Az első után egy nappal

„Mire is várakozunk ádvent idején? Jézus születésére, arra, hogy a teremtett világban maga a teremtő Isten is testet öltsön. Arra várakozunk, ami már réges-régen megtörtént.

Ez a magatartás, ez a várakozás nem új. A felületen az ember köznapi életét mindenkor könyörtelenül meghatározza az idő három - múlt, jelen és jövő - látszatra összebékíthetetlen fázisa. A felületen igen. De nem a mélyben. Ott, a mélyben mindig is tudta az emberiség, hogy tér és idő mechanikus határait képes elmosni a minőség, a jóság, a szépség és igazság ereje…”

 Pilinszky János: A várakozás szentsége - részlet

Hogy advent első vasárnapján este dolgoztam? 
Ez így alakult, ha munkahely van, akkor munkaidő is, és hol így esik ránk az ügyelet, hol úgy, tekintet nélkül hétvégére és ünnepre.

Az otthoni első gyertya után így meggyújthattam egy kollégával a munkahelyit is.
Ez utóbbit gyerekek készítették -többet is, különböző helyekre- egy kolléganő által tartott foglalkozás keretében. Tudás az, ha képesek lesznek többek között adventi koszorút készíteni, gyöngyöt fűzni, tojást festeni, mézeskalácsot díszíteni, saját képeslapokat gyártani...