Benny Andersen: Boldogság
Különös valami a boldogság
vele találkozva egészen
felvidulhat az ember
de elfoghatja szorongás is
ácsorog kicsit csendben
majd óvatosan előbbre lopakszik
akárha valami aknamezőn
s valahányszor anélkül éri lába a földet
hogy levegőbe röpülne
akkor vagy feledi élvezni ezt a boldogságot
vagy azon kesereg hogy nem tudhatja
milyen sokáig fog mindez itt tartani
így mikor végre jelentkezik a kudarc
megkönnyebbülést érez
akárha biztonságba jutott volna
ami bizony szégyenletes
hisz van valami különös a boldogsággal
amivel másképp nem találkozunk
lehet a hiba abban van talán
hogy túlságosan kevéssé ismerjük
jobban el kellene mélyedni benne
azt hiszem tréning dolga lenne az egész.
/Sulyok Vince fordítása/
Nagyon tetszik! Igen pontos megfigyelés: nem is olyan egyszerű a boldogságot elviselni, főleg ha nem szoktuk meg...
VálaszTörlésA szabad vers forma is tetszik!
mekkora óriás:
VálaszTörlés"...vagy feledi élvezni ezt a boldogságot
vagy azon kesereg hogy nem tudhatja
milyen sokáig fog mindez itt tartani"...
fura pacák, sok jó verssel
VálaszTörléshttp://www.forrasfolyoirat.hu/0701/andersen.pdf
(szeretem a fura pasikat:))))))
Nahát! Épp ilyen voltam kamasz koromban. Miközben nagyon jól éreztem magam, már azon járt az agyam, hogy jaj ennek vége lesz, így nem tudtam maradéktalanul boldog lenni. Úgy tűnik nemcsak én voltam ilyen gyagyás. :-D
VálaszTörlésAz elmélyedéssel viszont az a baj, hogy legtöbbször egyszerűen nincs is rá idő, mert a boldogság husss, pápá, már ki is repült az ablakon.
Ezt tudja egy költő és egy vers. Leírja, amit egyébként( jó esetben) tudunk, tapasztaltunk,de úgy írja le, hogy újra felfigyelünk az érzésre, és tudatosítja bennünk, ami valahol mélyen megvolt.
VálaszTörlésÖrök kérdés a boldogság téma!
Katalin, köszi a linket!
hát igen, mindenki igy van ezzel--- Szeptember végén...
VálaszTörlésÖsszegzünk, és jó, hogy még nem késő!:-)
VálaszTörlés