Nyitott szemmel mentem az utcán:
- Ahogy közeledtem egy galamb felé, nem repült el rögtön. Egy méterre voltam már csak tőle, és akkor is csak totyogott, csipegetett, és én azt sem tudtam, hogy mit.
Semmi számára ehetőt nem láttam a járdán. Miután elmentem mellette, továbbra is ott maradt, és szorgalmasan szemezgette a számomra még mindig láthatatlant.
- Megérkeztünk a parkolóházhoz, minden nagyon szabályos, egymással párhuzamos és csillogó volt rajta úgy, mint máskor.
A természetet képviselve egy kis fa nem katonás rendben álló ágai oldották fel az épület jól megtervezett fegyelmezettségét, és ezzel a fa teljesítette is az egyik szép feladatatát.
Ennyi történt mindössze, és a látni kívánó szemeim ennyit vettek észre akkor azon a rövid úton, amit megtettünk.
Múltkor én is azon tűnődtem el, hogy mi az a láthatatlan valami, amit szemezgetnek. A velünk szemben lévő ház egyik ablakpárkányát fokozottak kedvelik a környék galambjai, először azt hittem, etetik őket, azért. Kiderült, hogy pont fordítva, nem győzik zavargatni őket. Valami mégis lehet ott, mert továbbra is kitartóan visszajárnak szemezgetni az üres párkányra. :)
VálaszTörlésMegoldhatlan a rejtély a számomra, mert olyan tiszta járdát talán nem is láttam, mint ott és akkor.
TörlésKitartóan próbálkoznak, hátha akad egyszer valami a horogra. Sok a melléütésük, de egyszer talán találnak is.
Jó, hogy jöttél, hamarosan jelentezem nálad, csak előbb eszem valami. Én nem hiába fogok csipegetni a konyhában!:)
A fa neve zörgőfa
VálaszTörlésMick, köszönöm a kiegészítést. A növények nevével hadilábon állok, csak azokat tudom, melyeket már szégyen nem tudni.
TörlésA képet nem most készítettem, másképp néz ki a fa tavasszal, de akkor azok a "barnaságok" nagyon tetszettek rajta.
A barnaságok zörögnek.
TörlésTalán hallottam is már őket, és szép zenének tartottam. A szépségük még csak ráadásként jött. Így a kettő kellett nekem, hogy a figyelem rájuk irányuljon.
TörlésA parkolóházzal a színük nagyon harmóniában volt, és ez még egy újabb ráadás volt.
I love the way you notice these tiny moments... the hidden thing the pigeon could see, the branches quietly breaking through all the polished order of the parking garage. It feels like you walk through the world with attentive eyes, and that’s such a rare gift. And your photos are truly beautiful too; they carry that same quiet way of seeing. 🤍
VálaszTörlésDear Aritha, reading your blog, you also notice the beauty of the little things. It's good to take this ability of ours and use it. It gives joy and develops, but I prefer to focus on joy.
TörlésYes, I walk attentively, it's a basic property of mine, but it can also be developed.
What is life all about, just staring into nothingness? :)
Hugs. Éva