Volt már az összetartozásról egy olyan képem, amelyen rajta volt a kötődés, csak akkor a kezek mutatták ezt. Nem előre eltervezett a mostani kép sem, csak lenéztem egyszer a kőszegi Teaházban az asztal alá, és ezt látva, meg is örökítettem. Képre tervezni egy ilyen látványt nem tudok, csak gyakran észrevenni az éppen láthatót. Igen, tudom... Egyszerű módja a kötődés kifejezésének, de valahogy én így is "működöm", nem akarom már bonyolítani a kapcsolataimat sem. Készítettem több képet is akkor, de végül csak ezt hozom el most ide a narancsárga falak, a besütő napfény és a vérnarancs ízű tea színe helyett. Talán egyszer hozok belőlük is. Szeretem a hangulatokat mutató képeket, de vannak olyan képek, melyek "beszélnek" is az értő és érzékeny látókkal.
Sokszor egy elkapott kis pillanat, egy apróság többet mond minden szónál, sőt, megkísérlem azt is, mindent elmond. Ez a két cipő pont ilyen. Beállítani egy képet és azt úgy lefotózni, hogy természetes legyen, biztos nem könnyű, de meglátni és "elkapni" a részletekben rejlő mélységeket, szépséget, rejtett mondandót, ez a képesség, ami igazán különleges. És ami Rád annyira jellemző, Évikém. 🤗 rhumel (a cipőd meg szuper, ez a stílus nagy kedvencem:)
Valóban nem szoktam megrendezni a képeimet. Egyszer két őszi falevelet akartam lefényképezni úgy, hogy rajta legyenek egy képen. Nem ment, mert távol voltak egymástól, és én nem tettem őket közelebb egymáshoz a cél érdekében. Inkább otthagytam az egész "témát"! :) Viszont tényleg meglátok a véletlen által készített dolgokat, és akkor katt! Talán csak később veszem észre benne azt, ami kihozható belőle, de ott és akkor megérzésből már lefényképeztem. Hirtelen döntés kell hozzá. Ezt a cipőmet szerettem. Már múlt időben van meg csak.
Nagyon is "beszél" a kép, keves Éva, nekem pl. elsősorban a "meghittség" hangulata jut róla eszembe... És persze, nekem is volt ilyen stílusú cipőm valaha...
Sokszor egy elkapott kis pillanat, egy apróság többet mond minden szónál, sőt, megkísérlem azt is, mindent elmond. Ez a két cipő pont ilyen.
VálaszTörlésBeállítani egy képet és azt úgy lefotózni, hogy természetes legyen, biztos nem könnyű, de meglátni és "elkapni" a részletekben rejlő mélységeket, szépséget, rejtett mondandót, ez a képesség, ami igazán különleges. És ami Rád annyira jellemző, Évikém. 🤗
rhumel
(a cipőd meg szuper, ez a stílus nagy kedvencem:)
Valóban nem szoktam megrendezni a képeimet.
TörlésEgyszer két őszi falevelet akartam lefényképezni úgy, hogy rajta legyenek egy képen. Nem ment, mert távol voltak egymástól, és én nem tettem őket közelebb egymáshoz a cél érdekében. Inkább otthagytam az egész "témát"! :)
Viszont tényleg meglátok a véletlen által készített dolgokat, és akkor katt!
Talán csak később veszem észre benne azt, ami kihozható belőle, de ott és akkor megérzésből már lefényképeztem. Hirtelen döntés kell hozzá.
Ezt a cipőmet szerettem. Már múlt időben van meg csak.
Symbolism is probably all around us and be construed according to how we wish to interpret it. I don’t think I ever do! Best wishes - David
VálaszTörlésNagyon is "beszél" a kép, keves Éva, nekem pl. elsősorban a "meghittség" hangulata jut róla eszembe...
TörlésÉs persze, nekem is volt ilyen stílusú cipőm valaha...