nagy hársfa néha elküldi az orromig az illat-üzenetét, mely közben a hozzám vezető útján már jelentősen legyengül.
Van az akácé is, amely gyerekkorom illata.
Estefelé kiültünk a nagymamám háza előtti akácfa elé. Mi gyerekek az árokparton ültünk, a felnőttek sámlin, széken és hokedlin. Olyan jó alföldi szokás volt estefelé kiülni a ház elé, az volt akkor a chatelés.
Megszólították az arra járókat, és a köszönésen túl némi érdeklődés is volt a rövid beszélgetésekben: az egészség, egy-egy haláleset, leginkább az unokák és a szomszédok ügyes-bajos, leginkább pletykaszintű hírei.
Közben akácillat volt a levegőben, mely keveredett az alföldi nyári por illatával a lassan erejét vesztő hőségben.
A régi utcánkban is voltak hársfák, de viszonylag lejjebb, a végén, az illatukat csak akkor éreztem, ha arrafelé mentem. Itt az elmúlt hetekben áradt a hársillat, nem csupán ha kiléptem a lakásból, de be is "jött". A környéken közel és minden irányban vannak hársfák. Majd leszédültem a bicikliről, a bolt felé végig ontották az illatukat az út mellett. Az akácot idén nem volt szerencsém szagolni.
VálaszTörlésAhogy leírtad a gyerekkori élményed, filmszerűen jelent meg előttem. A mi falunk dunántúli, de ott is ez volt az esti chatelési szokás :) Kispad is volt sok helyen a házak előtt.
Van egy viaszvirágunk, anyósomé volt, nem is tudom, hány éves lehet...Én már majd' 50 éve "ismerem" és már akkor is szép méretű volt. Izgultam, az áttelepítést majd hogy viseli. De szerencsére a konyhában egy jó helyet találtam, tavaly is virágzott, iden pedig már május közepe óta folyamatosan egyre újabbak jelennek meg. Most is van 5-6, ebből kettő még nem nyitotta ki a szirmait. Este olyan bódító illatuk van, a hársét is elnyomták.
rhumel
En most a haz elötti harsfat közelröl nem szagolgattam. Az erkelyröl neha lehet erezni, de akkor a szeliranynak nagyon be kell segitenie.
TörlésEn a Dunantulon ilyen chatelös az alkonyhoz közeli 1-2 oraval nem talalkoztam. Gyerekkoromban sokat voltam Bekescsaban, es ha nem az arok partjan ültem, volt nekem is egy kis samlim, es ott is üldögeltem.
Macsok( csaladnev) "nyanya" is kint ült, nagymamam alberlöje. Mindig sötet ruhaban, kötenyben es az alla alatt nagy csomora kötött kendöben. Soha nem lattam a hajat, de szerintem ösz volt, hosszu es befonva.
A beszelgetes totul folyt legtöbbször, ezert is ragadt ram sok szo, es meg mindig bennem vannak.
A viaszvirag illatat ismerem. Nekem nem volt, de a munkahelyem tanari szobajaban igen.
A tied most kitartoan ontja az illatat, szivd be jo melyen, es figyeld, ahogy az a meg szundikalo kettö is kinyilik.
Az ekezetek hianyabol lathatod, hol vagyok. Legyen jo a hetvegetek!
Kedves Éva, pontosan leírtad gyerekkorom díszleteit, legalábbis az elején, míg másik házba nem költöztünk, nagyobba, központhoz közelebbi kerületbe.
Törlés9 évig ilyen estefelé kiülős, a szomszédokhoz közeli életmódot, ahol járda csak az árnyékos oldalon volt, mert a napos úgyis gyorsan felszáradt! Az akácillat, nomeg az orgonáé engem is elkísért, a füves árokpart, ahol nagyapám a kaszát fente, a kotlós a csirkéit vigyázta... A gyerekeknek minden játszóhely, búvóhely volt!
Jó hétvégét, ékezetek nélkül is!
En mindig nagymamam feher falu valyoghazaban voltam gyerekkent, aztan felnöttkent is visszajartam halalaig, söt utana is. Matyi bacsi nagymamam 3. ferje ugyanis meg ott lakott az ö halalaig is. Aldott jo ember volt, becsületes es szorgalmas. Nagyapam helyett nagyapam volt.
TörlésCsak az ö halala utan adtuk el a hazat. Biztosan lattal mar olyat, hogy a haz feher falainak az aljara vastag kek csikot festettek, es a hosszu folyoso falat hengerelt minta diszitette. A folyoso oldalan szölö futott fel a nyari konyhaig. A maga nemeben tökeletes volt az a haz.
Azert irtam, hogy porillat is volt, mert az en gyerekkoromban földut volt a haz elött. Persze, kesöbb ez megszünt, mert aszfaltoztak.
Azon a földuton szodas is ment lovaskocsival, es csengövel jelezte, hogy megerkezett. Akkor mindenki felkapta az üres üvegeket, melyek mar ki voltak keszitve a cserere.
Tudom, hogy vannak hasonlo elmenyeid, meselsz is rola, es örömmel olvasom mindig, mert visszavisznek a soraid az en gyerekkoromba is.
Kasza? Az is volt, es nagy kukorica morzsolo is, olyan tekerhetö kerekkel. Mikor nem volt, akkor kezre huzhato kis femfogu kukoricamorzsolo volt.
Hogy el ne felejtsem vilagos zöld volt a konyhaszekreny.:) Benne kis palinkas poharak is, mert disznoöleskor kellettek hajnalban azok is a hazi szilvapalinkanak. Mert ugye, a ferfiemberek igenyeltek:) Egyet hazahoztam akkor, az utcan szedett pipitereknek. Most is megvan.
A te hetveged is legyen jo, M.-nal is meleg van, es lesz is egyre inkabb.
Olyan csodálatos gyerekkorunk volt, ugye? Pipacsos, búzavirágos, kukoricamorzsolós....Sehol egy kütyü. 😂
TörlésNem lehet ra panaszom nekem sem.
TörlésKütyü egyaltalan nem volt. Neha TV ( 2 csatorna?), de inkabb a kis falusi, dohos könyvtarba mentem könyvekert, es az ablakba is könyökölve olvastam utana öket.
Az ablak egy nagy buzamezöre nezett. Hol a könyvet olvastam, hol a buzara neztem, mert szep volt, ahogy a kalaszokat hullamoztatta a szel. Erre nagyon emlekszem.
Éva, az utca poráról rengeteget mesélhetnék! Az eső időnként fekete sárrá dagasztotta (kiváló termőföld volt, oroszul "csernozjom"), mi puskáztunk benne! Majd egyszer szentelek ezeknek az emlékeknek egy hosszabb lélegzetű írást, hogy ki ne vesszenek belőlem váratlanul, s míg van, akikkel megoszthatom...
TörlésAz esö idönkent dagasztotta biztosan, de en föleg nyaron voltam ott. Esö akkor sem nagyon volt, amint ahogyan most sincs. Az akacfa levelei is mattok voltak a portol mindig.
TörlésSzentelj ( jo szo emlekidezesre) nekik irast, varom majd. Velem, velünk nagyon is megoszthatod öket!:)
Akácos út, ha végigmegyek rajtad én..
VálaszTörlésMentem rajta en is eleget, de most mar alig latok akacot. Itt a nyugati csücsökben kevesebb van belölük.
Törlésez is csak egy dal, meg a régi utcánk - meg nosztalgia
VálaszTörlésHallottam mar a dalt, igaz, hogy en nem sokszor. Nem ilyenek a szivem közepeben levök.
TörlésA regi utcatokat el tudom kepzelni, ha akacfak vannak benne. :) Alföldi barangolasaim emlekkepei is az ilyen utcak. Az en utcam jelenleg platanos, ha vegigmegyek rajta. Szinte az osszes fa platan.
A nosztalgia nagyon ismerös, hat is ram es egyre inkabb a napjaim resze.
magyar nóta, de elnéző vagyok vele is, hiszen anyu egyik kedvenc dala volt
Törlésnem hiszem, hogy jól képzeled az utcánkat. ez A városunk főutcája: Szegedi utca
Ha nem voltak az utcatokban akacfak, akkor nem tudom elkepzelni. En akacfakkal telinek lattam magam elött.
TörlésMajd utananezek a neten, hogy nez ki a Szegedi utca. Most elöbb lezuhanyozom, utana keresgetek rola kepeket. Remelem lesz, de ha föutca, akkor biztosan.
Körülneztem, de nem sok olyan kepet talaltam, amit szerettem volna. Elado hazak, egy husbolt, egyeb bolt, egy auto kft epulete.
TörlésFak nem nagyon lathatok az utcatokrol a neten.
De a regi hazatokrol olvastam nalad, talan kepek is voltak rola, es az nagyon megmaradt bennem, hogy egy orgonabokor majdnem belogott az ablakon.
én MÚLT időt használtam. Kerülöm.Csak arra gondoltam hogy egy kis falusias utcát társitasz az akácokhoz.az orgonabokor az udvarunkon volt!
TörlésIgyekeztem az itt hagyott szavaidbol összerakni, hogy mire gondolsz, ha nem ment kitalalni vagy elkepzeni. Az ujabb informciod ( Szegedi utca) utan utananezni a neten a mostani kinezetenek, es föleg a kepeket keresve. Leirtam neked, hogy mire jutottam vegül.
TörlésArra emlekszem, hogy az orgonabokor az udvarotokon volt.
Tettem az egeszet föleg miattad, es persze miattam is. Sikertelenseg erzes van bennem ujra, de van ilyen es lesz is! Viszont probalkoztam, es ez egy kis elegedettseg is.Kell az egyensuly!
Was für schöne Erinnerungen, liebe Eva. Ich kann mich noch an meine Kindheit erinnern. Wir waren Flüchtlinge und lebten in einem Lager. Es war eng und ärmlich. Aber hinter dem Wohnblog stand eine große Linde und im Sommer trafen sich abends die Frauen und unterhielten sich. Wir Kinder spielten in der Nähe. Es waren friedliche, ruhige Abende, an die ich gerne zurück denke.
VálaszTörlésLiebe Grüße Anette
Solche Kleinigkeiten wecken Erinnerungen. Meist sind es gar keine Gegenstände, sondern Farben, Klänge, Lieder, nachhallende Stimmungen und Gerüche. Kirchen, der Duft von Weihnachtskerzen, der Duft von Pflanzen, für mich der Duft von Akazienblüten. Du hast in meinem Blog gelesen, dass die Älteren um uns herum sich unterhielten und wir Kinder schwiegen. Oft verstanden wir nicht, worüber sie sprachen, aber oft verstanden wir es doch. Die Erwachsenen wussten nicht, wie klug wir waren.
TörlésDu musst wunderschöne Abende in diesem Flüchtlingslager verbracht haben. Du konntest dort, trotz der Armut und der Fremdheit, wieder Kind sein. Die Erwachsenen gaben dir Frieden. Danke, dass du darüber geschrieben hast.
In Liebe, Eva
Olvasva az írásod, bennem is kedves emlékek idéződtek fel. Falun éltem egyetemista koromig, még elkaptam ennek a ház elé kiülős időszaknak a végét. Gyerekkoromban ez még természetes volt, sok ház előtt ott volt a kis lóca, és összegyűltek a szomszédok, utcabeliek estefelé. Még nem halt ki ez a szokás, de az ember is, a lóca is egyre kevesebb. Sok házból már rég kihaltak az öregek, de a lócák megmaradtak, mindig jóleső érzéssel nézem őket, ha otthon vagyok. Az illatok szintén jó emlékek... Az akácvirágot még ettük is iskolás korunkban, ez ugrott be először róla. :)
VálaszTörlésA közössegi elet helyszine volt, egy kis informacio szerzes, melyek tartalma föleg az ök szükebb vilagukra vonatkozott.
TörlésErdekes, hogy a mostani lakotelepi hazunk mögött van 2 pad, es szoktak ott üldgelni a " mieink" közül. Az egyik lako szerezte be a padokat evekkel ezelött, es nagy fak alatt vannak. Nem is lattam eddig mashol ilyen celra ülöalkalmatossagokat a lakotelepünkön, csak jatszotereken, de ez termeszetes.
Jo, hogy meg sikerült elkapnod meg ezt a szokast, igy emlekeket idezök lehetnek neked masok hasnlo emekezesei.
Talan egyszer kostoltam en is akacviragot, mert többiek is tettek, es gyerekkorban az ember sokat utanoz a felfedezeseiert is.
Dear Eva I remember sitting outside in summer getting some linden flowers to dry for the winter tea. My mother was making acacia doughnuts. In summer my village was along the river Seine and we used to chat on bench es along the river at night.it was the good old days ! Hugs to you!
VálaszTörlésIn the current period, the custom of people sitting outside their houses in the evening to chat has disappeared. When I was a child, it was the custom, but then there was neither TV nor internet. They needed the local news, and sometimes people stopped on the street to talk to those who were sitting.
TörlésThere is a bench behind our current house, and some of my neighbors sometimes sit there, especially in the summer, when the big heat in the evening is not so great. Hugs.