Ma áztatós esős napra ébredtem. 8 fok van, és veri az eső az ablakot kitartóan. Kinézve az ablakon zöldellő fákat látok, és mögöttük rózsaszínbe borultak a japán díszcseresznyefák is az ablakommal szemben lévő  közeli kis téren. Ez már javában a tavasz a maga sajátos színeivel, mégha most esik is. Az ablakból tudom nézni  a az új évszakot a séták hiányában.

Jó volt a húsvétom. Szerdán jöttem haza.

Voltak M. fiai is az első napon az egyik feleségével. Együtt ebédeltünk, és maradtak késő délutánig. 

Egyébként pedig jól elvoltunk a többi napokon M-nal. 

Beszélgettünk, számítógépeztünk, filmeket néztünk esténként. Olvastam a blogokat is, így kicsit olyan volt ez a része az ottlétemnek, mintha itthon lettem volna.

Szerdán bevásároltunk nekem. M. segített, elvitt a boltokba, felhozta a vásárolt holmikat. Kell a segítség, jólesik, ha van.

Visszatértem a megszokott napjaimba már ma és tegnap. Jó elmenni, és jó hazajönni is. Végzem újra a napi teendőimet. Ilyen az életem, elfogadtam, de jó néha kimozdulni. Megtehettem az elmúlt napokban, és én megbecsülöm a mást, ami eltér a megszokottól. Ez a pár nap ilyen volt. Kikapcsolódtam.