1. SMS-ek jönnek mint mindig, ha átlépem a határt. A Telekom legalább hazavár. Másnak is ezt az üzenetet küldik, de mivel ez éppen nekem érkezett, rögtön meg is köszöntem nekik. Csak úgy magamban.
2. Vásároltunk, és én választhattam ki a szalámit. Csak azt írják rá a hogy magyar, de osztrák gyártmány. Az ottani áruházakban a Gyulai kolbász fegyelmezett soraira is szoktam egy-egy pillantást vetni. Azok mindig eredetik.
3. Kávé is kell, anélkül nem lehet megmaradni.
4. Elindulunk rögtön Bécsbe megérkezésünk után, hogy M. idősebbik fiával találkozzunk. 10-15 percnyi csak az út, és mindig nagy a forgalom.
5. A fiú (már felnőtt) lakásába lépcsőznöm kell, de el is felejtem azt, hogy nekem nehéz, mert a korlátot néztem. Régen láttam ilyet!
6. A lakás most üres, albérlőre vár, és a mostani lakója egy létra.
7. Az apa és fia az utcán beszélnek még az autónál. Én az utca végét nézem közben, mert látok ott egy kontrasztot. A régi házak az újakkal éppen ráférnek egy képre.
8. Bécsben egy piros lámpánál megállva feliratokat nézegetek. Leginkább az elsőt.
9. Egyszer csak közeledünk a célhoz. A város neve látható ott fenn, ahol M. él.
10. És tényleg hazaérünk. Egy kis pihenés jön, és ami a képen látható, azt úgy hívom, hogy: "Jutalom".:)
De gyönyörű az a korlát, meg az egész lépcsőház!
VálaszTörlésrhumel
Régi ház, régi lépcsők és hozzá az eredeti korlátok. Kapaszkodtam beléjük, mert nekem már kell.:)
TörlésSzeretem az újkori bejegyzéseid arculatát. Olyan mint a népmesében: hoztam is meg nem is, adtam is, meg nem is. Kisebb "hírmorzsákból" lassan összeadódik egy életszakasz (akár évtizedeket átívelően), amelyből kapunk - mindig másféle megvilágításból - kis mozaik darabkákat. Aztán mindenki összerakja a maga elképzelései szerint. Az én elképzelésem az, hogy M.-tól valami olyan megbízhatóságot, gondoskodást, szeretetet kapsz, mint amit én kaptam az utolsó társamtól tíz éven át, aki maga volt a tökéletes megbízhatóság, egy kis időnkénti "fafejűséggel" társítva. De utólag csak a szépre emlékezem ebből. (A férjem meg maga volt a kiszámíthatatlanság, amit öregségére sem tudott megváltoztatni.) Mindkettő már csak múltidő, lassanként halványuló emlék.
VálaszTörlésSzia Éva, kísérletezem újakka l(?) is, és kaptam pozitív véleményt arról, ha így írok. Nem nehéz, jönnek az emlékek és jönnek a mondatok is hozzá.
TörlésA blog és a bejegyzései is hírmorzsák, lehetőségek arra, hogy összerakjanak az olvasók belőlük engem az életszakaszaimmal együtt.
Ha valaki veszi a fáradságot rá akkor összeállíthat egy mindig hiányosnak maradó képet rólam. Még magamnak sem teljes, hát még másnak. Ha nem szán erre időt, akkor egy-egy hír van előttük pár perces olvasásra, és ez is a cél.
M. változást hozott az életembe, de így van ez, ha valaki részünkké válik. Valóban megbízható és tökéletes a " fafejűség" szó is rá, ahogy te írtál az utolsó párodról. :) Lehet, hogy ezek rigolyák, melyek kibillentik az egyensúlyából, ha nincsenek meg.
Tulajdonképpen kinyitotta nekem egy kicsit a világot, és megkaptam tőle azt is, ami hiányzott: gyerekek és már egy unoka. Vannak még környezetváltozások, utak, beszélgetések, az egyedüllét oldása, egy más ország alaposabb megismerése. Régen ő ismertetett meg jobban a számítógéppel, mely most már annyira kell. Persze, ami nagyon jó, hogy az ünnepek családban zajlanak, és az angolt napi szinten használom, nem felejtek, hanem fejlődik a tudásom.
Ha halványuló emlék benned a két férfi akikről írtál, akkor az jó is lehet és rossz is, ami nagyon egyszerű megfogalmazás. Szépül, ami esetleg nem mindig volt az, de nem lehet részed az akkori jelenben sem többé.
Ezt adja a múló idő.
(Múltidő=meghaltak, 11 és 5 éve((((:
VálaszTörlésNem tudhattam, köszönöm a kiegészítést.
TörlésDear Eva
VálaszTörlésYour today’s post is very interesting the photos and the expressions I like the way you did it! The staircase and the room are very nice old buildings have a charm new ones don’t have.
Hello Catherine, there are of course old buildings and old houses in Vienna and elsewhere. You don't see such ornate metal railings these days either.
TörlésI looked at it and held on to it because it was easier to walk up the stairs.
If you like it, I'll write in bullet points like this, and I'll do it again. I like it too, and other readers have also praised it. So, why not?:)
Love the ice cream!
VálaszTörlésI ate this ice cream last week of course, it's not at home now and it won't be. I refuse to go to the store just for that, I'd rather be without it. Such is life! :)
Törlés