A köd tapintatos, visszafogott, és jólneveltségre tanít.
Igazi októberi végi hangulatot adó érzés sötétben munkába indulni, és avarszagú, fémesen hideg ködillatot lélegezni.
Nem is éreztem magam nagyon szerencsétlennek, pedig a korai felkelést nem szeretem. Későn fekvő vagyok, és ha korán kell kelni, a kevés alvás után álmos vagyok.
Szerintem a köd miatt voltam ilyen elnéző és megbocsátó kényszerű kialvatlanságom miatt, mert tulajdonképpen én szeretem ezt a "tejüveg-van-körülöttem" időjárást.
Hajnali 5-kor a nappali ablakában, egy bögre forró teával a kezemben én is ezt láttam, mint te a fényképezőgépeddel. Most 10 órával később, már verőfényes napsütés van, semmi nem emlékeztet hajnalra, csak azok a gondolatok, amik akkor születtek....
VálaszTörlésSzép hétvégét!
Éva, ez a csodálatos fotó! Én bizony későn keltem, délután dolgoztam, s az olvasók ebben a csodálatos meleg őszben ahelyett, hogy sétáltak volna, könyvtárba jöttek. Ki érti ezt?
VálaszTörlés:) Én nem tudok korán kelni, nem is kell igazából. Morcos vagyok. csak amikor találkozom az emberekkel, a sorstársakkal, akiknek szintén menni kell, akkor oldódom fel.
VálaszTörlésHa egyszer én is ilyen szépen látnám a hajnalt!
Mosolygós köszönet.
Olyan szép ez a fotó, hogy szinte megszeretteti a ködös őszi, téli reggeleket... Pedig a valóságban engem nagyon lehangolnak...
VálaszTörlésNálatok reggel köd volt, itt csak enyhe pára, de a hegyekben körülöttünk biztos volt a ködből is. Tetszik a kép!
VálaszTörlésÉn is "bagoly" vagyok. :-) De néha sajnálom a hajnalokat, amiket elmulasztok. A tanulság pedig, hogy tényleg mindig legyen az ember lányánál fényképezőgép. :-)
VálaszTörlésSziasztok!
VálaszTörlésIgen, későn fekvő vagyok, és általában délután és este dolgozom. Van egy nap, ami kivétel, vagyis reggel 6-ra megyek dolgozni. Ilyenkor nehéz a felkelés.
Nekem is hiányoznak a hajnalok, sajnálom, hogy nem élvezem őket, de valamikor aludnom is kell.Volt úgy, hogy felébredtem nagyon korán, és nem akartam már visszaaludni. Kiültem az erkélyre, és végignéztem a napkeltét.Egyszer kinn a természetben lenne az igazi.Végül is megoldható!
Pár éve már, hogy igazából minden napszakot, és minden évszakot kedveleke - nem félő a ködös, bizonytalan hajnal vagy este sem, van benne valami sejtelmes, ünnepvárós... nekem legalábbis. Jóérzéses. Szeretem a hajnalokat, én este dőlök ki:). És így, hogy megrövidültek a napok, végülis mindenből kapok egy adaggal:).
VálaszTörlés