Hétfőn talán megtudom mitől fáj a fejem. Az EEG és az MRI eredményi összefutnak a neurológusnál. Hátha belém látnak!
Egyre több a falevél. Egy hete még a fűben rejtőzködőket kerestem, még nem jött el ugyan az idő, de az is eljön, mikor a rejtőzködő füvet keresem a falevelek között.
Ez nem az az eset, mint a kicsiket megéneklő svéd költőnő, Siv Widerberg tollából az ismert történetben, hogy szeret a gyerek bélyeget gyűjteni, de mióta a papától egy kilót kapott, azóta nem gyűjti.
Megunhatatlan az itt-ott előforduló magányos is, és a későbbi sok kilónyi bokáig érő levéltömeg is.
Ma a Bibliából a lenti mondat van bennem, de nem megyek vele előbbre, mert nem szívódott még fel. Lehet, hogy ezért fáj a fejem?
Nagyon kellene kérni, akarni vagy hinni( legalább tudnám mit?), hogy megszabaduljak a még mindig jelen lévő aggodalmaimtól.
Sokat fejlődtem, de nem eleget, talán keveset kértem, és nem jól. Csak úgy lenni akarok most egy ideig.
"Ugyan ki toldhatja meg életét csak egy könyöknyivel is, ha aggodalmaskodik?"
( Máté evangéliuma, 6,27)
( Máté evangéliuma, 6,27)
igen, kivanni tudni kell. No meg gyogyuljatok, kinek mibol kell, mielobb. Stali
VálaszTörlésSzép képek!
VálaszTörlésNem ismerek olyat, aki le tudja tenni az aggodalmait... csak próbáljuk, de talán lehetetlen is, mert valamiféle érzelemmentességre utalna... nem tudom... De jobbulást neked/nektek testi és lelki értelemben is.
Az aggodalmak cseppenként mérgeznek bennünket. Tegnap megvettem Dr. Saldmann francia kardiológus könyvét arról, miként képes szervezetünk sokszor jobban gyógyítani bennünket, mint a gyógyszerek... Elalvás előtt gyorsan be is kaptam belőle 65 oldalt!
VálaszTörlés(ámbár ugye könnyebb mondani: "ne aggódj", mint megvalósítani!...)
ez a 65 oldal orvossag nagyon tetszik nekem
TörlésStali, azt hittem mestere vagyok annak, hogy tudom mi kell nekem. Aztán elakadtam, mert más akaratát fontosabbnak tartottam. Ami jó is, de az arány még fontosabb!:-)
VálaszTörlésKeresztyén, olyan jól esik, ahogy viszonyulsz hozzám, ahogy törődsz velem. Észreveszem, és hálás vagyok. Tényleg!
VálaszTörlésRózsa, szabad délutánt terveztem, és előkaptam a tegnap vett "lélekápoló" könyvet. Írok majd róla. Most éppen ott tartok, hogy falom a könyvet, csak már fázott a lábam, és abbahagytam, hogy zoknit húzzak, közben idejöttem a bekapcsolt géphez is.
VálaszTörlésEgyültömben be is kaptam a könyvből 110 oldalt! Nagyon egyformán működünk.
Egyébként tényleg könnyebb mondani, mint megvalósítani azt, hogy " ne aggódj"! Helyzet, egyéniség, energiaelszívók társasága stb...
Névtelen( Stali) nekem is tetszik. Amit olvashatod alkalmazom is, pedig akkor még nem olvastam Flora megjegyzését. De nem csodálkozom, hogy ezt írta, és azon sem, hogy én is ezt teszem.
VálaszTörlésAlessia! Éppen most olvasom hogy legalább 30% negatív kell az életünkben, mert az nem jó, hogy csak pozitívra törekedjünk, vagy gondoljunk. Érzelmeket ad a jó is, a rossz is, csak hol egyik van felül, hol a másik. Most a másik! Aggodalom is van, persze, hogy van, csak ne gátoljon, ne bénítson le. Köszi a jókívánságot.
VálaszTörlésEzen gondolkozom jó ideje.Mert letettem a betegeinket a Jó helyre, de mégis rág a bánat ,néha eszembejut,hogy vajon normális ez,hogy ennyire megvisel bennünket az ő betegsége?
VálaszTörlésszeretek ide járni, különösen a hsz-ok miatt:)) mekkora jó fej már Rózsa gyógymódja: "bekapni" a gondolatokat a könyvből, ...még mindig ezen kuncogok, tetszik:)))
VálaszTörlésMammka, megvisel minket, és még jön mellé egy-két dolog.Ezt az évet nem fogom visszasírni.Így alakult.
VálaszTörlésKatalin, ezért szeretem én is olvasni a hozzászólásokat, mert még akár egy semleges bejegyzés is annyi mindent elindíthat bennünk. Rózsa, nagyon jól megfogalmazta az éppen számunkra megfelelő könyvek lényegét. Egyfajta gyógyír.
VálaszTörlésnem vagyok evangéliumszakértő (aggodalmaskodás szakértő inkább), de ez a mondat csupán azzal akarja elvenni a kedvünket (amúgy sincs sok) az aggodalmaskodástól, hogy azzal bizony nem használunk, nem hosszabbitjuk az életünket (sőt? -ezt csak én teszem hozzá:)
VálaszTörlésÉn azt veszem észre, hogy éveink számával nő az aggodalmaskodás (mert egyre több vélt vagy valós okot szedünk össze hozzá)- legalábbos nálam - bár már fiatalon is alapéletérzésként definiáltam -
Aliz! A stressz immunrendszer romboló, bár ilyen megfogalmazást a Bibliában nem találunk.
VálaszTörlésIgen, aggódunk, mert egyre több tapasztalatunk van a veszélyekről- te is hasonlóan fogalmaztad meg-, de nekem azzal kapcsolatban is nő a tapasztalatom, hogy végül felesleges volt az aggódás.Próbálom nagy "bölcsen":-) ezt a tudást is használni.
Néha sikerül úgy, hogy megrázom magam, és kimondom, lesz, ami lesz!Szerintem a tökéletes elfogadás és az aggódás mentes élet még nem jött el számomra. Nem is fog, de így van jól.Az már eredmény, ha közelebb kerülök hozzá.
Érzem mennyi betegséget szedek össze, ha stresszelek.
Gyogyulast kivanok mindkettotoknek!
VálaszTörlésaz igaz, hogy távlatból nézve, a régi aggodalmaskodásaink már bagatellizálódnak...
VálaszTörlésvalahogy úgy kéne nézni máris a mostaniakat is!
Visszapillantottam a kommentárjaidba (külön köszönet azoknak, akik megemlítettek!), mert láttam, nincs új bejegyzés a megszokott ritmusban. Remélem, nincs komolyabb oka, csak időhiány! Gondolok rád.
VálaszTörlésRemélem, hogy nincs komolyabb baj, mert napok óta nem írtál ! A betegeknek jobbulást kívánok !
VálaszTörlésÉn is hiányoltalak, ezért jöttem ide, hogy megnézzelek.
VálaszTörlésSziasztok, komolyabb baj nincs, de időben nagyon összesűrűsödtek a dolgaim.Nincs időm, minden percem be van most osztva. Így alakult az utóbbi időszak.
VálaszTörlésKöszönöm az érdeklődést!
Úgy látszik sűrűn írok, mert 3 nap kihagyása már feltűnt!:-)