2026. május 19., kedd

A Wiener Zentralfriedhof - A Bécsi Központi Temető








Európa második legnagyobb temetőjét, a Bécsi Központi Temetőt látogatni olyan, mintha egy városban, a soha véget nem érő utcákon és közökön át mennénk  (2,5 millió m²), de legalább van idő beszélgetni közben, hacsak meg nem állít egy-egy borzongatóan szép hangulat, a sok márványba vésett csoda, vagy a nagyon ismert nevek, ott ahol keresztények, zsidók, protestánsok, iszlámok... együtt nyugszanak.
Zsebünkben mécsest szorongatva akkor is megálltunk Mozart, Beethoven, Schubert, Strauss, Brahms egymáshoz közeli sírjánál is.
Az első képen lévő fátyol márványba vésésének csodáját nem lehet megunni, csak gondolkozni rajta, hogy hogyan is lehet ezt így megcsinálni. Vannak szobrászok, akik tudták és tudják a titkát. Meg is alkotják, mert több ilyen szobrot is láttam már. 
Csak az a fátyol ne lenne abból a kemény anyagból olyan finoman áttetsző, hogy megfejthetetlen legyen számomra a márvány faragásának ilyen szépséget is adó titka.
Gyufát nem vittünk, de találunk égő gyertyákat. Megköszönve kölcsönvettünk lángot máshonnan, és letettük a mécsest P. sírjára.

7 megjegyzés:

  1. Engem érdekes módon nagyon vonzanak a temetők. Elsősorban a debreceni, de amikor Budapesten voltam egyszer régen, nagyon örültem, hogy meglátogattam a Kerepesi úti temetőt. Heller Ágnes temetése után - időszűkében ugyan -, nagyjából feltérképeztem a Kozma utcai zsidó temetőt is. Voltam a balatonboglári régi zsidótemetőben, de a debreceniben is. Mindenhol jó volt elidőzni, nézegetni a feliratokat, embereket, sorsokat képzelni régmúlt idők halottaihoz. Varázsos volt a salzburgi vár melletti kis temető sok kovácsoltvas díszítésű fejfája. Ahol nem voltam, de nagyon vágynék rá, hogy láthassam, az a kolozsvári Házsongárdi temető, a párizsi Pere-Lachaise (ferde ékezettel az első e betű), és ez a bécsi is biztosan nagyon tetszene, amit most bemutattál képekkel.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Engem is vonzanak a temetők. A legkisebb falu temetőjétől a nagyokig. A kis temetők megviselt fakeresztjei és a morzslékossá váló angyalok, Jézus arcokhoz közel megyek. Az évszámokból, nevekből találgatom a rokoni kapcsolatokat. Mikor Balatonszárszón voltunk M.-nak meséltem József Attiláról. Tudom, hogy most nem ott van eltemetve, de ha már Szárszón voltunk, el kellett mennem/ mennünk oda. Szerintem direkt azért mentünk Szárszóra.
      Zsidó temetőben is voltam, a prágaira nagyon emlékezetes volt számomra.
      A Bécsi Központi Temetőben aránylag sokszor voltam, mert M. egy barátjának a sírja ott van, és szoktunk menni hozzá mécsest gyújtani. Közben persze sétálunk is, ha másért nem, az is egy út számunkra, míg eljutunk ahhoz a sírhoz, amelyikhez konkrétan akarunk. Általában nagyobb sétát is teszünk, ha már ott vagyunk. Útba esik az általunk látogatott P. sírjáig Mozart, Beethoven... sírja is. Bécsben 50 temető van, és ez a legnagyobb közülük.
      Arról persze nem is írok, hogy a saját halottjaim sírjához is kimegyek. Persze, hogy megyek!
      Francia temetőkben voltam, a Pere-Lachaise-ben nem. A Házsongárdi temetőben szerencsém volt lenni, egy buszos út keretében jártunk ott. Kívánom, hogy juss el oda, ha vágyad! Na, most eszembe jutott Áprily verse, de kinek nem.
      Remélem, hogy sok temetőbe eljutsz, és nem a szomorúságuk, hanem a szépségük miatt. Köszönöm, hogy nálam jártál.:)

      Törlés
  2. Aletta van der Maet...egyértelmű, hogy a versre és az ő nevére asszociálunk. Én még pluszban apám egy csodás barátjára is, aki egy novemberi ködös esti sétán szavalta el nekünk. A házunktól nem messze, a falu temetője előtt. Beégett az agyamba az a kép, a hangulat.
    Régen szerettem a temetőben sétálni, nagypapámhoz sokszor kiküldött szombatonként a nagymamám egy csokor virággal. Jó volt egyedül lennem kicsit, busszal is viszonylag messze esett a pécsi temető a lakástól, kiszakadtam egy időre a "szigorúságból" :) . Minden évszakban szerettem az a helyet, ahogy ti is, Évák, írjátok, nézelődtem, meg-megálltam, olvastam a feliratokat. Apa halála után már egész más lett ez bennem, azokat a temetőket, ahol a szeretteim sírjai vannak, már másképp fogom fel. Nem tudok már nézelődni, nem is tudom ezt jól megfogalmazni...
    A Pére-Lachaise-ben jártam, Éluard, Piaf, Apollinaire sírját szerettem volna látni, de Oscar Wildeé is utamba került. Szép temető, óriási.
    rhumel

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De jó és szép hangulatról írtál! Persze, egy ködös novemberi este talán csak nekem hangulatos. De nekem kifejezetten az. Aztán ott van még a szép vers egy falusi temető mellett, ráadásul egy családi barát előadásában. Nem csoda, hogy beégett az egész az agyadba.
      Én főleg kis koromban ( 6-10 éves) jártam késő délután temetőbe, szinte minden nap, és locsolni. Kézenfogva mentem a nagyamámmal, és vittük a vizet, és időnként virágot is. A ház előtt volt egy nyomós kék kút, ott eresztettük tele a kantát, amely kék zománcos volt. Abból a kútból az Alföldön több van, mint itt a nyugati csücsökben. Nem tudom miért.
      Nézelődni én is csak más temetőkben tudok, nem ott ahol a szüleim és nagyszüleim vannak. Akkor célirányosan megyek a sírokhoz, és nem sétálni. Ott időzöm a nézegetés helyett.
      Szerencsés vagy, hogy voltál a Pére-Lachaise-ban. Én Renoir sírjánál voltam, de nem Párizsban.
      Köszönöm a hangulatos beszámolódat.

      Törlés
    2. Tudtam, hogy szereted az ilyen ködös, tompa fényű őszi esti hangulatot. Ezért is meséltem el 🤗. A templom és a temető közt volt a ház, amiben leéltem a gyerekkoromat. Csak egy nagy rét választotta el a temető kerítésétől. És abban a temetőben én sosem voltam, ma jöttem rá, mikor felidéztem ezt a szép emléket. Azt is kiszámoltam, hogy 1970 vagy 71. novemberében volt. Ajjaj, iszonyú rég!🤭

      Törlés
    3. Figyelmes voltál hozzám, hogy elmeséltél egy olyan hangulatot, amit szeretek. Kezdel már megismerni engem, és jó úton haladsz vagy haladunk. :) Lassan már találkozunk is ott valahol középen a megismerés terén.
      Abban a két évben, amiről írtál, kezdtem el a gimit. Bizony iszonyú rég, de szoktam a mai napig a volt osztlytársaimról álmodni.

      Törlés
  3. Dear Eva, the first picture is so beautiful it must be very difficult to carve the veil. The last statue is also beautiful. I visited Praha ‘s cemetery with its little red lights. We don’t have this here. I am sure Vienna cemetery is an open museum with all the statues. I would love to see all the great musicians tombs. I hope I can visit Vienna ( I had booked a travel to the town but I had been ill and had to cancel some years ago) our daughter visited it last year and enjoyed it a lot. Have a nice day! Hugs from Normandie

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu