Elől vannak a meleg pulóvereim, még nem tettem el őket.
Március 1-e van, de én két évszak között vagyok, a régitől még nem búcsúztam el, az újat még nem köszöntöttem.
Téli verseket már nem hozok, a tavasziakat már ugyan kerestem, de nem teszek fel belőlük egyelőre a blogomba egyet sem.
Tegnap nem bántam meg, hogy a melegebb sapkám tettem fel, mert így is átfújt rajta a szél.
Inkább írok most arról, hogy félek, hogy megfázom mint arról, hogy valójában melyek az igazi félelmem okai.
Tegnap késő éjjelig olvastam a híreket, amit nem lenne szabad tenni lefekvés előtt, mert nem segítenek elaludni.
Fáztam tőlük még a meleg lakásban is, mert nagyon hideget árasztott szinte minden olvasott mondat és minden látott kép.
Sem meleg pulóver, sem sál, de még a meleg sapkám sem véd meg tőlük.
Egyes emberek részéről több józan ész melegíthetne csak fel, de az valahol eltűnt a saját országomból és a világ nagy részéből is.
Jó reggelt! Itt tavaszodik. Tegnap rövid idő adatott meg, hogy munkálkodjak a kertben, és lám itt vannak az ibolyák. Hóvirágok búcsúzóban. Mindenfelé feladat, ezt alaposan felmértem a kint töltött egy óra alatt. Rövid látogatás az unokáknál, éppen annyi, hogy minden jóval teletöltsem magamat. Három vendég "kislány" volt náluk, 1.L barátnői. Oly jól esett az fél-háromnegyed óra. Kedvesek, okosak, egyszerűek... és nagyszerűek. 2.L -nek meccse volt, és az utolsó percben dobott egy gólt! Még a frissen mosott hajszála is nevetett. Utána a néhány hete rendszeressé vált játék délután, mely késő estébe hajlott. Agynak jó, rekeszizmoknak is - nevetés, egymás ugratása, és törekvés, hogy utolsó ne legyek. Kétféle kártyával játszottunk. Késő lett, mire ágyikómba értem. Világ dolgai - ilyenek. A hazai őrület leképezése a nagyhatalmak mókáinak. Itt helyben vannak ügyek, kampány, meg ilyenek... csak bámulok - megannyi frissen megokosodott személy osztja az észt. Meséknek nem ülök fel. Igyekszem megőrizni napról-napra azt a belső hitet, mely életemben eddig vezetett. Apad a Duna, örülök, hogy meglelted nálam a képet, most még az ágyból figyelem a "külsőségeket", hamarosan megyek magot szórni, elfogyhatott, madárkák erősen csivitelnek.
VálaszTörlésIgyekszem nem a politika meséinek hinni, próbálok úgy téjékozódni, hogy ne dőljek be semminek, amit el akarnak hiteni velem a maguk érdekében. Nem kellene a számítógép előtt ülnöm, de azt sem akarom, hogy tájékozatlan legyek. Most ez van nálam, de keresem mindenben a vígasztalót is mert vannak, csak meg kell találnia mindenkinek a maga helyén őket.
TörlésNagyon jó volt, hogy írtál nekem a megnyugtató percekről és órákról, a gyerekekről, a nevető hajszálakról és a hóvirágot váltó ibolyáról... Annyira talán már ismersz, hogy ezek kellenek nekem.
Nem ebben, hanem az előző bejegyzésemben írtam a belső békém kereséséről, amely csak az én " ügyem"! Te belső hitről írsz, de ez is bennem van, összemosódik a kettő.
Voltál eszemben tegnap( is), mert valahol útközben a Dunáról esett szó, és bevillant, hogy mi lehet vele nálatok. Ha apad, akkor jó.
Mikor megláttam tegnap a blogodban az újra feltett képet azzal a szép, szűrt fénnyel, eszembe jutott a "törődés" szó, és mások igényeinek figyelembe vétele. Nem is hiszed, mennyire jól esett nekem. :)
Köszönök mindent!
Szórd csak a magokat a madarak csivitelése közben!
Bárcsak küldhetnék egy kis csendet (nem afféle kampányost :), ami a tegnapi sétán átölelt, kisimított. Igen, még kell pulóver, ha nem is a legvastagabb garbó, és olyan kabát, amin nem fúj át a szél. Még nem tavaszi langyos a szellő. De kellemes, kicsit zizegtette a nádat, ringatta a vízrehajló fűz ágait. Olyan kicsi, de kedves neszek törték meg néha a csöndet, mint az éber vizicsibe fel/átrepülése a túlpartra. A víz látványa mindig jót tesz a lelkemnek. Hírekre pedig késő este betapasztom a fülem. Még a napi adag is túl sok(k), vacsora ideje után tiltom magamnak. Néha sikerül...
VálaszTörlés(Majd küldök fotót, csináltam "évásokat" is...🤗)
rhumel
rhumel
Hogy ti mindig tudjátok, hogy mivel kell válaszolnotok az én írásomra! :) Márta is tudta az előbb.
TörlésCsend, béke, nyugalom, vizicsibe és fűzfa ágak...
Tegnap úton voltunk, késő délután értünk haza, és én egész nap nem voltam a számítógép előtt, és miután rendbe tettem magam, leültem elé. A friss képeim rendezgettem( majd hozok belőlük, Kőszeg stb!), és persze kikötöttem a híreknél. Ami nem is "persze", mert miért is ez lenne a természetes.
Egy szeretett francia blogos társam családja Dubaiban él, ő írt tegnap, és mivel én akkor nem tudtam, mi történhetett ott is, elkezdtem utánanézni. A láncreakció elindult, egyik hír követte a másikat. Korábban kellett volna abbahagynom, de belenyúlt a késő estébe.
A fotók nagyon érdekelnek, ha vannak " évások" , azok is, de minden más is.
Köszönöm a veled töltött kellemes perceket! :)
Kedves Éva, tegnap délután jöttünk meg a fiammal, előző este 7 óta alig álltunk meg és ő azonnal hazaindult Párizs mellé (még 250 km a z 1700 után...), miután letette a bőröndömet... Én pedig gyorsan ebédeltem és leültem a TV elé, mert tudtam, hogy 5 perc se kell hozzá, hogy elaludjak az álmatlan autózós éjszaka után... Igy a politika és a többi eddig elkerült 1 hétig...
VálaszTörlésrózsa
Common sense, decency, respect for others, empathy, magnanimity - where did they all go? Stick with your warm sweater, Éva. That at least is guaranteed to bring comfort. All the best - David
VálaszTörlés