Tegnap 16-17 éveseimmel rendeztem le a még azt megelőző napi összetűzésnek nem is mondható, de kellemetlen beszélgetésünket. A cinizmussal fűszerezett nagyhangúság, mások kibeszélése, és azt azt takargató mellébeszélések még elemző időt kívántak, úgy nem maradhatott, ahogy legutóbb elváltunk. Mert volt még véleményem, és szerettem volna, ha önvizsgálat után nekik is lett volna. A csak visító értelmetlen hőbörgés kevés, ha számukra feszültségoldó is.
A harcos ellenállással kezdődő újbóli találkozás beszélgetéssé alakult. Elfáradtam az "átalakítás" során, az önfegyelem és koncentrálás kizsigerelt, végül úgy érzem kölcsönösen használható a nagy egészbe beépíthető eredménnyel zárult az újabb akció. Még csak érjen a dolog!
A probléma csúcspontjának éjszakáján viszont alig ( szinte semmit) aludtam, kattogott az agyam a lehetséges megoldáson.
iszonyatosan nehéz lehet...el is hiszem, hogy kimerít...
VálaszTörléstalán nem is lehetséges megoldani, hogy értelmes ember módjára kezeljék a dolgaikat, annyira elkeserítő.
Én a magam helyzetéről tudok csak, tegnap iszonyatosan kiborultam az ovi miatt, és még egy hasonló vitába is belecsúsztam (nem az oviban hálisten), halálosan kimerít és elkeserít, hogy nincs igény a szépre, lenéznek, eltaposnak, ha nem vagy elég agresszív, és nem te ütsz először, vagy visítasz győzelemig, hogy elmeneküljön a másik, "mindegy, csak ártson" elven. Hol, kitől tanulja, mi a helyes, ha csak egyetlen hang mondja szelíden, de az életben az győz, aki megsemmisíti a másikat
Igen, sokszor az erőszakos győz, ezt is megtanulják az életben, az itteni és egyéb közösségekben.Egy kollégium kitűnő terep a hierarchia kialakulására.Sokszor győz az erősebbik, mondhatom úgy az agresszívabb, aki ellen a szelídeknek nincs eszközük.
TörlésAz én feladatom pedig az, hogy az intelligens véleménynyilvánításra tanítsam őket, és az agressziót , cinizmust, hazudozást visszaszorítsam. Tényleg ki vagyok hegyezve a dologra, nem tetszelegni akarok itt. Én, aki nem voltam erős soha, azzá kell lennem a munkám miatt. Ma volt egy szembesítésem, engedélyükkel én lehettem jelen 2 fél " küzdelmében". A mindegy hogy csak ártson ismerős, védem a szelídeket és a kisebbeket.
Ma a 18 19 éveseimmel beszélgettem. Üdítő élmény volt hallgatni őket. Elmondták azt is, hogy mennyit segített nekik a kollégium.Önállóak, nyitottak lettek, könnyen teremtenek kapcsolatot. A csoportom többsége szerencsére jó irányba alakul.
Ha nem is iszonyatosan nehéz, de néha nehéz. Ami könnyíti a munkám, hogy mostanra értem meg rá, ha egyáltalán meg lehet érni rá. Fiatalon nem volt elég tapasztalatom.Most jobb, érzem mit kell tennem, mert a tanult pedagógia mit sem ér kellő gyakorlat és legalább némi rátermettség nélkül.
Most olvastam a bejegyzésed, hogy mi is volt ma a baj.... Mindjárt írok ott is.
Törlésez nagyon izgalmas, irigyellek
Törlésfantasztikus lehet, hogy része lehettél az érzelmi harcaiknak, és be is vontak, elfogadnak
gondolatban hálásan megölellek, megnyugtató érzés, hogy vannak olyanok, mint te...
nekem sokat jelentett Thomas Gordon ezekre az iskolai indulatok kezelésére, hogy rálátásom legyen, ki a problémagazda(az, akinek szükségletei megoldatlanok maradnak), ezért egy szitun belül is felfedezhető több probléma, és így több problémagazda. Sokat segít, ha valaki megérti indulatai valódi okát, és hogy haragjában gyakorlatilag magára haragszik...Az indulataim elfogadása automatikusan hozza magával a nyitottságot, hogy elegáns szófordulatokat is megtanuljon, vagy megértse a másik érzelmeit, gondolatait... Nem gondolkoztál még, hogy egy kollégiumi közösség induljon a Bagdi féle programban?
még valamit nagyon fontosnak tartok...
Törléshajlamosak vagyunk helyesnek látszó dolgokat a zászlónkra tűzni, anélkül, hogy jobban belegondolnánk. Én azt vallom az agresszió, a cinizmus, a hazudozás visszaszorítása könnyen üres frázissá válhat, ha nem teszünk még hozzá valami nagyon fontosat: Meg kell különböztetni az érzéseket, és az értékeket, és a viselkedéseket mozgató indulatokat...( jó elkülöníteni mik a meg nem engedett viselkedési formák, és mik a kezelendő érzerlmek, és milyen értelmi egyéb képességek vannak, amiket fejleszteni lehet egy emberben) Azt, hogy az ember érzéseivel reagálja le a történteket, érezhet irigységet, dühöt, természetes, de FONTOS, hogy megértse a történteket, hogy megértse miért történt, és pontosan mi történt, mi a valóság, és mi az, amit annak vélt az illető, mitől lett dühös, és miért, mi az oka. AZ OKA!!! a MIÉRT-ek nélkül a szabályok nehezen érthetőek, és még nehezebben betarthatóak. Azt hiszem az alapszabály a "nemártani"" kell legyen , a "non licet sui commodi causa nocere altei". Ha az, amit teszek, az árt valakinek, azt meg kell szüntetni. De ahhoz az kell, hogy felebarátomnak érezzem azt a másikat, és ne ellenségemnek, hogy ne akarjak ártani. Először tehát azzal kellene tisztában lenniük a gyereknek, amit érez, azzal mi van.
Nem egyformán sújt le a nevelő ereje, ha nem mondom meg az igazat mert félek, vagy ha azt hazudom, hogy ellopta tőlem xy azt a tárgyat, csak mert ártani akarok annak. Vagy, ha igazságtalanságot tapasztalva elordítom magam, sőt azért kiabálok, hogy figyeljenek rám, vagy visításommal el akarom tüntetni a valós helyzetet...Ezekre a finom ok-okozati összefüggésekre nehezebb magunktól rájönni, jó, ha van segítség a miértek felfedezéséhez...
Jobbulast kivanok! szerintem az ilyen vita is betegit.
VálaszTörlésKöszönöm, Ágnes, összeszedtem valahol. Busszal is utazom, és sok a beteg gyerek körülöttem. Megfáztak ebben a hideg esős időben, és adják is át egymásnak, és sikerült nekem is. Nem egy bajnok az immunrendszerem!
TörlésMég pár nap, és sokkal jobb lesz.