Tartották a távolságot, mégis jelen voltak.
Előttem csak egy toll volt már belőlük, egy jelzés, hogy valamikor ott jártak.
Elmentünk egy tó mellett szombaton, kértem, hogy álljunk meg, nem lehet csak úgy gyorsan elmenni amellett, ami olyan természetközeli, és ha haragosan is, de szép. Sőt, még szebb számomra, mint a napsütéses, nyugodt arca. Ízlés dolga!
Lakótelepi lelkem már kiéhezett erre a látványra, a szélre is, és a cipőmbe ragadt iszapra is.
M-é is, mert ő hajlamos lenne tovább menni, aztán mégis egyetért azzal, hogy jó volt.
Ő megy a cél felé, én inkább úton vagyok. Hozzáteszem, hogy ez nem kritika, hanem ténymegállapítás.
Ez kicsit férfi-női dolog is...szombaton egy hegycsúcsot céloztunk meg a férjemmel, s tényleg, neki nagyon fontos volt el is érni azt, míg én lépten-nyomon megálltam (volna), és egyáltalán nem érdekelt, hogy meddig jutunk el. Ez így kerek, azt hiszem. Nélküle én csak tengenék-lengenék a világban, és úgy is nagyon jól érezném magam, de így mégiscsak jobb.
VálaszTörlésMárta, érdekes amit írsz, szerintem is így lehet valahogy.
VálaszTörlésÉva, nem vagy te lakótelepi, még ha ott is laksz, a lelked végképp nem :)
Nálunk is így volt sokszor: engem a benyomások, szemlélődések jobban érdekeltek, mint a kitűzött cél.
VálaszTörlésEzért férjem többnyire az ambíció hiányával vádolt (igaza volt!), s ezért a családi béke érdekében próbáltam úgy tenni, mintha lenne... De kilógott mindig a lóláb...
Én is úgy gondolom, hogy férfi-női dolog.Ezért nem is kritikaként kezelem. Egyébként ezért maradok le mindig mögötte, mert ő megy a kitűzött célja felé, és meg közben szemlélődöm, megyek az úton. Én több helyen megállnék az autóval is, de szerinte annyi helyen nem lehet. Én soha nem érném el valóban a kitűzött célt. Most akkor mi is a fontos? Azért néha megállunk, és én sem javasolok annyi helyet megállásra. Kompromisszum!
VálaszTörlésMárta, ez a mondat nagyon illik ránk is:"Nélküle én csak tengenék-lengenék a világban, és úgy is nagyon jól érezném magam, de így mégiscsak jobb." Köszönöm a megfogalmazást.
Marvin, lakótelepen lakom, de a lelkem tényleg nem lakótelepi. Persze, azért is vágyom mindig ki a szabadba, mert nagyon a falak között élek. Alaptermészetem is a szabadságot igényli.
Flora! M-ban is több az ambició. Töööbb??? Bennem talán nincs is!:-)Nem problémázunk rajta egyáltalán.Elfogadjuk a másikat olyannak, amilyen.
Ez de igaz.Ha együtt megyünk valahova Ő csak megy, a cél lebeg a szeme előtt, én meg letérek az útról erre is meg arra is, ő pedig vár, hol türelmesen hol türelmetlenül.:)
VálaszTörlésVásárlásnál is ez van.Lista kézbe és célirányosan csak abba a sorba megy be, ahonnan venni szeretnénk valamit, hogy nézelődjünk jobbra-balra?Na az ki van csukva!:)))
46 év együtt, egy ritmusban. Ha nem így lett volna, most jobban érezném magam, de lett volna 46 keserves évünk.
VálaszTörlésNálunk a férjem mindig jópár méterrel előttem megy.:) Én meg idenézek.ott fényképezek ,perszehogy lemaradok.:)
VálaszTörlésM., a vásárlás ugyanúgy zajlik nálunk. Én bóklászom( is), ő célirányosan megy a polcokhoz, aztán valahol összefutunk.:-)Sokszor hosszan mászkálok a polcok között, mire megtalálom.
VálaszTörlésAlterego, nagyon szép mondat, és főleg igaz!Gondolok rád!
Mammka, minden képen a háta van...:-) Én megállok, fényképezek, belenézek minden kis virágba, 10 képet csinálok a füvön lévő vízcseppekről, megtalálom a bogarakat. Ő addig kattint egy-két képet a tájról = a nagy egészről. Aztán itthon átnézi a képeim, és kiválogatja a részleteimet, és berakja az ő mappáiba.:-)Tetszik neki a részlet, de nem bíbelődik vele.Néha megjegyzik hogy ő nem is vette azt észre, amit én.
Ha egyedül utazik, akkor fotózik számomra is ajándékba, vagyis kis részleteket is fényképez. Aztán a lelkesedésemre megjegyzi, hogy tudta, hogy tetszeni fog.
Alterego! Míg én írtam, te újra írtál.
VálaszTörlésÉrtem, és hiszem is, amiről szólsz. Ha a lényeges dolgokban egy volt a ritmus, a kisebb eltérések már nem okoztak nagy zavart.A 46 év is ezt bizonyítja.
Szerintem, aki szereti a természetet, az soha nem lesz lakótelepi, mégha valami miatt ott is lakik. Én is nagyon szeretek úgy sétálni, hogy senki és semmi nem sürget, hajt, csak a saját ritmusomban, éppen arra figyelni, amit meglátok.
VálaszTörlésJaj, Alteregeo bocsáss meg! Véletlenül kitöröltem azt a kommented, amire az előbb reagáltam. A magamét akartam törölni, mert elütési hiba volt benne, de a tiedet sikerült.Sajnálom.
VálaszTörlésArról írtál benne, hogy egy ritmusban voltatok 46 éven át a lényeges dolgokban( ezen a hangsúly!), és ezt le kellett írnod egy újabb hozzászólásban, mert így érthető és hihető, amiről szóltál korábban.
Adelid, sétálni csak így lehet, különben rohanásról vagy ügyintézésről van szó.
VálaszTörlésMíg nem lakótelepen laktam, hanem falun, és az ablakunk egy búzamezőre nyílt, akkor nem is igazán értékeltem.Ez gyerekkoromban és nagyon fiatalkoromban volt. Most bezzeg szeretném, de ez a lehetőségem van, hogy lakótelepen legyen lakásom. Amit persze megbecsülök, otthonnak tekintek, és nem vagyok kifejezetten a lakótelepünk ellen sem. Sok a fű, fa, virág. De mégsem az, amit szeretnék.
az út a cél, nem?
VálaszTörlésde vannak analitikus és vannak szintetizáló alkatok... (meg a jin és jang..igy kerek a világ.. )
a tollas fotóról meg ez a Weöres sortöredék jutott eszembe:
"szárnyat igéz...."
node csak az láthatja meg,(a tollpihét is), aki a részletekre (is) figyel...:)
Aliz, köszönöm ezt a pár sort.Kiegészíted vagy lezárod a gondolataim, ahogy máskor is.
VálaszTörlésMindenki hozzászólásáért köszönet.
Éva: " a képen mindig a háta látszik..."----egész albumot meg tudnék tölteni férj-hátfotókkal.:)))))))))
VálaszTörlésJó,hogy ezt leírtad,mert nekem mindig fáj,hogy miért nem tudunk mi normálisan kéz a kézben sétálni?Miért kell mindig lehagynia?
VálaszTörlésEzentúl talán nem veszem ilyen szomorkásra a helyzetet....
Mammmka, szinte csak ilyen fotóim vannak séta közben.:-)
VálaszTörlésAztán ha néha utolérem( mert megvár, vagy visszajön értem), egy darabig együtt megyünk, majd kezdődik elölről. Nem erőltetem rá a magam igényeit, nem várom el tőle, hogy mindig várjon mellettem, míg én bogarászgatással megállok, guggolok...Nem várhatom el, hogy olyan legyen, mint én, mert ő is elvárhatná tőlem. Úgy élnénk le az életünket, hogy mindig mást csinálunk, mint ami nekünk jó.Másban több a hasonlóságunk, vannak kompromisszumok is persze.Összecsiszolódás is.
Semmi baj, hiszen elsősorban Neked írtam, a Te szavaidra reagálva. Így Te érted, és én is :-)
VálaszTörlésIgen, értem! Köszönöm a mondatokat. Minden bejegyzés a kommentekkel teljes.Ha nem értetek egyet valamivel, azt is olvasnám szívesen. Vagy ahhoz provokálóbb bejegyzések kellenek?:-)
VálaszTörlésIsten őrizzen, csak maradj meg a saját stilusodnál,van elég provokáló blog, jó ez a nyugalom itt Nálad :-)))
VálaszTörlésAlterego, nyugalomra vágyom én is a blogban. Van elég stressz a blogon kívüli világban. Nem akarom itt is ismételgetni, és átadni a nyűgöket másnak. Ezért ilyen ez a hely, de erről már beszéltem.
VálaszTörlésHa valaki provokáló, gőzkieresztő blogot akar, az is jó. Kinek mi ad megnyugvást, azt választja.Nyugis blogban is lehet ellentmondani egyébként!:-)De ahhoz valóban inkább provokáló bejegyzések kellenek.