Előtte

Eddig azt hittem, hogy csak Veszprémfajszon a kálváriánál volt annyira a Nagypéntekhez illő időjárás, de később kiderült számora, hogy mégsem így van. 

Ausztriában, Lackendorfban voltunk egyszer egy márciusi hétvégén, és a sétánkon beborult az ég, mikor elértünk egy fakereszthez. Nemcsak beborult, hanem nehéz, sötét felhők gyülekeztek fölöttünk, és esőt ígértek.Tudtam, hogy a félelmetesen szép hangulat maradandó nyomot hagy bennem, és majd emlék lesz belőle.

Akkor nem volt Nagypéntek, mint egyszer annál a kálváriánál, csak időben nagyon közel voltunk hozzá. 

Foltokban tükrözték az eget a korábbi esők maradványaiként megmaradt vízfoltok  a tavaszra előkészített szántóföldeken.

A megfeszített Jézus a kereszten egy út szélén volt, és felette is tornyosultak a felhők a szenvedését hangsúlyozó sötétséggel.

Megálltam előtte, és szégyelltem is volna később, ha a fenyegető eső miatt ezt mégsem teszem meg.