Sok-sok éve én csinálom a kollégiumban a karácsonyi műsort. Valahogy az emberre ráragadnak a feladatok, melyek aztán évről-évre megtalálják.
Van előnye, mert egy idő után kisujjból rázza ki, és pár évig ugyanazokat a gyerekeket is meg tudja kérni, ha jól csinálják, és ők nagyon jól! Igaz, más-más műsort állítok évente össze, de minden nagyon olajozottan megy már kevés próbával, ahogy idén is. Jövőre új szereplőket kell keresnem, mert a mostaniak elmennek. Elég kevesen vannak vállalkozók, de már vannak elképzeléseim.
A közönség pozitív visszajelzése pedig az, hogy a dumagép és poéngyáros fiúk is csendben voltak, gyakorlatilag egy pisszenés nélkül ment le a műsor. Nagy szó!
Mire eljön az igazi, az otthoni karácsony -mert az az igazi-, addigra egy fát már feldíszítünk a munkahelyen, le is szedünk, próbálunk munkahelyi Mikulás után karácsonyt is, és még mindig meghatódunk egy-egy telitalálat vers- vagy idézetsoron, a halk gitárpengetésen, míg sisteregnek a csillagszórók, mert az olyan angyalian békés.
Az ebédlő sarkában pedig tegnaptól ott van a közös fa egészen addig, ameddig szétszélednek majd hétvége előtt a gyerekek, hogy megkezdődjön végre a szünet az otthoni ünneppel.
egy pillanatra megijedtem, hogy hány óra, mert délben megyek nyaki ultrahangvizsgálatra, és látom, hogy már mai bejegyzés, meg hsz is, és míg jobban el nem olvastam megijedtem, hogy átaludtam a napot
VálaszTörlésEbben a mai rohanó világban olyan jó olvasni, hogy nálatok még élnek ezek hagyományok! Ahogy a Mikulás ünnepségről, úgy a többi más kolleszos ünnepről is szép emlékeim vannak. :-) Bízom benne, hogyha úgy adódik akkor az én gyerekeimnek is része lehet benne!
VálaszTörlésSosem fogom elfelejteni, milyen egy fiatal közösséggel együtt karácsonyi műsorral készülni... nagyon-nagyon jó! Most már nem szereplek, de idén a hittanosoknak már én készítettem elő a kis karácsonyi műsort - aprók még, pársoros versek, rövid kis dalok - de együtt örülünk. Remélem, hagyomány lesz belőle - tavaly volt először - és majd ahogy nőnek, bővül a "repertoár" zongora és gitárkísérettel, látom, hogy nagyon lelkesek, örülnénk nagyon....
VálaszTörlésHagyományok teremtése: életünk összetartó ereje...
VálaszTörlésNagyon szépen összetartod a gyerekeket!!!!!!Sok ilyen pedagógusra van szükség!
VálaszTörlésLátom, van feladata sokunknak. karácsony előtt megszaporodik, és még adódhat mellé plusz is: pl. vizsga vagy orvos. Hagyományokra szükségem van. Általában jól ki vannak találva, néha változtatok rajtuk, hogy a családhoz, egyéniséghez, vagy a ráfordítható időhöz, anyagiakhoz stb. igazodjon.
VálaszTörlésGyerekközösségekben jó dolog a hagyományokat, ünnepeket megtartani. Nem semmi a ráfordított idő, de tanítunk, emlékeket és élményt gyártunk, közösséget összekovácsolunk.
Ezzel együtt a szervezőnek jó túl lenni rajta, a nyugodt( ?) otthoni készülődéshez nem hiányzik a plusz munkahelyi feladat.Akkor ez nekem most kipipálva, ha így nézzük. Egyébként meg jó volt, sikerült!
A gyerekeket összefogni valóban egyfajta művészet, de nagyon a két lábbal a földön levés is.
Katalin, már a nyaki UH vizsgálaton vagy....
VálaszTörlésTúl vagyunk, ugyebár, a műsorok egy részén:) Örülök, hogy te is mosolyogva.
VálaszTörlésJúlia, fogy a lista, a feladatok, de fogy a szépséges adventi időszak is.
VálaszTörlés