2026. január 3., szombat

Így történt

A szilveszter úgy telt számunkra, ahogy máskor is. 
TV nézés, olvasás, számítógépezés, blogok olvasása és belealvás is az új év várásába. 
A telefonom havazást jósolt Sopronban, de nem jött be a előrejelzés, pedig vártam legalább egy keveset a karácsonyi után az új évre is. 
Az éjfél eljövetelét a TV órája mutatta, majd a Himnusz, a jókívánságok és az általam már az ablakból alig nézett tűzijáték következett, vagyis minden menetrendszerűen történt. 
Végül a durrogtatásba is belefáradtak a még kitartó emberek, részünkről pedig jöhetett az alvás.
Az új év reggelén a nyitott ablakon át különösen csípős, és már januári hideg levegő jött be, ami mindig jót tesz nekem, a  januári születésű telet szeretőnek.
Nem volt az előttem lévő kis téren senki más, csak egy a kutyáját sétáltató valaki, vagyis  ez is a megszokott reggeli látvány volt január 1-én. 
Minden haladt a régi szerint, és én nem is vártam új dolgokra, mert tudtam, hogy nem történik majd meg csak azért, mert új dátumot írunk. Ennek a lényege mélyebben rejlik!
Még egy emlék is jutott az új évre. 
Egyszer régen az utcán sétálva M. meglátta egy kirakatban kiírva azt, hogy: B.U.É.K.
Tudta, hogy mit jelent, mert az akkor éppen esedékes magyar tanfolyamának szünet előtti utolsó óráján a tanárnőjük elmondta a jelentését. M. megörült a látványnak, hogy a tudását a gyakorlatban is bizonyítottnak látta, és rögtön meg is osztotta velem a felfedezését.:)
Felfrissült most ez az emlék, és azt is tudom, hogy már idejét vesztette ez a kívánság így január 3-án, de reagálásokat sem várva rá mégis leírom újra nektek ezt a négy betűt szeretettel:

B.U. É. K.!




12 megjegyzés:

  1. Itt január végéig hallja az ember mindenütt; még ismeretlenektől is (pl. boltban), hogy "Boldog új évet!" Így én is a januárra hagytam a saját gyártású újévi lapok küldését, mert időben soha nem tudom elvégezni... Az idén még megpróbálom, bár nehéz lesz, mert a hónap közepéből kiesik 1 hét, kedves unokahúgom látogatása alkalmából... S a bő 50-60 lap kinyomtatásához, megírásához is idő kell... De szívesen teszem, amíg örül neki valaki, ez az én szerény ajándékom a sok figyelemért, kedvességért, amit kapok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor jó, hogy leírtam még a írásom végére az új évre szóló kívánságomat, ha a január még alkalmas erre.
      Én nagyon szoktam örülni a te saját gyártású képeslapjaidnak. Nagyon szívet melengető érzés megkapni, és meglátni a postaládámban. Alig várom, hogy felérjek vele, és kibonthassam, mert tudom hogy valami szép vár rám személyre szóló szavakkal. Tudom, hogy mennyi munka, és minden elismerésem, ha idén is megpróbálod még megtenni.

      Törlés
  2. It has been many years since we stayed up till midnight. We were happy to be snuggled up in bed at our regular time, and we said hello to January 1 the next morning. As for snow, we have had more than our share. I have shovelled my driveway and the sidewalk four days in a row and it will need to be done again today. Ah well, that’s January in Ontario. Happens every year! Best wishes - David

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. David, I always wait until midnight, and the interesting thing is that I'm not even sleepy on New Year's Eve.
      M. was sleeping, but asked me to wake him up before midnight. He finally woke up without my wake-up call so we could welcome the new year together at midnight.
      It's been a long time since we had such a big snow that we had to shovel it. There's always a little snow that falls, which you could call "decoration".
      If you haven't shoveled the snow yet, I wish you a good job, if you have to do it anyway! Best wishes!
      Éva

      Törlés
  3. Boldog újesztendőt kívánni szerintem lehet tovább is, nem csak éjfélkor, meg január elsején. Én tegnap is mondtam a kedvenc pénztárosomnak a boltban (mindig mosolyog és segítőkész, főleg tavaly esett nagyon jól, mikor ideköltöztünk), pedig nem nála, hanem az önkiszolgálónál fizettem, de oda tudtam fordulni később hozzá. Ma is voltam a hűtő led-égője miatt a műszaki boltban, nekik is buékot kívántam. A jókívánság mindig jó:)
    Nálunk családias és pörgős volt az év utolsó napja, de estefelé a kisgyerekhez igazítva, csendes nyugalomban vártuk meg az éjfélt. A durrogtatás idén túlságosan sokáig és erőteljesen zajlott, elaludni azért tudtunk. (sajnos a petárdázás óriási tüzet okozott a városunkban...másnap tele volt vele a média, a FB.)
    Az állatokra is veszélyes, a kutyákra különösen, és madarakat is nagyon sajnálom, rengeteg elpusztul.
    Évikém, szépek a fények a fotóidon. Mint mindig, nem győzöm dícsérni a képeidet.
    És akkor: BUÉK!
    rhumel

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Most, hogy Rózsa és te is azt írtátok, hogy később is jól jön a "Boldog új esztendőt" kívánás, meg is nyugodtam, hogy jól tettem, hogy még most is megismételtem.
      A durrogtatás már elkezdődött délután is, korábban mint az engedélyezett idő. Mindig vannak olyan " bátrak", akik elkezdik, mert azt hiszik, hogy ők azzal válnak azzá, hogy mernek szabályokat is megszegni.
      Éjfél után viszont csak kb. 20 percig tartott, de volt közöttük félelmetesen hangos és nagyon közeli is.
      A városotokban lévő tűzről nem olvastam, valahogy elkerült a hír, de egyébként is mindent a nagyon sajnálatos svájci tűz ural a médiában.
      A Facebookon olvastam egy megható írást az udvarukon talált, a pusztuláshoz már közeli madarakról, akik végül fel is adták a küzdelmet.
      A gépem automata, jobban szerettem volna, ha a képeim azt mutatják, ami valóban volt: csak a kis fám fényei( összesen csak 10 izzó!), és a TV világítása. De az automata végezte a dolgát, mindent kicsit világosabbnak mutat!:)
      A dícséretet köszönöm, és én is még egyszer kívánom, mert most már tudom, hogy nem túlzás még ilyenkor sem: BUÉK!

      Törlés
  4. Jókívánságokat nem lehet megunni, nincs időhöz kötve, ilyenkor év váltáskor főleg nem, úgyhogy mondd csak nyugodtan ☺️ és viszont kívánom én is neked!
    Mi is azt tapasztaltuk, hogy az idén különösen nagy és sok volt a tűzijátékozás, itt konkrétan a mi utcánk végén is. Ahogy jöttünk haza az óévi hálaadó istentiszteletről öt óra tájban, még azt mondtuk, milyen furcsa csend van... aztán este hattól éjszaka egy óráig nonstop hallottuk a durrogásokat. Én sem néztem ki, éppen hogy kikukkantottam, mikor az egyik szomszédunk felől jött a hangos tűzijátékozás. Nem vagyok se ellene, se érte, nyugodtan el is hagyhatnák...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Orsi, köszönöm tőled is a jókívánságodat, annak ellenére, hogy harmadika van. Tudom is már, hogy soha nem késő! :)
      Mentem én is a blogodba még talán karácsony körül vagy utána, meg is fogalmaztam mindent, ahogy kell, aztán mint tudod, nem tudtam neked elküldeni. Örülök, hogy most jöttél hozzám, így örömmel írok neked most egy "boldog új év" -et.
      Itt, mint egy feljebb írt kommentemben írtam, már korán elkezdték a petárdázást, csak úgy egy-egy kósza durrantásokkal, éjfél után persze beindultak, de kb. 20 perc után csend is lett. Lehetett aludni.
      Én már ellene vagyok, és míg korábban végig az ablakban álltam, hogy lássam, aztán egyre kevesebbet, idén már csak kb. egy ( fél?) percet álldogálltam ott, aztán meg is untam.
      Felőlem is betilthatnák, több kárt okoz, mint amennyi a mások által kívánt élmény.
      A Szabó Magda idézeted jó, jártam nálad!:)

      Törlés
  5. Kedves Éva! Köszönjük a jókívánságokat. Az idei szilveszter legnagyobb ajándéka a havazás volt felénk, 5 cm is esett, ami a társaságunkban lévő gyermekek szemével nézve (is) a csoda kategória volt. Első hozzászólásomban az oldalsáv Bulgakov idézetére reagáltam és a tegnap befejezett (újraolvasás) Bűn és bűnhődésben találtam egy társgondolatot, amit leírok Neked: "engedje át magát az életnek, egyszerűen, elmélkedés nélkül, és ne féljen: az kiviszi a partra, és talpra állítja." Az én értelmezésemben az elmélkedés itt talán a felesleges agyalást jelentheti.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Anna, de jó, hogy újra jöttél, írtál is, és egy szép ajándékot adtál nekem az új évre: egy sokat mondó, megfogadásra is alkalmas idézetet. Nagyon köszönöm, igazi telitalálat!
      A Bűn és bűnhődést én is kétszer olvastam.
      Régebben többet gondolkoztam (most sem vagyok nélküle), de több okom is volt rá. Kerestem is a gondolat nélküliségre alkalmas helyeket és a helyzeteket. A blogom akkori évei erről is szólnak.
      Mint írtam, itt nem volt hó szilveszterkor, csak a mobilomon olvasható remény volt meg rá, ami aztán el is tűnt az ablakon át kinézve, a valóságot látva. Sőt, a karácsonykor esett hó is elolvadt.
      Nálatok legalább megvolt a csoda a felnőttek és a gyerekek örömére, ami tényleg egy ajándék. Nekem tárgyak helyett már ilyen ajándékok kellenek.
      Minden jót, felesleges "agyalásoktól" is mentes új évet kívánok. Ha ezt egyáltalán meg lehet tenni, mert nem csak tőlünk függ a jelenlétük.
      Akkor nem is lennének, ha rajtunk múlna!

      Törlés
    2. Jaj, hát igen, agyalni bőven tudok én is:), kapok is figyelmeztetést ezzel kapcsolatban a családtagjaimtól. Amiben egyet tudok érteni, hogy egyre inkább meg tudom látni az ajándékokat a teremtett világon keresztül is, de azért egy eltalált tárgy is meg tudja dobogtatni a szívemet (mi az utóbbi években kihúzzuk egymást a szűk családi körben is és az egyik gyerekem olyan kedves, japán regénykét vett nekem, ami magamtól sose jutott volna az eszembe, de nagy örömet szerzett vele.)

      Törlés
    3. Nekem az ajándék "tárgy"-at a könyv jelenti még mindig!
      Míg anyu élt, voltak eltalált apróságaink is egymás között, de mióta ő nincs, azóta ezek teljesen megszűntek. Marad az élmények keresése egyre inkább, legyen az akár milyen kicsi és közeli is. Tárgyakat inkább már selejtezni akarok, apró élmények még férnek belém.
      Jó volt olvasni, hogy a az egyik gyereked olyan jól eltalálta a könyv ajándékodat!:)

      Törlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu