2021. április 4., vasárnap

Húsvét


A virág tudja, hogy mikor nyílhat, mikor jön el az ideje. Adja is magát a környezetének, nem gondolkodik, mert nem tud. Itt a tavasz, eljött az ideje szirmokat bontani, színeket adni. Az ember dolga pedig nem más, mint gyönyörködni bennük, elfogadni, amit adnak.
Némelyiküknek történetük is van. A jácinté (hyacinthus) az, hogy Apolló isten által legyőzött Hükainthosz spártai király földre hulló véréből nőttek ki az első virágok.
Nagymamám békéscsabai kertjében az utcai ajtó mellett nőtt a tulipánnal és nárcisszal együtt. Mikor kicsi voltam ott laktam nála, és Húsvétkor szagolgattam, mert úgy emlékszem, hogy mindig akkor virágzott, amikor az ünnep volt.
Ott álltam gyerekként az ajtó mellett nagy izgalommal, mert vártam a locsolókat, volt időm szagolgatni és nézegetni a virágokat. Egyébként meg az volt még az öröm, ha a hajam minél pacsulibb szagú volt, mert azt jelentette, hogy sokan voltak locsolni. 
Ma már ez nem célom, régen tetszett a dolog. Büszkeség töltött el akkor, és nem mostam hajat még aznap, ahogy most tenném, ha egyáltalán jönnének locsolók. 
Ezekkel a kis emlékekkel

                                                    Kívánok áldott Húsvétot Nektek.

                                                                           
 
                                        

M. küldte Skype-on ezt a fát, hogy tegyem fel a blogomra. Megtettem, a természet tud "alkotni":)

31 megjegyzés:

  1. Neked is, Éva.
    Emlékeink hasonlítanak. Évek óta nem locsolt meg senki - itt nem divat, nem is hallottak róla, legfeljebb tőlem - , meg is látszik egészségemen! Gondolom, te is magányosan töltöd ezt a hosszú hétvégét, akárcsak én... De ez most már nem újdonság...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Rózsa, egyedül vagyok, igen, és ez nem valami jó most. Egy ismerősöm hívott, beszéltünk kb. fél órát. Tudom, hogy Franciaországban nem ismerik ezt a szokást, szerintem csak nálunk van locsolkodás.
      Süt a Nap, és 9 fok van, lehűlt a levegő. Volt már 24 fok is.
      Minden jót kívánok Neked!

      Törlés
  2. Mint mindig, most is öröm volt olvasni a soraidat. Újabb kis puzzle is került a mesélésedbe, a békéscsabai gyermekéveid felemlegetésével. Imádom a tavasz virágait. Tegnap kerékpárra ültem, hogy elvigyem az unokáimnak a nyuszicsomagjaikat. Előtte kitérőt tettem a barátnőm felé is, így Debrecen kertvárosi részeit több kilométeren át csodálhattam. Mindenütt virágzik a jácint, a nárcisz, bomlanak a tulipánfák virágai. Fél órás késéssel érkeztem meg unokáimhoz, annyira lelassulva karikáztam a csodás kertek látványa miatt. Hiába kedvencem az ősz, minden évben újra és újra elvarázsol a kikelet is.
    Kellemes ünnepeket kívánok Neked, és valamennyi blogodat olvasó jó barátnak!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Éva, köszönöm, hogy leírtad a tegnapi élményeidet.Elhiszem, hogy félórás késéssel érkeztél meg az unokákhoz a nyuszicsomagokkal. Sok a látnivaló ilyenkor húsvét táján, egyik virág szebb, mint a másik. Tipikus tavaszi virágok nyílnak most: jácint, nárcisz, tulipán. Láttál tulipánfát is. Az is egy csoda lehetett.
      Jurij Nagibin: Téli tölgy című elbeszélése jut eszembe. Egy kisfiú mindig elkésett az iskolából, mert mindig megállt útközben egy tölgyfánál nézelődni. A tanító néni megelégelte, és elhatározta, hogy beszél a szülőkkel. A kisfiúval ment, és megálltak a tölgyfánál, de így ő is elkésett a szülőkkel megbeszélt időpontról, mert elnézelődte az időt. Kis odvak, fészkek voltak benne és rajta, volt még sok más látnivaló is a tölgyfán.
      Te is késve érkeztél, mert nézelődtél útközben.:)

      Törlés
  3. Amit a jácintról írtál, nem hallottam még. Köszönöm, hogy megosztottad. Felírom a kertész naplómban. (Olyan is van. Tavaly naplómániás lettem. :) )
    Visszaemlékezve, én is vártam a locsolókat, és szomorú voltam, ha nem locsoltak meg elegen.
    Nagyapám sajátos módon locsolt bennünket. A szódás üvegével. Reggel, még az ágyban kapott telibe. Ha nem sikerült időben a paplan alá bújni, akkor bizony jó adag hideg vizet kaptunk. Annyira emlékszem, előttem van, ahogy Nagyapa áll az ajtóban és onnan céloz. :) :) Nagymama meg veszekedett vele, hogy vizes lett az ágynemű.
    Szép ünnepet kívánok! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tipitá, engem mindig kölnival locsoltak, de azzal a tipikus erős pacsuli illatúval. Volt "szagom", szinte húztam magam után az illatfelhőt. Nagy dicsőség volt!
      Nagyapád megoldotta másképp, elhiszem, hogy még mindig emlékszel rá.
      Azt is elképzelem, ahogy magymamád zsörtölődik vele a vizes ágynemű miatt.:)
      Szép történetet hoztál. Köszönöm.
      Engem apu locsolt meg reggel elsőként, utána jöttek a locsolók csak.

      Törlés
  4. Követem Évát (KELEMEN), az előbb Aliznál volt előttem. :)
    Gyerekként én is élveztem az összekeveredett kölnik "illatát" és pont úgy, ahogy Te nem mostam aznap hajat, így az iskolában másnap igaz, hogy bűzölögtem, de legalább tudták, hogy sok locsolóm volt.
    Kamaszként már kerültem a locsolókat és azt a borzalmas illatfelhőt, ami utánuk rajtam maradt. Ez később sem változott. :)
    Áldott, szép Húsvétot kívánok én is Neked!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Borka, fontos volt gyerekként megmutatni az iskolában, hogy sok locsoló volt nálunk.:) Micsoda büszkeség töltött el, ha eléggé " bűzösek" voltunk még az előző nap miatt.
      Később már én sem élveztem annyira, jött a hajmosás este. Az volt a jó, ha kevesen jöttek, mert megzavarták a hétfői nyugalmamat. Mindig készenlétben kellett lenni egész délelőtt, és várni, hogy mikor jönnek. A 4 lakásos házban ahol laktunk akkor 7 fiú lakott, én voltam egyedül lány, kaptam locsolókölnit eleget. Délután tojásokat dobáltunk 2 forintosokkal, aki többször eltalálta a tojást az volt a győztes.
      Még annyit, hogy mindig jó idő volt húsvétkor. Térdzokniban és szandálban voltam egész nap gyerekként.

      Törlés
    2. Most vettem észre a nyuszifát! :) Még mondják, hogy nem csodálatos a természet! Nagyon tetszik. A természet az igazi művész és az ember csak megpróbálja másolni.

      Törlés
    3. Nagyot alkotott a természet. Azonnal a nyuszi jut eszünkbe a fáról. Nem tudom hol készült, de akik megtalálták örülhettek neki.

      Törlés
  5. Békés szép Húsvétot, virágillatút, napfényest kívánok Neked kedves Éva, no meg kedves blog látogatóidnak is :)
    Az idő lehetne kicsit melegebb, a csend helyett is jó lenne egy kis családi idill, de örüljünk annak, ami megadatik.
    (a locsoláshoz hozzá se merek szólni...Utáltam, és Apukámat kértem, hogy fel se húzza a redőnyt, hivatkozzon arra, hogy még alszom :)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Rhumel, én is kívánom mindazt Neked, amit te nekem.:) Itt most felhős az idő, napfény nincs. Csend az van nálam is, mint mindig. Hiányzik az a családi idill, ami régen volt nálunk is. Én főtt sonkát vettem, de tegnap éreztem a szomszédtól jövő fővő sonka illatát, mint ami régen nálunk is volt.
      Csak gyerekként élveztem én is a locsolást. Én nem kértem meg senkit, hogy hivatkozzon arra hogy alszom:) ( jó ötlet), így korán kellett kelni, mert mindig volt, aki korán jött. Ezért sem szerettem. Általában az volt a szünet utolsó napja, szerettem volna még kiélvezni a tovább alvást.

      Törlés
  6. Régi szép gyerekkori emlékek :) Emlékszem amikor Húsvét hétfőn édesapámmal elindultunk a faluba, hogy meglocsoljuk a rokonság hölgytagjait. Persze útközben mások is beinvitáltak minket, hát ott is mondtam a verset és locsolkodtunk. Mi is hozzájárultunk ahhoz a bizonyos "pacsuli" szaghoz, de jó volt, bizony jó volt! Itt a városban manapság már nem szokás, de azért a feleségemet és a lányimat a mai napig meglocsolom! Mert a hagyománynak azért élnie kell... Áldott Húsvéti ünnepeket kívánok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Miklós, az más, ha a feleségedet és a lányaidat meglocsolod. Ahogy írod, a hagyománynak élnie kell! Különben mi lenne, ha elveszítenénk még azt is.
      Már kezd kiveszni ez a szokás, a falvakban talán még jobban él.

      Törlés
  7. Gyerekkorban még vidéken én is mentem locsolkodni, aztán ez a Főrávosba költözéssel elmaradt. Amíg élt a vidéki apósom náluk az Emmausz járás volt szokásban. Apósommal ki is nyitottuk a pincét, és vártuk a látogatókat. Kénytelen voltam én is kínálgatni a pálinkát, és bor - mint antialkoholista -én vízzel hajtottam fel a kupicát. Nem ártott, de azért így is jól énekeltem, amikor előkerült a harmonikás.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Utánanéztem a neten mi az Emmausz járás, mert még nem hallottam róla. Most már tudom a Wikipédiából. Jó, hogy vizet ittál pálinka helyett, mert jól is néztél volna ki a nap végére.:)

      Törlés
    2. Ezekben a virtuális beszélgetésekben ez a rossz, hogy nem látjuk egymás tekintetét, amikor olyan fogalmakról beszélünk, ami csak a mi tájegységünkre jellemző. Emlékszem egyetemista csoportunkban az ország szinte minden tájegységét képviseltük, és jó volt beszélgetni különböző népszokásokról, tájegységekre jellemző ételekről. Szerncsére most van a "Googli" :-)

      Törlés
    3. Jó, hogy olyan édeklődők voltatok egytemista korotokban, hogy népszokásokról, tájegységekre jellemző ételekről is beszélgettetek és sok minden másról is.
      Nem látjuk egymás tekintetét. Az enyém érdeklődő volt, és rögtön rákerestem
      az Emmausz járásra, nem vesztegettem időt. Köszönöm az információt, ezzel is gazdagabb lettem.

      Törlés
  8. én arra emlékszem, hogy egyszer , gimista koromban, elszöktem a locsolkodó osztálytársaim elől... a padlásfeljáró létrára... van is egy vidám kép róla (akkor még mindent könnyen vettem(?)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Úgy látszik sokan sokan menekültünk a locsolkodás elől. :)A fiúk persze élvezték, de mi nem, ahogy kezdtünk felnőni.Legalábbis az írásokból ez derül ki. Családon belül már mindjárt más, az a hagyomány ápolása. Ha apu locsolt meg az jó volt.
      Jó, hogy van kép róla, milyen jó emlék lehet. Ami még jó, hogy könnyen vetted a dolgokat. Milyen kincs, ha valakinek a birtokában volt vagy van ez a tulajdonság.

      Törlés
    2. erősen volt ( ha volt :)

      Törlés
  9. Ahogy olvasgatom a kommenteket, gyerekként majdnem mindenki élvezte a locsolást, de felnőttként már nem😄
    Gyerekkorban az ablakból lestem, mikor jönnek a "lovagok", lánykoromban is, de akkor már azért, hogy bezárkózzak a kis szobámba, ahonnan mégis kikiabàlt anyukám, nem bírtam megúszni a "Krasznaja Moszkva" szagú kölniket 😄 meg a nem nagyon kívánatos fiúkkal való műmosolyos társalgást😊
    ... meg nagyon irigyeltem a fiú tesómat, hogy ő kapott tojást, csokit meg pénzt 😂
    Szép volt ez azért, szívesen emlékszem vissza rá!
    Rengeteg jacintom van, majd hátha eljutok odáig és megmutatom a blogomon.
    Áldott Húsvéti ünnepeket, nagyon jó egészséget kívánok ❤️

    A nyuszis fa világszàm!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Orsi, felnőttként már a hagyomány őrzése miatt is elfogadjuk ( elfogadnánk) a locsolást. Már úgyis eltűnőben van, inkább családon belül van meg a városokban, falvakban még inkább szokás szerintem családon kívül is locsolni.
      Míg anyu élt a szomszéd kisfiú jött mindig őt meglocsolni, és mivel én is ott voltam, én is kaptam a kölniből, de rajta kívül senki sem jött. Mondjuk, nem is bántuk nagyon. Apu mindig meglocsolt minket.
      Úgy látom, teenager korunkban menekültünk előle.Nem tudom az okát, talán zavarban voltunk. Azért ha nekünk tetsző fiú jött, azt locsolást elfogadtuk.:)
      A fiú tesót biztosan lehetett irigyelni, ő volt az igazi nyertese a locsolkodásnak. Ahogy írod volt neki tojás, csoki, pénz. Nekünk pedig maradt az esti hajmosás, ahogy egyre nőttünk.
      Most már nekem is szép emlék.
      Várom a jácintjaidat, mindenképpen megnézem őket.

      Törlés
  10. Nem engedtem, hogy a hajamra öntsék a kölnit.
    Hosszú, vaskos fonatokat nehéz volt kimosni, s én nem szerettem, ha a hajamban maradt az összekeveredett illat.
    Ma is a vízzel locsolást kedvelem.
    Áldott ünnepet kívánok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is a vizzel való locsolkodást kedveltem volna, de általában kölni volt, amit hoztak a fiúk magukkal. Jól tetted, hogy nem engedted a hajadra locsolni a kölnit, kellőképpen határozott voltál. Szóval, hosszú vaskos fonatod volt, szép lehetett.

      Törlés
  11. Áldott ünnepet kívánok én is neked Éva! Ebben a felbolydult világban, megmutattad nekünk a természet örökérvényű szabályát. A virág akkor is nyílik, a legmegfelelőbb időben, mikor a világunk a feje tetején áll. Ez egy biztos pont az életünkben. Ebben kapaszkodhatunk!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A természet nem törődik a Coviddal. Nyílnak a virágok, rügyeznek és virágoznak a fák. Jó látni őket.Valóban örökérvényű szabály.Láttam az utcán már mindegyikből.
      Szépek, és valóban kapaszkodhatunk beléjük.

      Törlés
  12. Szép ünnepet kívánok neked Kedves Éva! ☺
     Nem ismertem a Jácint történetét. Köszönöm! Mi kertünkben is vannak jácintok. Nagyon szeretem őket,a finom illatukat. Nálunk legkorábban a terasz lépcső mellett nyílnak, utána a kert kapunál az orgona alatt. A nyuszis fa kép csodálatos! ☺

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Aloha, az egyik kedvenc illatom a jácinté. Sok jácintotok van, ilyenkor az van a fejemben, hogy milyen jó azoknak, akiknek van kertjük.Sok a munka vele, de sok örömöt is okoz.
      A ünnep hátralévő idejében kívánom, hogy legyen sok jóban részetek.

      Törlés
  13. A nyulas fán az én szemem is fennakadt. Igen, ez volt a gyermekkorunk, a jó illatos, Krasznaja Moszkvás fejünk. Emlékeket keltettél bennem is. Aztán már középiskolásként nem szerettem, de addig élmény volt. Érdekesek a növények,, a nap csalogatja ki a virágokat a bimbókból, s én meg jajgatok, mert már tudom, hogy fagyni fog. A meggyfa nem tudta.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen,a Krasznaja Moszkva kölni, az volt akkor a menő.Nekünk is volt otthon. Szörnyen erős szaga volt. Mert nem illata volt, hanem szaga. Mikor figyelem az időjárás jelentést, és hallom, hogy fagyni fog, mindig gondolok a kerttulajdnonosokra, hogy megsínylik a virágjaik, a fáik a fagyot. Szegény meggyfa!

      Törlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu