A hosszú hétvége szombat délutánján elindultunk újra az erdőbe megnézni azt, hogy az egy héttel ezelőtti nézelődésünk után, a már akkor is aranyló, sárga levelek sárgábbak, és főleg még többen lettek-e. Az is lehetett, hogy kicsit hátrább szorult az előbb említett színnel már akkor is elvegyülő, de még mindig többnyire uralkodó zöld szín. Olyan jó, hogy más dolgunk nem volt, mint nézegetni, és magunkat elengedve figyelni. Gondosan megválasztott időtöltés úgy, hogy közben sétáltunk is.
Könnyű volt szabaddá tenni órákat, hogy eljöhessünk ide, mert fontos volt számunkra, hogy láthassuk azt, amire már az elmúlt héten is kíváncsiak voltunk. Sokan gondolták még úgy rajtunk kívül, hogy sétálnak a fák közötti elég sok, de az általunk is választott egyik úton. Gyakran ismeretlenül is köszöntünk találkozáskor egymásnak, ami nem csak udvarias, de a természetet megtisztelő szép, emberi gesztus is.
Az erdő újbóli segítségével elfelejtettünk szinte mindent, ami főleg az egészséggel kapcsolatos gondolatként előtte felmerült bennünk. Csak nyomokban maradt meg számunkra a bő két óra alatt, aztán el is tűnt.
Mivel velem nem is lehet sietni, igy a lassú léptekkel haladó, időnként meg-megálló (mert hova is igyekeztünk volna?), apróságokat is vizsgálgató utunkat a remélt eredménnyel zártuk. A sárga szín elkezdte jobban uralni az őszi látványt a múltkorihoz képest. Ezt a változást szerettük volna látni mi is induláskor.
Az eltelt egy hét ezek szerint nagy idő volt a természetben, bár az erdő nyarat idéző zöld levelei sem tűntek még el, csak visszaszorultak. Sőt, a palettát vörös levelek is tarkították. Az a szín, amit múltkor annyira hiányoltam a sétánkon.
Az egy héttel ezelőtti állapothoz képest szembetűnő változást láttunk, és ez a folyamat tudjuk, hogy nem áll addig meg, míg minden levél a földön lesz. Mert ennek így kell lennie!
Jövő hétvégén újra itt leszünk.
Idén ősszel, sokszor hetente két alkalommal is, végig követhettem a táj, az erdők, a fák, cserjék, bokrok színesedését. Ahogy Te is írod, még mindig sok a zöld, de mára már átvette a sárga több árnyalata a hatalmat. A bíbor, bordó meg a rozsdabarna is egyre inkább teret hódít magának. Ma újra útra kelünk, át a Bakonyon. Kíváncsian várom, szerda óta milyen és mekkora a változás. Mindjárt november, de a táj egyelőre inkább október elejéig képet mutatott. Azért lassacskán az elszáradt levelek is megjelentek.Majd próbálok fotót küldeni.
VálaszTörlésrhumel
Jó lesz autóból ülve, a suhanó tájban is látnod a színeket. Azt a sokféleséget, amit adnak, és csak nézni őket, ha lehet fotózni is, ami szintén élvezet. A mozgó autóból lesz, ami sikerül, lesz ami nem, de próbálkozni kell, és a nem sikerülteket lehet törölni.
TörlésMa én is úton leszek, hasonló program vár rám, mint ami téged is. Nézni kifelé, és keresni a változásokat is az előző úthoz képest.
Már láttam összezsugorodott, barna leveleket is a földön a tegnapi sétánkon, csak nem tömegével, ahogy majd novemberben lesz.
Kívánok jó utat a Bakonyon át. Hányszor mentem át én is rajta Veszprémbe menet.
The best way to take a forest walk is to absorb all that the forest offers you. To race through would be foolhardy. For the observant eye there is an infinite variety of things to see and much to learn. Study after study has confirmed that contact with nature is beneficial in myriad ways, both physically and mentally. Keep renewing your association with woodland ecosystems and your life will assume new meaning and you will experience true joy. Best wishes - David
VálaszTörlésI always walk slowly. Unfortunately, it is quite difficult for me to walk, I have pains, but I still pull myself together and set off to walk, breathe fresh air and study the changes of the seasons in color and weather. I also like to take photos. I want to keep myself well both physically and mentally. Nature helps me to do that.
TörlésYesterday we walked, and I always stopped to look at whatever caught my interest, no matter how insignificant or small it seemed. Because in nature there is nothing uninteresting, it is worth stopping by the beautiful and even the less beautiful sights.
For example, I also like the leaves stuck in the puddles. Many people do not look at this sight carefully, but I like the autumnal attachment of the leaves to the wet ground, it is a kind of loyalty. I also took a photo of them. Somehow all this is very poetic, too. I was a teacher of literature before I retired.
Thanks for visiting my blog. All the best to you. Eva
Írásodra kedvet kap az ember hogy kimenjen sétálni az erdőbe. Tetszik a ráérős séta a képek is csodásak !🍂🍁🍂köszönöm hogy olvashatlak ! M.
VálaszTörlésÉrdemes néha ott lenni. Sokáig hanyagoltam az erdőbe menést. Most, hogy kicsit lendítsek fizikai és lelki egészségemen, újra elindultam. Nem sokat, de sétálgatok, amit ráérősen érdemes csak tenni.
TörlésVárlak máskor is, ha szívesen vagy nálam és olvasod, amit írok.:)
A képek? Szép helyen, szép képek születnek. Adja magát a látvány.
❤️🍁
TörlésNagyon köszönöm, hogy itt jártál. :)
Törlés😊❤️🍁
Törlés