Este van, szürke, ködös nap volt ma, most esik az eső. Nedvesek a járdák és az utak, surrognak az autók kerekei menet közben.
Égnek a mécseseim itthon, és iszom a piros orrú, Rudolf nevű rénszarvassal díszített bögrémből a forró kakaómat. Magam leptem meg a bögrével karácsonyra. A kakaót valamilyen a gyerekeknek való bögréből szeretem inni. Van bohócos és mackós is erre a célra.
Szóval, iszom a kakaót gyerekként, de közben felnőttként azon gondolkozom, kik is vannak vagy voltak körülöttem.
Jó, hogy van Skype. M. és én így tudjuk tartani a kapcsolatot. A határzárat ezzel tudjuk oldani. Naponta írunk egymásnak. Így tudatában vagyunk, hogy telnek egymás napjai kb. 60 km távolságban. Most szinte egész nap be van kapcsolva a számítógép. Ha erre járok ránézek a monitorra, hogy van-e üzenet.
Anyuval is tudtam tartani a kapcsolatot telefonon vagy személyesen, míg élt. Naponta több hívás is volt közöttünk. Volt, hogy mondanivalóm sem volt, és neki sem. Olyankor azt mondtuk köszönés után, hogy "csak úgy", vagyis csak úgy hívlak minden különösebb ok nélkül. Aztán jött a téma, tulajdonképpen az mindig volt, ha már vonalban voltunk.
Amíg dolgoztam, a kollégáim közül kerültek ki a beszélgetőtársak. Mindig tudtunk egymás örömeiről és gondjairól, de sokszor csak arról beszélgettünk, ami éppen eszünkbe jutott. Többször kellene hívnom őket. Mindenki a saját életével van elfoglalva, szinte mindnyájan egyszerre mentünk nyugdíjba. Napi szinten ők is eltűntek az életemből.
Két barátnő-félém van. Az egyik hetente egyszer jön egy kb. egy órára, akkor beszélgetünk.
A másikkal telefonon tartom a kapcsolatot. Ő is egyedül él, és egy mankó az élete része. Ezért is nem látogatjuk egymást, mert nehézkes. Buszra nem tudok szállni. Mióta a lassúságom miatt egyszer rám csukták az ajtót, azóta nem merek.
A szomszédokkal köszönőviszonyban vagyok, néha megállunk a folyosón vagy az utcán, és váltunk pár mondatot is családról, járványról, vagy éppen arról, ami aktuális.
Aztán itt van a blog, ez is egyfajta beszélgetés ismeretlen ismerős társakkal.
Ennyit a volt és jelenlegi kapcsolataimról, ami nem túl sok, de jelen voltak és vannak az életemben, ahogy én is vagyok és voltam az övékben.
nagyon jó, hogy itt vagy újra!!! (hiányoztál!)
VálaszTörlésTi is hiányoztatok, bár olvastalak benneteket, de nem olyan sűrűn, mint most. Most örülök, hogy visszajöttem, és már nem félek attól, hogy ismétlem önmagam. Kevés esemény történik velem, így nehéz témát találni, de azért mindig jön valami. Egyszerűen csak a mostani és a múltbeli életemről, a mindennapjaimról kell írni, aztán mindig kialakul valami.
Törléspersze, és minden érdekel, mert érdekes :) (mert mögöttük vagy!)
TörlésKöszönöm, és keresek majd mindig témát.:)
TörlésAzért ez az ismerős ismeretlen helyzet is hozhat kellemes meglepetéseket. S előfordul, hogy egyszer csak közel hoz a másikhoz. Tapasztalat.
VálaszTörlésSokatoknál érzem, hogy közel kerültem hozzátok, és nagyon örülök ennek.
TörlésOlyan jó, hogy egy-egy cseppet megmutatsz az életedből...
VálaszTörlésÍrásaidnak a hangulata ragad mindig magával. Egyedi és kellemes. Szeretem olvasni.
Ölellek drága Éva, így teljesen ismeretlenül (is).
Kedves Piroska, nagyon köszönöm, hogy így érzel. Jól esik olvasni. Csepegtetem az életem apró eseményeit magamnak és nektek is írásban, hogy nyoma maradjon. Ez most olyan napló-féle.
TörlésViszonölellek ismeretlen ismerősként.
A kakaót én a gyerekkori bögrémből iszom. Szerintem csak abból lehet. :) gyerekkoromban minden reggel kakaót ittam. Sok-sok éven keresztül. Nagymama főzte. Egy csésze kakaó, ez volt a reggeli. Lehet, hogy volt más is, de arra nem emlékszem.
VálaszTörlésA kakaó az tipikus gyerekkori ital. Én akkor is, most is szeretem, és nem véletlen, hogy "gyerekes" bögréből iszom, ahogy te is a gyerekkori bögrédből.Hasonlítunk egymásra ebben, talán még másban is.:-)
TörlésMost vagyok itt először és az én gondolataimhoz hasonló gondolatokkal találkoztam. Csatlakoztam a követőidhez. A Hogy is volt? blogban találkoztunk, hozzászóltál az egyik írásomhoz, én meg megkerestelek és jó, hogy így tettem. :)
VálaszTörlésKedves Borka, köszöntelek nálam, örülök, hogy jöttél.Kívánom, hogy jól érezd magad a blogomban.:-)
TörlésMondd, Éva, nem akarnál visszajönni közénk a Hogy is volt blogba? Szívesen vennénk mindannyian, gondold meg! :)
VálaszTörlésKedves Ági! Köszönöm a meghívást. Megpróbálom.
TörlésMajd a technikai rész lebonyolításában a segítséged kérem, mert nem tudom már, hogy kell oda írni.
Elküldtem a meghívást, abból be tudsz lépni, de ha később bármi gond van, szívesen segítek.
VálaszTörlésHol találom a meghívást?
TörlésAz emailfiókodban kell lennie, az editis@citromail.hu címre küldtem.
TörlésÁgi, nem érkezett meg. Most voltam ott.
TörlésÉva, próbáld megnézni a Spam, vagy Közösségi, vagy Promóciók mappákban, mert a citromail szokott ilyet csinálni, hogy teljesen lehetetlen helyekre teszi a beérkezett levelet.
TörlésDe még jobb lenne, ha esetleg van gmail-es címed, akkor arra tudnám küldeni a meghívót, azzal biztos nem lenne probléma. Nem gmail-es címmel vagy esetleg regisztrálva a blogodba belépéshez? Mert akkor úgyis azzal tudnál belépni a közös blogunkba is.
A Közösségiben volt a meghívó, de valamit elrontottam, mert ezt írta ki:"A linket, amit használni próbáltál, már felhasználták. Kérd meg a blog rendszergazdáját, hogy küldjön neked egy másik meghívót."
TörlésLégyszíves küldjél egy másikat!
Még is azt is kiírta, hogy."Ez a meghívó már nem érvényes."
TörlésGoogle-fiókkal kell bejelentkezni a meghívó elfogadásához, de nem tudom hogy hol. Ha másodszor sem sikerül, akkor lemondok a közös blogolásról. Nem való ez nekem.:-)
Hát igen, sejtettem én, hogy csak gmail-es címmel fogsz tudni bejelentkezni, de ahogy látom, már sikerült. Éljen, ha némi zökkenők után, de most már tényleg elhárult minden akadály. :)
VálaszTörlésMegjelent a bejegyzés!:-)
TörlésÖrülök neked!
VálaszTörlésKöszönöm.
TörlésKapcsolatok...ha nem lenne ez a modern technika, hogy bárhol, bármivel lehet hívni, látni a szerettünket, hát én már biztos megzakkantam volna mióta van ez a járványos helyzet. Több mint egy éve nem láttam a Németországban élő gyermekemet,nem tudtam megölelni és ez kikészített lelkileg. Ma már megtanultam azt is értékelni, ami így is van. Egy szó, egy mondat, egy fotó, egy telefon vagy videobeszélgetés - már örül a lelkem :)
VálaszTörlésIgazad van. A kapcsolattartásban a modern technikának nagy szerepe van. Én is így tartom a kapcsolatot, nem szívesen megyek emberek közé, igaz, nincs is nagyon kihez. Elvagyok itthon a számítógéppel, és tudok beszélgetni, fotót cserélni, és írni is. Szükségem, szükségünk van rá.
TörlésEz a járványos helyzet jól elintézett minket, magunknak kell kikecmeregni belőle.