Eddig azt hittem, hogy csak Veszprémfajszon a kálváriánál volt annyira a Nagypéntekhez illő időjárás, de később kiderült számora, hogy mégsem így van.
Ausztriában, Lackendorfban voltunk egyszer egy márciusi hétvégén, és a sétánkon beborult az ég, mikor elértünk egy fakereszthez. Nemcsak beborult, hanem nehéz, sötét felhők gyülekeztek fölöttünk, és esőt ígértek.Tudtam, hogy a félelmetesen szép hangulat maradandó nyomot hagy bennem, és majd emlék lesz belőle.
Akkor nem volt Nagypéntek, mint egyszer annál a kálváriánál, csak időben nagyon közel voltunk hozzá.
Foltokban tükrözték az eget a korábbi esők maradványaiként megmaradt vízfoltok a tavaszra előkészített szántóföldeken.
A megfeszített Jézus a kereszten egy út szélén volt, és felette is tornyosultak a felhők a szenvedését hangsúlyozó sötétséggel.
Megálltam előtte, és szégyelltem is volna később, ha a fenyegető eső miatt ezt mégsem teszem meg.
Ecce HOMO!!!!
VálaszTörlésA szenvedő Jézus ábrázolása és látványa tágabb értelemben pedig a kiszolgáltatott emberi méltóság jelképe!!!
Törlésde furcsa, én meg egyszer ragyogó napsütésben éltem át ezt (a nagypénteket)
VálaszTörléshttps://aliz-napok.blogspot.com/2017/04/nagypentek-napon_16.html
"ne áldozd fel magad
Törlésse másokat
és ne hagyd hogy
feláldozzanak"
És mégis van mindkettő...
Biztosan napfényben is maradandó látvány, de azok a súlyos felhők mégis adtak valami pluszt, ami talán megmagyarázhatatlan, de mindenképpen érezhető volt!
nézd csak meg a képeket ! Daliét és a te fotóidat! Ellentétesek!
TörlésPersze, hogy ellenétesek, most újra megnéztem Dali festményét is.
TörlésHol vannak az én amatőr fotóim Dali művészetétől? Ő hat mindenkire ezen a festményén a fényekkel ( és mindennel), és van a tehetsége is.
Én csak átéltem ott valamit a sötét felhőkkel, és főleg csak magamra hatok tehetség nélkül.
Én egy akkori jelenben és a magam világában álltam érezve "valamit", nem egy festmény előtt. Természetes, hogy hatott volna rám az a nagyszerű alkotás, de nem adatott meg ez az élmény. Csak egy saját pár perces történetet írtam le egy blogban, és nem örökkévalót alkottam.
Ez is nagy különbség, bizony!
nem a technikáról van szó. egész más a mozdulat, tehát a kifejezés. (a mondanivaló)
TörlésÉn sem a tecnhikáról beszélek.
TörlésA fényben lévő Jézus számomra a későbbi világra történő hatásának megmutatása, mert Ő fénylik tényleg, az én felhőim hatása ( csak rám, mert ott voltam) inkább a szenvedéséről és a haláláról szólnak.
Én már tényleg nem tudok többet mondani, és magyarázgatni sem akarom sem magam, sem a két dolog közötti különbséget. Azt sem, hogy mi egy kis saját élmény megélése, és mi egy nagyszerű festmény látványa. Vagyis a különbség.
Mindig minden összetettebb, mint amit egy kommentben le lehet írni. Soha nem lehet teljesen átadni a gondolatokat, és befejezettnek tekintve abbahagyni. Mert soha nincs vége. Ez már megint csak az én véleményem
Most én mégis abbahagyom befejezetlenül.
én a keresztre feszitett mozdulatáról beszéltem ... Dalinál (és KeresztesJ-nál) lefelé néz, felhúzódzkodva, görnyedve... (megint másról akartam beszélni, de én is abbahagyom :) (
Törlésfelhúzta töretlen lábait
a fejét mélyen lehajtotta
ahogy Keresztes János lerajzolta
s nyomán Dali megfestette
de ekkor még nem ismertem
egyik művet sem
csak meglepett az
aranyló látomás
szokatlan póza" ...és ennek egész más a mondanivalója...minta megszokott ábrázolásoknak, a tiédnek is.... bocs
A szimbólumokra mindig intim módon a legjobb reagálni - szintén csak szerintem - mert ez a legérdekesebb : kinek mit mondanak, s ebben benne van az is, akitől ered és az is, aki kapja...
VálaszTörlésCsak egy velem történt esetről akartam írni, és arról, hogy véletlenül rátaláltunk egy keresztre és Jézusra egy sétánk során, és felettünk voltak azok a tényleg nehéz, sötét felhők.
VálaszTörlésEgy bármilyen festményre nem gondoltam, és azóta sem jutott eszembe, hogy meg is tegyem. Almát a körtével hogy lehet összehasonlítani, vagy éppen különbséget tenni közöttük.
Miért ne indultak volna el bennem a gondolatok ott? Csak olyan egyszerűen, hogy az akkori időjárás tükröz valamit a szenvedésből.
Nem intim módon reagáltam, tudom. El sem kellett volna kezdenem kommentelni. Csak abbahagyni tudtam és befejezetlenül.
Szimbólumok? Persze, hogy bonyolultak, és személyenként eltérőek, még akkor is, ha vannak mindenki számára egyértelműbbek is közöttük.
Ezt is abbahagyom, mert ennek sem lehet a végére érni, és erőltetni sem akarom.
Úgyis megérted, ha akarod. Biztosan akarod!