Mikor közeledik a karácsony egyre többet gondolok Anyura. Már többet nem ünnepelhetek vele együtt. Az adventi időszakban mindig küldött nekem karácsonyi lapokat, akkor is, ha tudtuk, hogy együtt fogunk ünnepelni. Én is írtam neki, tehát kölcsönösen küldtünk egymásnak.
Rájuk írta a jókívánságait, néha idézeteket is válogatott. Tett rájuk karácsonyi bélyeget, elment velük a postára, és feladta őket nekem. Én örömmel megtaláltam valamennyit a postaládámban. Nem csak számlák voltak benne ilyenkor, hanem ünnepi képeslapok is. Manapság már eltűnőben vannak azok a figyelmességek, melyek postaládába érkeznek.
Eltettem valamennyit, megvan mind. Most adventkor előszedem őket, kiteszek néhányat látható helyre. Kiválasztok párat, melyeket könyvjelzőnek használok. Ha olvasok, rájuk nézek, végigsimítok rajtuk, és szeretném felhívni Anyut, hogy elmondjam neki: Megkaptam a képeslapodat, köszönöm szépen, hogy gondoltál rám.
Ez olyan megható!❤
VálaszTörlésEgyre többet gondolok rá így karácsony táján. Nézem a betűit, olvasom a szavait...
TörlésÉn is ezt szerettem volna írni. 🥰🥰rhumel
TörlésMilyen jó belekapaszkodni akár egy képeslapnyi emlékbe is!!
VálaszTörlésNagyon szerettem anno képeslapokat írni és kapni is. 20-30 lapot küldtem szerteszét az országba. Persze volt, aki nem viszonozta, nem esett jól, de túlléptem rajta.
Ma már egyetlen lapot sem írok. Messengeren kívánunk egymásnak boldog ünnepeket és mégis személytelennek érzem.
Valaha én is írtam. Akkor még néhány méterre volt egy utcai postaláda. Ma már nehéz elmenni a postára a lapokkal.Viszont gyakrabban telefonálok karácsony előtt olyanoknak, akikkel máskor ritkábban beszélek. Nekik szól a hangom a lapok betűi helyett.
TörlésVolt, hogy én sem kaptam viszont lapokat, de engem ez nem zavart. Én írtam, és ez is fontos volt. Tudtam, hogy mikor megkapta az illető a lapot gondolt rám. Van itthon egy csomó megmaradt képeslapom.El kellen küldenem őket. Talán jövőre megteszem.
A messenger attól személytelen, hogy nem kézírásos. Máig rácsodálkozom a képeslapokon megjelenő kézírásokon. Mind jellemző arra a személyre, akitől ered.
VálaszTörlésNézem anyu kézírását a lapokon. Milyen jó, hogy írt nekem, megmaradtak a lapok emléknek, és valóban milyen jellemző rá a kézírása. Sokáig utánoztam az É betűjét, mikor leírtam a nevem. Aztán kialakult a saját kézírásom, és már nem volt olyan ez a betű, mint az övé.
TörlésIgazad van. Megyünk át személytelenbe a valaha volt személyes dolgokból. A képeslapok írása szép szokás volt. Kár, hogy elmaradtak. Rajtuk múlik, hogy visszatérnek-e.
Nagyon kedves és szép hagyományotok volt ez a képeslap-küldés. Jó olvasni kézírásos leveleket, annyi emlék bukkan fel, magától az írás látványától is (nekem sok-sok levelem van a szüleimtől)
VálaszTörlésApukám rengeteg karácsonyi, újévi üdvözlőlapot írt a barátainak, kollégáinak, kedves ismerőseinek, betegeinek szerte az országba és a nagyvilágba. Valahol még megvan a hosszú-hosszú címlistája is. Amiket ő kapott, azokat is gyűjtöttük, megőriztük sokáig.
Anyukám pont december 15-én ment el. Már 27 éve. A karácsony-várás idején így talán még többet gondolok én is rá.
rhumel
Anyunak nem volt számítógépe és okostelefonja sem. Nem volt hajlandó megtanulni a használatát. Próbáltam rábeszélni, de nem engedett. Mikor nálam volt, élvezte a számítógépemet. Persze úgy, hogy én ültem előtte, és kezeltem. Örültem, hogy a régi mobiltelefonját használta, így el tudott érni bármikor, és én is megtaláltam őt. A kapcsolattartásra telefont és leveleket használt. Ezért sok írás megmaradt tőle, főleg képeslapok, és nem csak advent és karácsony idejéről.
TörlésAnyu 2018-ban hunyt el, ez a 6. karácsony, hogy nem vagyunk együtt az ünnepkor. Vannak tőle füzetek, melyekben nekem írt recepteket, gyűjtött idézeteket. Megvan sok helyen a kézírása még mindig.
Te is még többet gondolsz az anyukádra ebben az időszakban. Én is így vagyok ezzel.
Még mindig makacsul ragaszkodom a kézíráshoz. Készítek újévi lapokat is, feltéve, hogy meglegyen a postai cím, ami néha elkallódik, esetleg az illető költözik el.
VálaszTörlésAz ember mindig reméli, hogy örömet szerez a keze nyoma... Pont úgy, ahogy engem is meghat az egyre ritkábbá váló kézírás...
Eleinte nem értettem, miért ragaszkodok ennyire a kézíráshoz (pl. a naplók sora G. halála óta : a 8. füzet 203. oldalán tartok sűrű, apró betűvel teleírva.) Valaki azt mondta egyszer : voltaképpen az írás is rajzolás!... Azt hiszem, esetemben igaza volt.
Én is őrzöm szüleim kézírását levelekben. Mivel többnyire messze éltünk, hetene írtunk Magyarországra és Franciaországba is. Újraolvasva megjelenítem őket. Barátokat és régi szerelmeket idéznek meg...
Emlékszem, mikor Vlagyimirban voltam, milyen öröm volt otthonról levelet kapni. Összegyűltünk dél körül, és kerestük a fakkokban a leveleinket. Én is írtam, anyuék is írtak, jó volt. Mikor Pécsre kerültem, akkor is leveleztünk. Telefon akkor még nem volt. Illetve volt, de nem nekünk. Mióta van mobiltelefon könnyebb lett az élet.
TörlésValamikor írtam naplót. 2-3 vastag füzetig jutottam el, de aztán megsemmisítettem őket. Nem akartam, hogy bárki is olvassa bármelyiket is. Túl személyesre sikeredtek. Aztán már nem fogtam újakhoz. Ezek szerint te írsz a naplót. 8. füzet apró betűkkel. Nem lehet semmi. Folytasd csak, bizonyára jó lehet. Én nem éreztem meg a fontosságát, és sajnos nem írtam. Most lehet, hogy jó lenne olvasgatni a régi idők eseményeit.
Én G. halála után kezdtem naplót írni, azelőtt soha... Megpróbáltam noteszok segítségével felidézni a hétköznapjainkat visszamenőleg a 33 évre, de jobbára csak a nagyobb események jutottak eszembe... Megdöbbentem, hogy életem nagy része így kimarad az emlékeimből! Ezért kezdtem ezeket a füzeteket, hogy nagyjából legyen nyoma a mindennapoknak is.
TörlésA múltamból én is csak a nagyobb eseményekre emlékszem. Persze, a napok is eszembe jutnak, de azokat is valamihez mindig tudom kötni, így nem merültek el a feledés homályában. Tehát valamiért mégis fontosak voltak. Néha ( nagyon ritkán) visszaolvasok a blogomban, és onnan emlékszem a napokra. Vannak benne fontosabb dolgok is, néha az ünnepek, melyek egyformaságuk miatt összemosódnának. De ez is csak az elmúlt 14 év, és olyan dolgok, melyek a nyilvánosságra is tartoztak.
TörlésMikor én írtam naplót, az egy szerelem története volt, melyhez a napok is csatlakoztak. Mikor vége lett a történetnek megsemmisítettem a füzeteket is.
Ez milyen szép!
VálaszTörlésKöszönöm, Pipulka. Megélni is jó volt.:)
TörlésMegható. Már irták.De én se mondhatok mást...
VálaszTörlésKöszönöm, a te blogodban is látok sok kézírásos emléket.
TörlésValószínü még fogsz...
TörlésSzepen írtad, egy képeslap sokkal személyesebb. Nem beszélve az időnkénti szépségéről is. SajnOS már elmúlt világ.
VálaszTörlésVannak szép képeslapjaim. Emlékszem, milyen szeretettel és gondosan válogattam őket. Előveszem, hogy megnézegessem őket. Mikor máskor, ha nem most. Kár, hogy elmúlt az a világ.
TörlésNekem 2 cipősdoboznyi levél és képeslap volt eltéve. Nagyon szerettem levelezni. És az internet napi használata előtt sok levelet írtam. Két éve átválogattam a leveleket, több, mint a felét újraolvastam, és a két dobozt, egyre csökkentettem. Nálam megmaradt a képeslapküldés. Lehet, hogy csak a scrapbook miatt, de az biztos, hogy évek óta én készítem a képeslapokat, amiket a barátnőknek, ismerősöknek küldök.
VálaszTörlésNagyon szépek ezek a könyvjelzők!!
Én is cipósdobozokabn tartottam a leveleimet. Voltak benne orosz, angol levelezések, barátnőktől, barátoktól kapottak. Szülők is írtak. Aztán egy hirtelen jött selejtezéskor megszabadultam tőlük. Nem tudom, hogy így kellett-e tennem, de megtettem. Elmúlt az az idő, amikor kaptam őket, vége.
TörlésKépeslapokat gyerekkoromban gyűjtöttem, azok sincsenek már meg. Anyu lapjait őrzöm csak.
A te lapjaid, amiket csinálsz, nagyon szépek. Mindig elgyönyörködöm bennük.
Dear Eva
VálaszTörlésAt the moment I have serious health problems and will need a surgery certainly in January. I want to wish you a Merry Xmas and Happy New Year!
I will let you know about my health see you soon. Hugs
Dear Catherine, it is not good to know that you are not well. I am so sorry. I wish you to be better.
TörlésMerry Christmas and a Happy New Year! With love, Éva
Dear Èva, I'll send you a postcard if you like... I used to love writing letters, the last letter I wrote was to my old class teacher last year for his birthday.. . he was our German teacher and he called me to tell me that he was so happy about the letter... that was so nice for both of us.
VálaszTörlésMany greetings to you.
Dear Viola, it would be so good to get a postcard from you. :) Thank you very much.
VálaszTörlésMy e-mail address is: editis@citromail.hu. If you write to me, I will send you my address.
I used to write a lot of letters, too. All the best to you.