Egyre többször pedig akácillatban van részem.
Gyerekkoromból poros út melletti akácfák emléke merül fel, vagy a kora estébe hajló, akácfa által záródó füves árokszélen való üldögélés is eszembe jut.
Az öregebbek kis sámlin ültek a kapu előtt köszönve az arra járóknak, érdeklődve arról is, hogy hova mennek, honnan jönnek, ebből aztán beszélgetés kerekedett ki, mi gyerekek pedig közömbös képpel játszadozva belefüleltünk a felnőttek dolgába.
Sofiának nem csak a reggelije, de a lakberendezési szokásai is példamutatóak. Idén már egy virágja volt az ifjú kínai akácomnak, most a rózsáim illatoznak.
VálaszTörlésSzia Marvin!
VálaszTörlésSofia blogja és szokásai nagyon tetszettek. Mindennel kapcsolatban így éreztem, amit ő képviselt: étkezés, lakberendezés, gondolkodás, érzelmek...Sajnálom, hogy (egyelőre?) abbahagyta.
De jó, hogy illatoznak nálad a rózsák és az akác! Én bazsalikom, rozmaring, petrezselyem és snidling ültetését fogom elkezdeni erkélyládába. Legalább ott legyenek.
Nálunk az udvaron, a bejárat mellett a sásliliom illatozik. Az egész udvaron lehet érezni! Szeretem.
VálaszTörlésNagyon hozzátartoznak az illatok az otthon érzéséhez.
VálaszTörlésNekem pont az tetszik nagyon ebben az akácvirágos képben, hogy olyan szélfútta. nagyon szép. A reggeli receptért köszönet, ideje visszavitorláznom ismét az egészségesebb reggelik felé.
VálaszTörlésAzt (is)szeretem Olaszországban, hogy itt a városkánkban még mindig így van, az emberek kint álldogálnak, megkérdezik az arra járót, hova, miért, mi újság.
Tamás, szagolj bele az otthoni jó levegőbe, addig pedig ha teheted keresd Bp-en is, ami hiányzik neked!
VálaszTörlésEgyébként itt a bodzaillatos levegő.:-)
Cirip, bizonyára azért tetszik a szélfútta akác, mert nagyon természetes. Nem vágja vigyázba magát a fényképezőgép előtt.:-)
VálaszTörlésFalun még mindig érdeklődnek arról ki hova megy, de gyerekkoromban ez mindennapos volt. Így terjedtek a hírek is, nem volt begubózós világ.
Jó, hogy az olaszok is tartják még a kisvárosokban ezt a szokást, azt hiszem, itt is él még ez a falvak mellett is. Kisebb közösségekben mindenképpen, ahol ismerik jobban az emberek egymást.