2013. június 3., hétfő

Június első vasárnapja esőben

A hagyományos  zászlólengetést akartuk megnézni Úrnapja utáni vasárnap a közeli Neckenmarktban, de annyira esett az eső, hogy kihagytuk. 
Elmentünk M. szülőfalujába inkább ebéd után, találtunk egy csomó régi fotót újra, azokat is nézegettük. 
Egy 2. világháborús karácsonyi képet tartottam a kezemben sokáig, mert szeretem a karácsonyi pillanatokat még júniusban is. Mama sem tudta megmondani pontosan kik vannak rajta, de lehet, hogy a szemüvege nem elég erős már, de én a háborúban is fénylő fát hosszan néztem, mert fény kell a legnehezebb időszakban is, és kell az ünnep is.
Hazafelé megálltunk egy útszéli árusnál epret venni, közben még mindig esett az eső, de nem törődtünk vele.



6 megjegyzés:

  1. De szép az a régi kép a karácsonyfával!
    Az eperről jut eszembe, hogy Máltán egyszer sétálgattunk, a három gyerek ott lökdösődött-kergetőzött körülöttünk, már majdnem sötét volt, és elmentünk egy idősebb pár mellett, akik a messziről odaszűrődő zenére táncoltak a tenger mellett. És mikor visszafelé jöttünk, odakiáltottak nekünk, hogy nem fogadnánk-e el egy kis epret, odaadták az összest, ami náluk volt..Nagyon jól esett. A gyerekek úgy megették, mintha soha életükben olyan finomat még nem kóstoltak volna.

    VálaszTörlés
  2. Tudod, Márta, nem is kellenek ennél szebb történetek egy utazás alkalmával. Ezekre is emlékszünk később, beívódik az emberbe a jóság és az életélvezet, és állandósul szerencsésebb esetben. Már az is eredmény, ha olykor előjön.
    Az életélvezetről Zorbász jut eszembe vagy Shirley Valentine, ahogy beleszeretett az életbe a görög szigeten.
    Van még teeendőm, de annyit tanulok az éveim alatt. A blogodból is, a máltai cicákról ahogy olvasok, vagy az egy eurós könyvekről. Milyen egyszerű minden.

    VálaszTörlés
  3. Igazság szerint minden roppant egyszerű.
    De mi képesek vagyunk bonyolulttá tenni, bonyolultnak látni. Talán arra van szükségünk; hogy egyszer végre meg tudjuk látni, igazság szerint milyen egyszerű!

    VálaszTörlés
  4. Stali, igen, bonyolítunk! Ha fejlődésnek mondhatom, ami az élettel jár, akkor az nagy a eredmény, ha újra az egyszerű felé haladunk.Azt nem mondom, hogy nem is kell bonyolítani( nem hagyjuk ki ezt a szakaszt sem), mert az ember kipróbál mindent, aztán ha rájön, hogy a kezdeti egyszerűség után a bonyolítás mennyi felesleges gondot okoz, akkor már vágyik vissza a kezdetekhez. Ez már jó jel.Aztán lassan meg is valósítja. Akadályozzák persze benne, de a kitartás, az eltökéltség fontos. Aztán egyszer automatikusan jön. Én még nagyon félúton vagyok.

    VálaszTörlés
  5. Tényleg nagyon szép az a fénylő kép.

    VálaszTörlés
  6. Pipulka! Vajon milyen nap után hozott egy kis békét legalább akkor este, ha jól tudom valamikor 1941-ben.

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu