"Más nem történt. Sütött a nap." (Fekete István)
Egy eseménytelen nap híre. Hányan köszönnék meg ezt a rövid híradást, ha a mostani felbolydult világunkban csak ennyi lenne nekik a napi esemény, és nem a túlélésükről is szólna. Ami számunkra már egy természetes állapot, azt a megszokásokból kilépve, tudni kell még mindig értékelni is.Ez már nem annyira természetes.Nem mindig vesszük észre azt, ami nekünk magától értetődő, mert egyszerűen csak belesimulnak már az életünkbe. Egy reggel a nyitott ablakomon át beengedtem a napfényt, és olyan helyre húztam a fotelt, hogy engem is érjen a napsütés.Csukott szemmel ültem ott, abban a számomra még mindig békés kis világomban, a Nap egész nap sütött, és ennek hírértéke is volt számomra.Én pedig mindig értékelem az ilyen, vagy az ehhez hasonló híreket, mert már megtanultam, hogyan lehetek elégedett velük.
Egy eseménytelen nap híre.
Hányan köszönnék meg ezt a rövid híradást, ha a mostani felbolydult világunkban csak ennyi lenne nekik a napi esemény, és nem a túlélésükről is szólna.
Ami számunkra már egy természetes állapot, azt a megszokásokból kilépve, tudni kell még mindig értékelni is.
Ez már nem annyira természetes.
Nem mindig vesszük észre azt, ami nekünk magától értetődő, mert egyszerűen csak belesimulnak már az életünkbe.
Egy reggel a nyitott ablakomon át beengedtem a napfényt, és olyan helyre húztam a fotelt, hogy engem is érjen a napsütés.
Csukott szemmel ültem ott, abban a számomra még mindig békés kis világomban, a Nap egész nap sütött, és ennek hírértéke is volt számomra.
Én pedig mindig értékelem az ilyen, vagy az ehhez hasonló híreket, mert már megtanultam, hogyan lehetek elégedett velük.
Napsütésben - Az elégedettségről. Napi kapcsolatban vagyok beregszászi támogatottammal, hétvégén egy filmes beszámolón vettem részt, az illető 40 napot töltött Kenyában egy árvaházban, közeli hozzátartozóm csütörtökön jött haza rövid útjától Dubaiból. Ha két nappal későbbre szól a jegye, akkor most kint csücsül, hallgatja a légelhárítás műveletetit.... Értesülve a külvilág eseményeiről, mások életterheiről millió okom van a hálára. Ma pl ragyogóan szép a reggel, hamarosan megyek ki a kertbe és délben sajgó derékkal fogom az ebédet elkészíteni. Nap süt, van kert és munka, van ebédre való. És délutánra egy filmes kikapcs ígérkezik. /Nem kincstári optimizmus ez - sok mindent átéltem a 7X alatt, kis harcaimat ma is megvívom, de számos ajándékot is tartogat a nap.
VálaszTörlésSzívemből szóltál, kedves Éva: magam is megfogalmaztam sokszor a blogjaimon a mindennapos "semmiségek" értékét, melyet csak azok ismernek igazán, akik hiányát is ismerik... (mint az oxigén, amit észre sem veszünk ,s akkor értékeljük igazán, amikor hiányozni kezd...) Ezért nem "unatkozom" pl. soha... Mindez nem zárja ki természetesen a "rendkívüli" nagy boldogság értékelését sem. Időnként.
VálaszTörlés