Ünnep után apró kis emlékek vannak bennem. Nem lényegesek (vagy ilyenekben rejlik a lényeg?), de eszembe jutnak.
Thomas úgy jött be az ajtón, hogy " Kellemes...", folytatta volna, ha tudja. Egy szomszédom egy perccel korábbi jókívánsága volt a fülében, és át akarta adni, viszont csak a feléig jutott, de ezt az egy dallamos magyar szót - míg lépcsőkön jöttek fel hozzám - magában morzsolgatva megjegyezte.
Más! Egy étterem pincére feladta rám a kabátot, és mikor már rajtam volt, azt mondta, hogy megigazítja még a kapucnimat is. Éreztem a rendező kezét, majd még hozzátette búcsúzóul: "Így csinos."
Ezek nem is morzsák, hanem drágakövek ♥
VálaszTörlésIgazad van: ebben rejlik a lényeg, ez fog megmaradni benned örökre!
VálaszTörlésDe szép :) Gyöngyszemek :)
VálaszTörlésangyal a részletekben :)
VálaszTörlésNagyon békebeli érzést hozott elő bennem a pincéred mozdulata és mondata. Könnybe lábadt a szemem tőle. Jó érzést keltett. Köszönöm, hogy elmesélted.
VálaszTörlésRitkák már nem csak a pincérek, de az ilyen emberek is.
VálaszTörlésÓ, ez a pincér megmelengette a szívemet. :-)
VálaszTörlésEgy kis Krúdy Gyula hangulat melenget ott legbelül.
VálaszTörlés