2026. március 12., csütörtök

Összetartozás



Volt már az összetartozásról egy olyan képem, amelyen rajta volt a kötődés, csak akkor a kezek mutatták ezt.
Nem előre eltervezett a mostani kép sem, csak lenéztem egyszer a kőszegi Teaházban az asztal alá, és ezt látva, meg is örökítettem. 
Képre tervezni egy ilyen látványt nem tudok, csak gyakran észrevenni az éppen láthatót.
Igen, tudom... Egyszerű módja a kötődés kifejezésének, de valahogy én így is  "működöm", nem akarom már bonyolítani a kapcsolataimat sem. 
Készítettem több képet is akkor, de végül csak ezt hozom el most ide a narancsárga falak, a besütő napfény és a vérnarancs ízű tea színe helyett. Talán egyszer hozok belőlük is.
Szeretem a hangulatokat mutató képeket, de vannak olyan képek, melyek "beszélnek" is az értő és érzékeny látókkal.

2 megjegyzés:

  1. Sokszor egy elkapott kis pillanat, egy apróság többet mond minden szónál, sőt, megkísérlem azt is, mindent elmond. Ez a két cipő pont ilyen.
    Beállítani egy képet és azt úgy lefotózni, hogy természetes legyen, biztos nem könnyű, de meglátni és "elkapni" a részletekben rejlő mélységeket, szépséget, rejtett mondandót, ez a képesség, ami igazán különleges. És ami Rád annyira jellemző, Évikém. 🤗
    rhumel
    (a cipőd meg szuper, ez a stílus nagy kedvencem:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Valóban nem szoktam megrendezni a képeimet.
      Egyszer két őszi falevelet akartam lefényképezni úgy, hogy rajta legyenek egy képen. Nem ment, mert távol voltak egymástól, és én nem tettem őket közelebb egymáshoz a cél érdekében. Inkább otthagytam az egész "témát"! :)
      Viszont tényleg meglátok a véletlen által készített dolgokat, és akkor katt!
      Talán csak később veszem észre benne azt, ami kihozható belőle, de ott és akkor megérzésből már lefényképeztem. Hirtelen döntés kell hozzá.
      Ezt a cipőmet szerettem. Már múlt időben van meg csak.

      Törlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu