Amikor azt írtam, hogy farmeranyagból és csipkéből is vagyok összegyúrva, az arra is vonatkozott, hogy mit veszek észre, és mit tartok fényképezésre is alkalmasnak.
Ha a tulajdonságaim közül a "csipke" részem jön a felszínre, akkor a finomak, a főleg fehérek, és a könnyedségük miatt általam szépnek tartottakat fényképezem.
Ha a "farmeranyagból" készült oldalam kerül előtérbe, akkor viszont az enyészetet örökítem meg, a méltósággal megöregedett, a szolgálattól megkopott szép tárgyakat. Legtöbbször a sokat kibíró, az erősebb anyagokból készülteket, hiszen nemhiába maradtak meg sokáig.
Egyszer a csipke énem kerekedett felül, mert megláttam egy terítőt, ami bizonyára azért lehetett ott, hogy rátegyenek valamit.
Biztosan szép volt ami rákerült, de arra már nem is emlékszem.
Én az alatta lévő terítőt néztem és fényképeztem...
Egy időben divat volt a farmert csipkével diszíteni-kombinálnu
VálaszTörlési. Tehat wgyütt., egybelatni (hordani)!
Igen, voltak olyan farmernadrágok is, amelyeknek főleg a zsebük volt csipkével díszítve. Nekem soha nem volt, mert nem tetszett.
TörlésVannak most csipkés blúzaim is, és nyáron hordok hozzájuk térdig érő farmert. Így összejön néha a kettő, de csak így.
Utóirat: Egyébként megfogadtam a "csak óvatosan és önkímélettel" tanácsodat. Gondolom, hogy tudod mire gondolok, nem akarom most elmagyarázni, és nem is fogom.
Tudom, hogy segítő és óvó szándék volt részedről, és értékelem. Érdekel továbbra is az a bizonyos, de ezt "titkolom".:)
én se hordtam e kombinácidókat, nekem se tetszettek (kóser vagyok :) talán már irtam )
Törlésamai a tanácsom illeti inkább visszavonom. Veszélyes dolgok ezek, tégy mindent belátásod szerint.
(nem értem, mi érdekel (mi "az a bizonyos" ) és mit "titkolsz" ?)
Mindent a belátásom szerint teszek, van is már egy döntésem. A " titkomat" pedig majd máshol megbeszéljük.
TörlésÉrdekes, ahogy így jellemvonásokat ruhaanyaggal hozol összefüggésbe... Lehet benne valami, hiszen bizonyos ruhákban, anyagokban jól érezzük magunkat, másokat meg fel se bírunk venni. Így vagyok én pl. a farmerral, főleg nadrág formájában (úgy érzem, mintha páncélba kényszerítettek volna...) Viszont van egy kis farmer szélfogó kabátom, de abban se tudom magam jól érezni igazán : nem áll rajtam SEHOGY!... A csipke jöhet.
VálaszTörlésEgyszer egy bejegyzésemben ( a linkes) összefüggésbe hoztam őket, talán azóta sem. Most, hogy ez a terítő volt a témám eszembe jutott, és kapcsoltam hozzá. Bizonyára sokáig nem fog újra előfordulni.
TörlésÉn farmerban jól érzem magam. Számomra nem páncél, hanem kényelmes és praktikus.
A csipkét sem viszem túlzásba. Van pár nyári blúzom, amin van csipke is. Nyáron ez hordható is szerintem.
Évikém, emlékszem arra a bejegyzésedre. Akkor el is gondolkoztam. Mert így virtuális ismeretségünk alapján Te nekem inkább csipke vagy. Vagy valami könnyű és lenge lenvászon. A lényeg a finomságod.🤗.
TörlésA farmer az én világom . Rózsával ellentétben szinte csak abban érzem jól magam. Anyukám még a végrendeletébe is beírta, hogy ne csak farmereim legyenek. 😅(egyszer még fiatalon megkérdezte ugyanis, hogyha nem számítana a pénz, milyen ruhát vennék. Én meg azt válaszoltam neki, hogy mindenféle színű és vadtagságú farmert, és hozzá farmerdzsekiket. Főleg több árnyalatban hagyományos kéket, és sötétzöld meg fekete is legyen, piros és fehér, drapp is jó lenne. Lehetőleg Levis.
Mársajnos rég "kinőttem" a kedvenc típusaimból, de azért még találni megfelelőt🤭
Igen a túlnyomó részem inkább csipkéből van. Nem magyarázom, úgyis érted: érzékenység, egy kis irodalom, szép szavak, visszafogottság. Úgy tűnhet, mintha agyon dicsérném most magam, pedig csak inkább alakuló önismeretről van szó. A farmer anyag pedig a túléléshez kell: kitartás, némi magabiztosság, önvédelem. Több ebből nem is jut eszembe, pedig ebben a világban a "túléléshez" bizony kellenek.
TörlésMint írtam, én is farmeros vagyok. Nincsenek is nagyon szoknyáim, mert nem vagyok elégedett a lábaimmal. Lehet, hogy nincs is olyan nagy a baj velük, mint ahogy érzem, de nem kopik ki belőlem ez.
Lassan már nem lesznek jók rám a farmernadrágjaim. Vannak mások is, de nem tudom az anyag nevét. Bajban leszek, ha vennek kell újakat, mert olyan régen vettem magamnak bármit is, hogy azt sem tudom, hogy hol vehetem meg őket.
Ami derékban kell, az pedig hosszú. Volt évekkel ezelőtt egy varrónő a belvárosban, ahova jártam, és azt sem tudom, hogy dolgozik-e még. Ennél nagyobb gondom ne legyen, de mégis azzá nőtte ki most magát.