Ruston megálltunk egy templom csukott ajtaja előtt vasárnap, bentről kihallatszottak a németül zajló keresztúti ájtatosság szó- és dallamfoszlányai. Én meg azzal voltam elfoglalva korábban, hogy valami nem úgy zajlott, ahogy akartam, és hagytam túltengeni az egóm, még ha részben igazam is volt. Ott viszont azt éreztem, hogy mindez annyira nem fontos többé.
Már nem érdekelt az egész, ott és akkor voltam túl az egészen, éreztem a várt nyugalmat is, talán el sem kellett volna kezdeni, de a kimondott szavak miatt így kellett lennie.
Éva ki kell mondani a szavakat! Ez adja továbblépést!
VálaszTörlésRuszt varázslatos hely. Gondoltam, hogy leled majd meg a várva várt békéd.
VálaszTörlésÖrülök, hogy túl vagy a nehezén.
nekem úgy tűnik, haladsz valami felé erősen, mégha védekezel is ellene
VálaszTörlésHoldgyöngy, továbbléptem...
VálaszTörlésM. " berakott" az autóba, és odavitt, még szerencse, hogy fél órán belül ott vagyunk.:-)
VálaszTörlésKatalin,
VálaszTörlésjól látod, tudtam, hogy az új 7 éves egységben történik valami, de nem láttam ilyen világosan, hogy mi, és jó! Nem védekezem ellene...
nem tudsz elszakadni a történtektől... annyiszor éled újra... nagyon bánthatott... örülj, hogy túl vagy rajta... s ki is mondódott...ami bántott... de már ne rágódj rajta, minden jó irányba mehet igy...
VálaszTörlésAliz! A lezárást le kellett írnom.:-) Azt a bizonyos megnyugtatót, hogy teljes legyen a kép.
VálaszTörlésMost már abbahagyom...
Éva, utólag- de még a kommented elolvasása előtt- vettem észre a cimed: Lezárva :) Duplán örülök. Hogy ugyanúgy gondolod. (Mert nem szerettem volna illetéktelenül se talakodón tanácsot adni)
VálaszTörlés