Gyerekkoromban a nyári szünet első napján olvastam. Örültem, hogy nem tankönyvet, hanem valami mást, amit jó előre kiválasztottam magamnak. Kitettem azt a könyvet, amit először el fogok olvasni, utána még könyveket, melyeket majd később.
Sarkig nyitottam az ablakot, odahúztam a bordó színű fotelt. Ablakon kinézve még zöld búzamezőket láttam lapozás közben.
Este ágyban olvastam. Bekentem valami kámforos izével a pattanásom, ha volt pattanás és kence, és ez az illat keveredett a falusi könyvtárból kivett könyv jellegzetes, kissé öreg, dohos szagával.
Gyerekkoromban én is szertartásosan neki készültem az olvasásnak. Ma csak lehuppanok valahova és olvasok. Ritka, amikor megadom a módját. Igazad van mindig meg kellene tenni még ma is.
VálaszTörlésValahogy akkor más volt. Akkor a könyv volt az egyedüli szórakozás, az az 1-2 TV csatorna és nekem a falusi és iskolai könyvtár. Most is fontos szerepe van a könyvnek életemben, de a számítógép, TV is ott van. Az arányokra kell vigyázni.
VálaszTörlés