Advent 24.

Eljött! 
A hálás várakozás meghozta az ünnepet. 
Ne törekedjünk a tökéletességre, az úgyis szubjektív. 
Azt nem mondom, hogy nem fáradtam el (elviselhető), de készen állok az ünnepre lelkileg is, és egyébként is. 
Az előbbihez kellettek a léleképítő sorok, fehéren fénylő erő*, csend, a fények, a karácsonyi hangulat egyéb ismert kellékei.
Az utóbbihoz kellett egy hosszú lista, kitartás, és főleg az, hogy az iskolákban időben elkezdődött a karácsonyi szünet. Volt időm, enélkül lehet, hogy nehezebb lett volna. Tulajdonképpen ez a pár szabadnap nagyon kellett, hogy ne rogyjak le a kelleténél korábban. Bár mindig annyi erő van bennünk, amennyi kell, de mégis...
Ma korán keltem, mert a kenyeret megvenni fontos volt, már nem akarok többször boltba menni a mai napon. A vacsora félig kész, de annak még nem is kell készen lennie. Ég egy mécses mellettem, míg írom ezt a bejegyzést. A fény kell - az végig kellett- és békés gondolatok!

Itt köszönöm meg a látogatásait az ismeretlen ismerősöknek, Nektek. 
Jó volt más életébe és gondolataiba is belenézni. Ezt is köszönöm, és ezt is Nektek. 

Most egy kicsit elcsendesedem.

*„Fehéren fénylő erőnek lássuk magunkat, melyhez közvetlenül vagy hírnökök által szól az Isten.”

Brenda Ueland

Legyen áldott mindenki számára ez az ünnep!