Olvasok

Szegény Sudár Anna naplóját Jókai Anna írta le. Szeptember 29-én kezdi a naplót, de okt.10-i bejegyzése  már erről szól: "Én tulajdonképpen nem akarok naplót írni." 
Közben ír, ír, majd november 9-én ezt jegyzi le:
"Elolvastam, amit  már csaknem másfél hónapja írtam, attól kezdve. Milyen görcsös. Helyenként csapongó. És lényegtelen keveredik a lényegessel. Nem szabad ezt folytatni. Nagyon berozsdálltam....
Minek írom? Kinek írom? Vagy szorítkozzam, inkább a szigorú tényközlésre? Mindkettő unalmas. És nem fejezi ki ezt "
Itt abbahagyja Sudár Anna a mondatot, nem tudom meg mit nem fejez ki a szigorú tényközlés, inkább csak sejtem.
Közben tovább ír, zajlik az élete, szól az unokáról, az őszről, egy mondatot Halottak napja előtti estéről, a családról, kétségeiről, országokról, erdélyi magyarságáról, az érzelmeiről, a szeretet, a törődés kicsikarásáról, s a siker felett érzett öröméről, csalódásairól. 
November 24-én ezt is kerül  a naplóba:" ... írok,  ahogy sikeredik, különösebb fontolgatás nélkül, a lehetséges (!) őszinteséggel."

(Az idézetek Jókai Anna : Szegény Sudár Anna c. könyvéből valók.)

Égi, föld fények

Kimentünk Halottak napján este a temetőbe, ahogy terveztük. Ott álltunk a sötétben, nagyon látszottak fenn a csillagok, jobban mint hittem volna. Megkerestük a  Nagy Göncölt. M. mutatta az Oriont is, vagyis az Égi Vadászt és a Kis Göncölt is. Láttam is őket, nem is, mert én csak a Nagy Göncölszekeret ismerem.
Álltunk a saját síroknál a kis fényekkel, aztán ott is, ahol sokan beadták a közösbe az emlékezés fényét. Melegítettek is a lángok, mikor kicsit távolabb mentünk, akkor éreztük meg a hirtelen hőmérséklet változást. Egy mécsest mi is letettünk, alig találtunk helyet neki, és talán meg sem találnánk már, ha újra mennénk. 
Megkerestük M. magyar rokonainak sírját is, mert vannak neki magyar rokonai és halottai is magyar temetőkben. Ma osztrák temetőkbe megyünk, majd végül a szülőfalujában kötünk ki az ottani temetőben is. És még mindig nem voltunk mindenhol...

Van egy nap...,

"Halottak Napja, amikor kimegy a falu a temetőbe, virággal és fénnyel, ami elmúlik, és békével, szeretettel, ami nem múlik el."

Fekete István

A tegnapi eső miatt már nem mentünk ki a fájós lábú Anyuval a temetőbe a zsúfolt buszon. Együtt ebédeltünk, gyújtottunk otthon mécsest a halottainkért, és délután együtt voltunk róluk is, másról is beszélgetve. 
Én ma délelőtt kimentem, a hosszan égő mécsesek is még égtek szerda óta, pótoltam a hiányzókat is.
Éjjel nem volt fagy, a krizantémok szépek maradtak, így idén a "Lefagynak-e a krizantémok Halottak napjára?" kérdésre a válasz: "Nem, ezúttal kegyes volt az időjárás." 
Kimaradtak számomra az esti temetői fények, mivel tegnap este nem tudtunk menni. M. jön ma este, így  még kimegyünk, mert látni akarom mikor már ugyan esti sötét van, de fényes az emlékezet.

Olvasom...

 ...Joanne Harris tollából, hogy hőse " ... elmerülhet a téli hétvége vigasztaló megszokásaiban." * Azonnal felfigyeltem a mondatra, és tudtam, hogy erre emlékezni fogok bármikor.
Az én megszokásaim is vigasztalnak most, de inkább az évszakra értem. Itt az őszi szünet( télies kezdettel), kicsit lazábban veszem a napjaim, tovább alvások várnak rám, hacsak a hóesés ki nem ugraszt az ágyból még korábban, mint máskor, de ez üdítő kivétel. 
Mindenszentek közeledik, ma délelőtt kimentünk a  temetőbe, kivittük a virágokat és a koszorúkat, hogy holnap csak a mécsesekkel menjünk már. Talán fagy nem lesz ma éjjel, volt tegnapelőtt, és barnán, kocsonyásan rogytak össze a virágok reggelre. 
Ebben az időszakban évente visszatér az a kérdés, hogy a sírokon a krizantémok megfagynak-e.
Vigasztaló megszokás, hogy volt már sok év, amikor mindez nem így alakult, ha most mégis megtörténik, az sem probléma. 
Holnap már november.

*Részlet a Bolondok aranya c. novellából, mely írás a Bársony és keserű mandula c. könyvben található.

Még havas gondolatok...

...mielőtt végleg eltűnik a hó.
Gazdája szerint ez volt hétfőn a kiskutya első hóélménye.
Meglepetésében nem tudott mit kezdeni az eldobott hógolyóval. Megtalálta, körbejárta, vissza is hozta volna, mint már annyiszor a gumilabdáját, ha tudta volna. A hógolyó azonban nem az ő megszokott labdája, és ki ad neki választ arra, ha a fehér golyó nem az, akkor mi.

A még az ágakon fenn lévő őszi levelekre hullott a sok vizes hó, ágak roppantak meg, törtek le. Korán jött a hó, és az jutott eszembe, hogy minden nagyon jól ki van találva a természetben azzal, hogy ha minden menetrend szerint megy, akkor már levél nélküli ágakra hull a hó.
Aztán bekúszik a gondolataimba az emberi természet is, vagyis ha bármi idő előtt jön, és ha erőltetjük akkor is, ha nincs itt az ideje, az lehet, hogy töréssel jár. Milyen egyszerű, és mégis...

Mai hó

Füle Lajos: Őszi esők jönnek

Őszi esők jönnek, 

felsíró szelek, 

dérré lesz a harmat 

az avar felett. 

Aztán sűrű csend lesz, 

öregnek való, 

csend simul a csendhez, 

s hullni kezd a hó.

Megismertem Sophie-t

Az este kezdődő őszi eső meghozta a három fiatalt a szombati közös ebédre. Thomas új barátnőjét is, akit eddig nem ismertem, de most megtörtént a bemutatás. 
Egyszer már írtam, hogy Sophie nevével ismerkedem újabban. Igaz, évek kellettek ahhoz, hogy újat kelljen tanulnom Leni neve után, akit megszerettem, majd búcsúznom kellett tőle nekem is. Nem csapodár a fiú, hagy magának is, nekünk is időt, hogy váltani tudjunk.:-)
Ebéd után séta a városban az immár ( végre!) állványok nélküli Tűztorony látványával, majd otthon desszert következett, és estébe nyúló beszélgetés.
Összehangolódtam  az eddig ismeretlen lánnyal miközben a családjáról képeket mutogatott, vagy éppen a négy- és sokszemközti beszélgetésekkor, kinti szürke fényben bent mécsestartókat válogatva. Férfiakkal úgysem lehet igazán- és ez nem kritika-, a nőket viszont összehozza a meghitt háttér megteremtése, mert ez szép feladatunk az életben. Aztán ismerkedtünk asztalt terítve, tortát szeletelve, háziasszonyként is együttműködve, és egyre gyakrabban összemosolyogva.
Tulajdonképpen egyszerű dolgom van, szeretnem kell Sophie-t is...

Ismerjük

azt az egyszerű tényt, hogy valaminek a hiánya mutatja meg az életünkben betöltött fontosságát és szerepét.Nem volt monitorom, így nem volt számítógépem sem egy hétig. 
Nem saját, hanem kölcsön laptop volt, de az nem olyan. Az nem családtag, hanem alkalmazott, akinek megköszönöm most a munkáját, lerendeztem vele a lerendezendőket anélkül hogy közel engedtem volna magamhoz, és tovább nem tartok már rá igényt.
Ma reggel azt képzeltem el nagyon pozitívan:-), hogy a monitor javítható, és nem kell újat venni sokkal többért. Ez a vágyam teljesült, sőt, a szerelő házhoz is hozta némi " taxiköltségért".

Egyébként meg úgy vagyok az ősz kezdetével majd a folytatásával, mint mikor fiatal koromban először találtam fehér hajszálakat. Kerestem őket, még talán büszke is voltam rájuk, mert amiből kevés van, az ugye különös figyelmet érdemel. Az első őszi falevelek keresésén túl vagyok, most már sok van belőlük, sőt, most már a földön látható egyre több. 
Úgy színesednek, vörösödnek, barnulnak, amilyenre én festem a hajam, hogy elrejtsem azt a tényt, hogy már nem csak egy-egy ősz hajszálam van.

Noteszlapok

Albert Camus: Noteszlapok című művét olvasom. Nem először, egyszer már elolvastam, most csak bele-belenézek, ha van pár percem.Valami ilyesmi naplófélére gondolok, ha valaha újra lesz nekem.
Nem részletesen írni a napok történéséről, hanem ha megragad egy gondolat, egy hangulat vagy benyomás, azt papírra vethetném egy füzetben röviden. 
Van is tulajdonképpen ilyen füzetem, de aztán abba könyvcímek, telefonszámok, receptek is kerültek. Így kicsit felhígult az eredeti szándékhoz képest.

Egy helyen ezt írja: 

"Felhők és napsütés váltakozása reggeltől estig. Sárgán csillámos hideg. Füzetet kellene vezetnem minden áldott nap időjárásáról. A tegnapi nap szép, áttetsző napsütés..."

Albert Camus

Kellene egy másik füzet az időjárás változását és hangulatait rögzíteni, melyek igenis hatnak rám.

Írok én erről a blogban eleget, de néha úgy érzem, hogy túl sokat is. A kevesebb ebből is több lenne.
Aztán írok róla mégis, hogy ne legyek befolyásolható, és mert valahol ez is én vagyok: Szeretem az időjárás változásait figyelni, és írok is róla.