Szombaton osztálytalálkozón voltam. Nem kerek évfordulón, de mégis összegyűltünk egy volt osztálytársam kertjében. Ő volt az egyik szervező. 49 éve érettségiztünk, még leírni is nehéz.
Volt bográcsban készült marhapörkölt, hozzá fehér kenyér, kovászos uborka, savanyúság. Mindenki hozott süteményt és italokat. Arra a házigazdának nem volt gondja, a bőség zavarával küzdöttünk. Szép időnk volt, nem volt nagy hőség, lengedezett a szél, és mi beszélgettünk. Mennyit számít a 4 év, amit együtt töltöttünk. Bátran megnyíltunk egymásnak, nem féltünk egyetlen témától sem, előhoztuk a jó, a rossz dolgokat, a betegségeket, válásokat, együttléteket... Előkerültek képek, megkopott emlékek, fényes tervek, nevettünk is sokat.
26-an érettségiztünk az osztályban, és csak egy hunyt el közülünk. Az emlékére mécsest gyújtottunk, csendben állva emlékeztünk rá. A legutóbbi találkozóm, még ő is ott volt, idén februárban azonban leállt a szíve teniszezés közben. Gyors halál, nem szenvedett. Meg is említettük, hogy ilyen halált kívánunk magunknak. Persze, minél később.
Sok kép készült, de nem hozok belőle ide, mert rajta vagyunk mindegyiken. A bográcsban rotyogó marhapörköltről és az én adagomról azonban teszek fel képet. Ezeken nincs rajta véletlenül senki. Nagyon jól sikerült, finom volt, a vendéglátónk kezét és tudását dícséri.
Jövőre lesz az 50. évfordulónk. Remélem, hogy sokan összejövünk, és senki nem távozik addig az élők sorából. Így legyen!
Nekem is volt benne részem egy kicsit az idén július elején, kicsit ráadásként, így csak hatan tudtak eljönni a tikkasztó melegben, az elérhetők közül. Az osztály különben évről-évre összejön május utolsó szombatján, együtt vacsoráznak (58 év óta!), sajnos, mindig kisebb létszámban...
VálaszTörlésEmlékszem, mikor írtál róla, sőt képeket is tettél fel. Évről-évre összejöttök? Ez jó. Mi eleinte 5 évente találkoztunk, utána két évente igényeltük a találkozót, most évente találkozunk. Az ötvenediket biztosan megtartjuk, már most beszéltünk róla. Én örülök, hogy így alakult. Jó dolog összejönni, és érezni, hogy tudunk beszélgetni.
TörlésÖsszetartó osztály vagytok.
VálaszTörlésMi anno 39-en érettségiztünk, volt az öt éves és a 20 éves osztálytalálkozónk. Azóta nem, pedig eltelt jó pár év. Tudom, hogy közülünk sokan meghaltak már, volt aki az öt évest sem érte meg :((( A közösségi oldalakon tartom a kapcsolatot pár volt osztálytársammal, évfolyam társammal vagy éppen akikkel kollégisták voltunk. Így legalább tudunk egymásról, a semmitől ez is jobb. Volt, akivel a városban is összefutottam, de az az igazság, nincs túl sok közös témánk, ahhoz túl sok év kimaradt már az életünkből.
Orsi
Tényleg összetartó osztály voltunk, és még mindig vagyunk is. Facebookon is tartjuk a kapcsolatot néhányan, és ez is jó dolog. Mivel gyakran találkozunk van közös témánk, nem érjük be csak sima közhelyekkel. Van aki közel lakik hozzám, vele sűrűbben találkozom. Remélem, még sokszor találkozunk, és nem hiányzik közülünk senki, mert nem érte meg a következőt. Rossz volt olvasnom, hogy volt aki közületek az öt évest sem. Fiatalon távozni nagyon sajnálatos dolog. Kívánom, hogy találkozzatok sűrűbben. Nekünk van 2 lelkes szervezőnk, akire rábízhatjuk, hogy összehívja a társaságot.
TörlésMi minden találkozón újra 18 évesek leszünk, csak sajnos egyre kevesebben, és bzonytalan is lett a továbbiak megtartása, mert az eddigi szervezőink is itthagytak bennünket :(
VálaszTörlésNagyon igazad van, mintha 18 évesek lennénk, ha együtt vagyunk. Óh, de rossz volt olvasni, hogy a szervezőitek is eltávoztak.Talán más vállalja, vagy éppen te, ha úgy gondolod.
Törlésúgy gondolnám, csak nincsenek meg az elérhetőségek egyelőre...
TörlésOlyan ez mint a láncreakció, legalábbis remélem. Egy valakinek kell tudni csak az elérhetőségét, ő tudja valaki másét vagy többekét, ők is még valaki másét. Összeáll a kép végül. Örülök, hogy vállalnád a szervezést.
TörlésNekünk is jövőre lesz az 50. Eddig ötévente szerveztük, de a covid miatt volt egy 48. a 45. helyett. Egyszer intézték a fiúk, de se előtte, se utána nem hagytuk rájuk. Nem véletlenül 🤭. Mi is 39-en voltunk, 22/17 a fiúk/lányok aránya. Mi csajok, mára már tyúkok, pár éve külön is találkozunk, évente egy-két alkalommal. Idén volt a tizedik " tyúkpartynk". Az idő mindig kevés, pedig szinte fél napot átbeszélünk🤭. Mintha el se repült volna fél évszázad, mintha még a 70-es években lennénk, ha együtt vagyunk. (Ami viszont szomorú, közülünk már sokan nincsenek ....😢)
VálaszTörlésA mi osztályunkban fiúk/lányok aránya 11/15 volt a lányok javára. A fiúk nagyon büszkék voltak viszont arra, hogy éppen kitettek egy focicsapatot. :) Mi még a fiúk nélkül nem találkozunk soha. Mindig együtt voltunk, és annyian jöttek el, ahányan csak tudtak. Mi is úgy érezzük, hogy nem telt el 49 év, visszacsöppenünk a fiatalkorunkba. Nevettem a fiúkon, olyan kergék voltak néha most is mint teenagerként, nem is nevettek bizonyos dolgokon, hanem valósággal röhögtek. De így a jó. Jól érezzük magunkat még mindig együtt. Fiatalkorunkban is így volt. Szerettük egymást. Az okosabbk segítettek a gyengébbeknek például.
TörlésIt is such a good idea!
VálaszTörlésI am sure you had a wonderful day and the food looked very good.
I wish you a nice evening. Hugs Catherine
This idea is a tradition in Hungary. The former students meet every 5th year in a restaurant or in somebody's garden or house. There is always someone, who organize that. We, who were classmates in the past meet almost every year somewhere. We spoke a lot, eat and drink. Hugs from me.
Törlés