Ez volt a terv, de könyvtárból nem lehet könyv nélkül eljönni. Micsoda lehetetlen ötlet!
Kivettem:
-Vladimir Nabokov: Másenyka és szintén tőle az: Adomány c. műveit, mert L. Ulickaja gyakran emlegeti őt, mint szeretett írót, és John Updike így nyilatkozik róla: "Csak úgy lenne szabad prózát írni, ahogy Nabokov ír- elragadtatottan."
- Nálam van még Csabai László: Szindbád Szibériában c. regénye, mert benne van a múlt év 10 legjobb magyar könyve között.
Más!
Szeretem nézni a lampionvirágot, vagy másképpen zsidócseresznyét, sőt, ettem is már az érett belső bogyójából ( a cseresznyeformájúból).
Még múlt hétvége előtt megtaláltam a régi osztrák ház udvarán a maradékát, jól megnéztem, mert olyan emberi. A termésburok "érhálózattá" ritkult, látható a benti lényeg, mert hagyja magát láttatni a sok rejtőzködés után. Olyan a bogyó, mintha a szíve lenne a növénynek.
Készítettem magamnak pár lampiont hazahozatalra is, de végül ott felejtettem őket, ahol felnőttek.
Az Adományra nekem is fáj a fogam. :)
VálaszTörlésmindig azt érzem, keveset olvastam eddig, és behozhatatlan, ha mindent el akarnék olvasni így öregkoromra...
VálaszTörlésképtelenség
valamikor régen fiatal kolléganőmben is éreztem ilyesmit, amikor azzal próbálkoztunk páran, hogy mit kellene MINDENKÉPP elolvasni...de belefulladtunk
annyira szomorú ez
én is úgy szeretek olvasni, hogy "enyém legyen velem"(azért zavar a könyvtári idő, de amúgy meg megfizethetetlen, még a Könyvudvari párszázasokként is.
"Zsidócseresznye", hát ezt még nem hallottam, és viccesnek gondolom. :-) Gyerekkoromban, amikor olvasni tanultam, annyira élveztem az új élményt hogy meg is mondtam a szüleimnek hogy én a világ összes könyvët ki fogom olvasni.
VálaszTörlésAkkor nem értettem, miért nevetnek ezen. Ma már tudom. Sajnos!
Golgotavirág, ezt nem Éva hívja így, ez tényleg az: nézd
VálaszTörléshttp://novenyhatarozo.info/noveny/zsidocseresznye.html
http://www.3szek.ro/load/cikk/33511/a_mergezo_zsidocseresznye_es_eheto_rokona
VálaszTörlésIzabella, elkezdtem olvasni az Adomány-t, és nagyon tetszik!Micsoda hangulat és tájleírások többek között.
VálaszTörlésKatalin, én sokszor érzem azt, hogy lemaradásaim vannak, sőt, sokszor blogok olvasása közben érzem. Persze, hogy van benne igazság, de ez érzés is, mert olvasok olyan idézeteket, könyvcímeket, könyvekről ajánlatokat, melyeket nem olvastam. Talán a blogíró nem olvasott néhány általam olvasott könyvet, így egálban vagyunk. Ha Izabellánk a blogját olvasom, akkor állandóan pirul a képem, de Mártával kapcsolatban is így érzem, és még vannak néhányan.
VálaszTörlésIgyekszem sokat olvasni, hogy magammal legyek elégedett.Azóta van több időm, mióta jobban visszaszorítottam a TV-zést.
Golgotavirág, tényleg így hívják! Én sem tudtam sokáig ezt a nevet, de egyszer egy étteremben az ételünket ezzel díszítették, és megkérdeztem a pincértől. Azt viszont nem tudtam, hogy az annak a narancssárga őszi növénynek a belső termése(?), amely néha díszíti a szobám. Éretten ehető.
VálaszTörlésA világ összes könyve gyerekkori túlzás, de értem mit akartál kifejezni vele.
Katalinom, köszönöm a megerősítést!:-)
VálaszTörlésHa megengeditek csatlakoznék én is a "nem eleget olvastam" táborba, mert én is mindig ezt érzem. Szerintem ez így is marad, mert miután egy könyvet kiolvastam, jön 2-3 új a képbe, hogy na azokat is el kéne olvasnom..sőt most már odáig fajult a dolog, hogy a magyar változat után németül is olvasom ugyanazt (ill. fordítva)mert más nyelven sok dolgot másként élek meg.
VálaszTörlésGyerekként minden karácsonyra könyvet (is) kaptam. Egy alkalommal "elfelejtette" a jézuska a könyvet a fa alá tenni... az volt életem legcsalódottabb karácsonyi ajándéka. Anya még most is emlegeti ezt és lelkiismeretfurdalása van. :-)
Kavics, üdv. a klubban! vagyunk néhányan biztosan. Azt hiszem soha nem múlik el az az érzés, hogy ezt és ezt még el kellene olvasni.Idő kérdése főképpen, de van biztosan olyan is, aki nem szeret olvasni. A felnőtt környezetemben ilyet nem ismerek, a tanítványok körében egyre többet.
VálaszTörlésKönyvet én is mindig kaptam karácsonyra. Köszönöm a történeted arról a rendhagyó karácsonyodról.Gondolom. utólag pótolták, vagy a legközelebbi karácsonykor.
Azért ne nagyon eszegessétek a zsidócseresznyét, mert a csak teljesen érett bogyó ehető, egyébként mérgező, és a többi része is, pl. a "lampion". Legbiztosabb az igazi cseresznye, igazi varázsa van a ropogtatásának.
VálaszTörlésItt van a zsidócseresznye ehetőségéről még egy link, mert nem szeretném, ha az írás alapján valaki megbetegedne.
http://erdokostolo.blogspot.hu/2013/10/a-hazai-kozonseges-zsidocseresznye.html
Igaz, nem hiszem, hogy bárki viszonylag idegen bogyókat csak úgy bekapkod! Jobb a békesség a természettel!:-)
:)
VálaszTörlésEgyre inkább a női sorsok érdekelnek,akik férjeik mellett vannak,vagy mögöttük,vagy az árnyékukban.A rejtett női életek....Kós Károly levelezős könyvéből is kiábrázolódik valamennyire a felesége, de engem nagyon elszomorított.Majd,ha jó lesz újra a szám.gépünk,nem csak esténként egy kicsit a hazahozott laptop,akkor szánok rá bejegyzést .
A lampionvirágot szeretem!!!!!!!!Úgy őrízgetem,mint egy ritka virágot.:) 1x sikerült annyit leszedni,hogy fontam belőle koszorút.Gyönyörű volt!
Éva, természetesen pótolták anyáék, soha többé nem volt elfeledve a könyv. :-)
VálaszTörlésAzóta persze csak nevetünk a sztorin... de halványan emlékszem némi csalódottságérzésre...
Mamka, elolvasom azt a bizonyos bejegyzésed majd a rejtett női lelkekről.Szeretem a levelezéseket és az életrajzokat is.
VálaszTörlésKavics, a szülők örülnek is, ha a gyerek olvas, egészen biztos voltam abban, hogy pótolták. Így volt rendjén!:-)
VálaszTörlés