Nem erősségem a hegymászás, biztosan a gyenge kondim miatt nem szeretem. Nem mondom, hogy végül nem csinálom meg, de lihegek hegymenetben, lefelé persze már vidáman megyek, de az nem kunszt! Egyébként a kedvenc fotelom jobban szeretem egy könyvvel vagy szundikálással.:-)
Ma felmentünk a Károly-kilátóhoz ( M., egy barátja és én), majd annak is a legtetejéről nézegettük lefelé, hogy legyen rálátásunk a dolgokra.
Egyébként két dolog szolgált figyelemreméltó információként:
-Többször meg kell tennem hasonló utakat, hogy visszanyerjem az erőm, amit a sok 4 fal között tunyulás és a kilók miatt elveszítettem.
- Hegynek fel, majd le, és csodák csodája sem a csípőm, sem a gerincem nem fájt, és egyre többször érzem a gerincgyógyítóm munkájának eredményét.
Ibolya még van, gyöngyvirág még ugyan szoros bimbókkal, de már szintén itt van közöttünk, találkoztunk az úton mesebeli gyökerekkel is, és nagyon zöldül minden!
Veled örülök, Éva, a gerinced érezhető javulásán, a hegymászós friss, napos sétán!
VálaszTörlésAnnyira jól esett meglátnom a kilátót! Apukámmal másztuk meg, mikor másodikas kislány voltam és Sopronban nyaraltunk.
VálaszTörlésKöszi!!!
A gerincednek meg további gyógyulást!!
Kedvencem a gyongyvirag!koszonom , meg igy is erzem az illatat:)
VálaszTörlésÖrülök a javulásodnak. Rég jártam Sopronban,látod, pótolni kellene.Bár a célt, hogy őseimet a közelben keressem, már kilőttük, mert kiderült inkább Sárvárhoz közel éltek.
VálaszTörlésKöszönöm a javulásomra tett célzásaitokat.Vannak Sopronnal kapcsolatos élményeitek is látom, sokan ejtik útba ezt a helyet. Mikor gyerek voltam, apu dolgozott erdőben, és nagy csokor gyöngyvirágot hozott. Abba beletemetni az arcot...!
VálaszTörlésMás!
VálaszTörlésSzavazás délelőtt megvolt, utána közös kaja anyuval.Előtte megfőztem, utána már csak be kellett fejezni.Miután elmosogattam, rendet tettem, most jön a fürdés, és nyugi, illetve figyelem a választás eredményeit. Igyekszem a nyugit megtartani, de nem ígérek semmit.:-D