Már csak a temetőbe mehetnék ki hozzá Anyák napján. Ez a harmadik Anyák napja nélküle. A képek egy régi május első vasárnapján készültek.
Ő akart főzni nekünk aznap, mert együtt ebédeltünk. Anyu keze látszik, amint tejfölt tesz éppen a töltött káposztámra.
Élénken emlékszem, mikor láttam őt utoljára a kórházban. Látogatni voltam úgy dél körül, onnan mentem munkába. Még visszanéztem az ajtóból, és láttam, hogy segít magának visszafeküdni az ágyba. Volt neki felakasztva egy kapaszkodója, amit megfogva vissza tudott könnyebben feküdni. Látszott rajta, hogy fárasztja, és le van soványodva.
Szívfájdítóan szomorú volt őt így látni. Nem tudtam akkor, hogy ez az utolsó napja, és az utolsó látványom róla. Adtam neki puszit eljövetelkor, elhoztam a mosnivalót, és megbeszéltük, hogy másnap újra megyek hozzá. Már akkor a közelgő hazajövetelére készültünk.
Az a másnap azonban másképp telt. Reggel fél 7-kor hívtak a kórházból, hogy közöljék a szomorú hírt. Éjjel anyu elhunyt. Siettem be a kórházba. Az ágya nem volt ott a helyén. Összeszedték már a holmijait a bőröndjébe, és átadták nekem.
Sírva kezdtem el intézni a temetéshez szükséges ügyeket. Nehéz napok vártak rám.
Május első vasárnapján is gondolok rá. Csak a szépre emlékszem vele kapcsolatban. Szoktam a régi képeket böngészni, és ha találok róla képet, egy-egy olyan igazán rá jellemzőt, könnyel telítődik a szemem, és mire kimondom a szót, hogy "Anyu", már le is csordul.
Könny szökött a szemembe.
VálaszTörlésSírva írtam ezt a bejegyzést, de ki kellett adni, ami bennem volt a mai napon az utolsó találkozásunkról.
TörlésI am so sorry for you.
VálaszTörlésAs only child we are very close to our mother. It must be a difficult day for you.
But my mother is 93 and unfortunately she must leave me some day...
I will think of you today and take care.
Big hugs from me.
Dear Catherine, thank you for thinking of me. She was 84 years old when she died 3 years ago.On Mother's day she is especially in my head and heart.
TörlésHugs!
Így tudnak elmenni az anyák. Az enyém is, szinte "titokban". Másnap a Délmagyarban láttam egy fotót, hogy kiviszik az ágyát a kórterméből. Veled sírok.
VálaszTörlésKedves Klári,nagyon nehéz volt látni a hiányzó ágyának a helyét, mikor beléptem a kórterembe. Akkor öntött el a hiányának az érzése. Előző napon még úgy terveztük, hogy találkozunk. Homályosan láttam a könnyeimtől, mikor átvettem a bőröndöt, ennyit tudtak adni helyette. Igen, ilyen "titokban" ment el ő is.
TörlésMilyen rossz lehetett látni neked az újságban, ahogy kiviszik az ágyát a kórteremből. Együtt érzek veled és mindenkivel, akik nem tudnak virágot vinni az édesanyjuknak a mai napon.
Milyen óriási helyet töltenek be még életükben és haláluk után is bennünk, lázadásainkban, majd emlékeinkben, anyáink...
VálaszTörlésNagyon különböző természetűek voltunk, volt bennem is lázadás is, de már elmúlt, és csak a hiánya,és az emlékeim élnek. Igen, óriási helyet töltenek be bennünk életünkben, halálukban is, különösen, hogy egyke gyerek voltam.
TörlésA nyolcadik sorodig sem jutottam el, amikor a fájdalmas torokszorítás után a nagy kövér könnycsepp már ki is gördült a szememből. (Úgy látom, hasonlóan jártunk hárman is.)
VálaszTörlésÉn 15 év után már nyugodt szívvel nézek az anyák napja elé, de ez a mai visszaemlékezésed engem is nagyon megérintett.
Nagyon szép, finom keze volt édesanyádnak.
Köszönöm az együttérző szavaidat.A mai napon gyakran elsírom én is magam. Este megyújtok egy mécsest itthon az emlékére, mivel nem tudok hozzá kimenni a temetőbe.
TörlésSokkal fiatalabbnak nézett ki halálakor is, mint 84, a keze is finom volt, pedig sokat dolgozott.
Ölellek, kedves Éva...
VálaszTörlésKedves Márta, nagyon köszönöm. Küldök egy viszontölelést.
TörlésAz én anyukám már 25 éve elment.:( - De minden nap itt van velem!
VálaszTörlésA 60. születésnapján már felkelni sem tudott, egy hónappal előbb, az én negyvenedikemen tudta utoljára, segítséggel, támogatással elhagyni az ágyát, hogy átadja a kedvenc virágát, amit Apától kapott születés vagy névnapján, azzal, hogy most ez már nekem jár...
Bármilyen szörnyű is volt az utolsó pár hónapunk együtt, hálás vagyok a sorsnak, hogy a karomban tarthattam a végső percekben.
Rhumel, milyen megható történet, hogy te kaptad meg a kedvenc virágát. Önzetlenségből tette, és ez csodálatos dolog.
TörlésVele lehettél a halálakor, és ez nekem nem adatott meg. De jó tudni, hogy az utolsó napján még vele voltam. Igaz, hogy csak aznapra búcsúztam el tőle. Végül ez a búcsú egész életre szólt, de legalább egy utolsó puszit adhattam neki, és azt hitet hogy másnap is találkozunk.
Igen, de tudod...Nem lett a kedvenc virágom. Nekem mindig is Anya virága marad, örökre (strelícia)
TörlésElhiszem, hogy nem lett a kedvenc virágod.:( Nem ismertem, de most megnéztem a neten, hogy tudjam melyik volt édesanyád kedvenc virága.
TörlésMegsirattál engem is. Az én Édesanyám már 10 éve, hogy elment. Amikor megláttam Édesanyád kezéről készült képet, az Édesanyám jutott eszembe. Ha nekem főzte a kedvenc töltött paprikámat, pont ilyen barok szélű apró virágmintás Zsolnay tányérba szedte, mert tudta abból szeretem legjobban.
VálaszTörlésOlyan jó volt, hogy ő szedett nekem mindig ételt, ha nála voltunk. Ha nálam ebédeltünk, én szedtem neki. Mindig az aktuális háziasszony tette meg.Mennyi emlék kapcsolódik hozzájuk!
TörlésÉn ma nagyon nehezen viseltem az anyák napját. 38 év. Sok. És ma még Zsigmmond nap is van. Édesapa névnapja. Úgy gondolom, hogy együtt ünnepelnek.
VálaszTörlésEnnyi év után sem enyhül a bánat, sőt itt van a névnap is. Nem lehetett könnyű neked május első vasárnapja.Úgy hiszem, hogy korán maradtál nélkülük.
TörlésMájusban ment el, kedvenc hónapja volt, az orgona bebukott az ablakomon a meleg tavaszi szél, keverte-kavarta a tökéletes, édes illatot, s miközben mindkettőjüket sirattam elgondolkodtam, vajon miért úgy történtek a dolgok.
VálaszTörlésApám után hat nappal, ő is eltávozott.
Gyorsan elment édesanyád apukád után egy ilyen szép hónapban. Az orgona illata bizonyára rájuk emlékeztet. Nagy bánat lehetett szinte egyszerre elveszíteni őket.
TörlésOlyan szomorú olvasni mindegyikőtök kommentjét, hogy már nincs veletek az Édesanya. Beleborzongtam.
VálaszTörlésAz enyém hála Istennek él, és sok hónap után megölelhettem, Ő is oltott, covidos is volt, én is oltott vagyok, csak imádkozom, hogy nem ragasztottam rá mégis valamit, de nem bírtam megállni, hogy ne öleljem meg kicsi, törékeny testét. Sírtunk mind a ketten. Én most is.
Jaj, Orsi, olyan megható, amit írtál! Megölelhetted a törékeny édesanyádat sok hónap után. Én sem tudtam volna megállni, hogy ne tegyem meg. Neked ő még van ebben a covidos időszakban is, és örülj neki! Már megint könnyel teli a szemem. Így telt a tegnap is el, csak úgy el-elsírtam magam néha itt egyedül.
TörlésA 15-dik Anyák napja...
VálaszTörlés63 év lehetett az övé.
Kórház, már nem a szokásos napi búcsú, nincs már valójában itt, levágok egy fürtöt a hajából, tudom, hogy meg vannak számolva a napjai, hazajövök, és minden gondolatom nála, nehéz északa, ha úgy kell, akkor elengedem, csak ne szenvedjen már. Másnap délelőtt leszakad a polc a konyhában, 11 után néhány perccel telefon... meghalt. Mintha robot lennék, úgy telt el a nap. A holmijaiért elmentem, az orvos azt mondta, inkább ne nézzem meg. Milyen lehetett szegény drágám... Aztán hetekig tartó sírás, kétségbeesés, miközben kettesben éltünk a kétévesemmel. Nem öltöztem feketébe, nehezen viseltem az utcán az ismerősöket, akik arról tudtak csak beszélni, hogy erősnek kell lennem. Miért kéne? Miért ne lehetnék gyönge, amikor meghalt az Édesanyám? Nem akartam hogy lássák a gyászomat, nem hordtam soha azután sem a feketét. Csak az enyém a veszteség, csak én tudom, hogy mennyire fáj, nem tudnak segíteni, még az sem, aki segítene és nem csak kíváncsiságból állít meg, hogy hogyan történt. Minden képét eltettem, mindent, ami rá emlékeztetett, mert nem tudtam ezekkel élni. Aztán eljött az idő, amikor újra kitettem néhány fényképét, megszoktam a látványát és csak néha állok meg már előtte. Már nem jut eszembe mindennap. Talán szégyelnem kéne magam ezért, de én inkább örülök ennek, mert amikor újra rájövök, hogy nincs, akkor olyan erővel tör rám a hiánya, hogy legszívesebben ordítanék, hogy adják vissza nekem őt. Drága Édesanyám... bár lenne valóban túlvilág és találkozhatnék ott Veled... úgy ölelnélek, hogy el sem tudnálak engedni soha többé.
Drága Betty, összefacsarodott a szívem miután többször is elolvastam az írásodat.
TörlésMegint könnyekkel telt meg a szemem, mint tegnap óta annyiszor. Ilyen sírós vagyok az elmúlt nap óta. Váratlanul kicsordulnak a könnyeim, csak úgy a veszteség és a hiány miatt.
Nekem is kint volt egy képem róla, míg élt, akkor is, mikor meghalt eltettem, most már újra kint van, de nehezemre esik ránézni. Olyan mosolygós rajta, mintha soha nem halhatna meg.
Köszönöm, hogy írtál, és kiadtad magadból, ami benned van. Ölellek szeretettel.
Drága Éva, köszönöm én is a soraidat. A posztod és az Édesanyád keze volt, ami elindította bennem a gondalataimat, amit leírtam.
TörlésSzerettem én is a kezét, szerettem nézni, amikor a konyhában dolgozott, amikor még ő csinálta a tésztát, a sodrórfával kerekre lapította, összevágta, ott ültem az aztal mellett és bár már minden mozdulatát ismertem ennek a munkának is, csak néztem, néztem...mindig.
És az anyai kéz felejthetetlen, ahogy megsimogat.
Nekem is sírós napjaim vannak, olyan mindenen elpityergős.
Köszönöm, hogy elolvashattam az írásodat és hogy így leírhattam én is az emlékét itt.
Én is látom a kezét magam előtt és a hófehér, mindig tiszta haját.A kórházban megnőtt neki, pedig nem szerette, ha hossszú volt.Rendszeresen járt vágatni. Mikor a látogatásból eljöttem, azon gondolkoztam, hogyan lehetne levágni, és én vajon meg tudom-e csinálni, mert fodrászhoz nem tudott volna menni, az biztos.
TörlésIlyen gondolataim is vannak most. Minden előjön.Anyák napja kihozta belőlem még jobban. Mindig eszembe jut, hogy fel kellene hívnom telefonon, mert mondanivalóm van, de nem tehetem már.
Minden jót kívánok Neked.
Az emlékük örökre itt marad velünk. Mesélek az unokájának róla, hogy azután is maradjon belőle, amikor már én sem leszek. A képei, ami a fiamra maradnak élettel teljenek, ne csak egy arc legyen, hiszen ő két éves volt, amikor meghalt, így a nagymamája csak a képekről pillanthat rá.
TörlésFelfedeztem azt is, hogy vannak mozdulataim, amik az övéi voltak, ez egy nagyon érdekes érzés.
Igen, az Anyák napja fájdalmas annak, akinek már csak a múltjában él az Édesanyja. Én azt mondom mindig azoknak, akiknek él, hogy nem csak egy "nóta" az, hogy:
"Gyorsan csókold meg elfáradt homlokát!
Nem a sírjára kell néki száz virág!
Addig gondozzad ápoljad óvjad
Az egyetlen édesanyád!"
Az ő Édesanyja 12 éves korában halt meg, és gyerekkoromból emlékszem, hogy ezt a dalt énekelte az énekessel, és még nemigen tudtam, hogy mit jelent ez, hiszen kicsi voltam, csak láttam rajta, hogy mennyire fáj ez a dal neki. Vajon mennyire tudtam pótolni a szeretetét?
Én is minden jót kívánok Neked és szeretettel ölellek.
Másfél hét alatt veszítettem el...Négy hónap telt el azóta.Még most se hiszem el.Olyan mintha egy rossz álom lenne és én felébredek és ő ott fog várni megint a kapuba,mindig mosollyal az arcán.És megint minden reggel hívni fogom és ő beleszól a telefonba hogy igen kislányom és én válaszolok hogy szia mamcikám. És vasárnap főzni fogja a finom ebédet és újra kávézunk és alkoholmentes citromos sört iszunk a teraszon trécselés közbe és próbálunk nem izegni-mozogni, mert nem valami erős tákolmány a pad a megtermett fenekünk alatt.És együtt főzünk sütünk, helyesebben ő főz én pedig csak csacsogok és megint mondja majd hogy figyelj ide kicsim jegyezd meg a receptet mert hogy fogod elkészíteni ha már én nem leszek, és én válaszolok hogy ne beszélj butaságokat anya olyan sohasem lesz mert nagyon sokáig itt leszel még velem.És jönnek az ünnepek, vidámság, anya ünnepi menüje, az egész család együtt mert anya fogja össze a családot, ő mindennek a lelke.És újra melegséggel,a jól ismert szeretett hangokkal telik meg a szülői ház, hol itt hol ott csendül fel a nevetése, visszatér az élet az öreg falak közé.És újra biztonságos lesz a világom, mert bármi történjék is az anyukám itt van mellettem és rá mindig mindenbe számíthatok.Olyanok vagyunk mint a borsó meg a héja...aztán arcul csap a valóság és jön a fájdalom, olyan fájdalom amit eddig el se tudtam képzelni hogy létezhet ilyen és tudom, hogy soha semmi sem lesz már a régi.Anya elment és soha többet nem jön vissza.
VálaszTörlésMariann
Kedves Mariann, nagyon köszönöm, hogy leírtad az emlékeidet anyukáddal kapcsolatban."Mamcikám", milyen kedvesen hangzik. Nem tudom hány éves vagy, de még mindig "kislányomnak" hívott.Az is maradtunk örökre számukra, akármennyi idősek is voltunk.
TörlésEngem is tanitott a receptjeire, van egy füzetem is az ő kézírásával, voltak ünnepi fogásai is, amit csak ő tudott jól elkészíteni, például a töltött káposztája felülmúlhatatlan volt. Különbözőek voltunk, de mindig összetartottunk, különösen ha valami baj volt körülöttünk. Napi kapcsolatban voltam vele telefonon is. Reggel mindig felhívtam, hogy megkérdezzem hogy van, és hogy aludt. Este sokszor megvárt, hogy hazaérkezzem a munkából, hogy megtudja, hogy milyen volt a napom. Szinte naponta mentem hozzá. Kávézás közben mi is beszélgetünk. Mikor indulni készültem, még visszaültem a konyhában a székre, és megittam még egy kávét, hogy húzzam az időt, és még beszélgethessünk.
Elmúlik a biztonság, ahogy írod, amit egy szülő tud csak adni. Apu 21 éve halt meg, ketten maradtunk egymásnak anyuval sok évig.
Köszönöm, hogy itt jártál.
Én 38.Anya 70.örökre hetven...Köszönöm hogy itt lehetek.Szeretek itt nálad:). Jó volt olvasni az emlékeidet édesanyádról.És jó volt írni az én anyukámról.Sokszor nézek családi videókat.Sokat készítettem róla mindenféle tevékenysége közben.Arra a néhány percre amíg tart a film újra vele lehetek,látom őt, hallom a hangját, a nevetését...
TörlésAnya nővére küldte el ezt az idézetet nekem, kicsit megnyugvást ad.Leírom ide nektek is.
NINCS HALÁL. És nincsenek HALOTTAINK. Mindenki él, csak nem itt, hanem ott. Tovább ment. Átköltözött. Akit szeretsz, az VAN. Szándékosan nem azt mondom, hogy akit „szerettél” – mert a szeretet nem múlik el soha. Gondolj rá, idézd meg magadban a lényét – s ő is azt teszi majd, mert ha valóban szeretitek egymást, összeköt benneteket az Aranyfonál. Müller Péter
Mariann
Nekem videóm csak pár van, de annál több a kép. Szoktam őket nézegetni. Sok a karácsonyi, de hétköznapi képek is vannak. Mindegyikre emlékszem, hogy mikor, milyen alkalommal készültek.Ő is készített képeket, azok is itt vannak most a többi között.
TörlésKöszönöm/ köszönjük az idézetet. Van Aranyfonál!
Várlak máskor is nálam. Örülök, hogy írtál.
Első anyák napja anyukám nélkül.Tudatosan nem netezek, nem olvasok szórólapokat, nem megyek boltba, ne lássam a sok virágot, csokit stb vásárló embereket.Egész vasárnap főzök, takarítok, kapálok, ások, gyomlálok a szülői háznál,mindig valamibe belekezdek,mert addig sem kell gondolkodni.Délután kiülök a padunkra a teraszra, felbontom az utolsó citromos alkoholmentes sörünket, még tél elején vettem, nem volt már időnk meginni együtt...Felbontom, felnézek az égre, boldog anyák napját kívánok anyának és megiszom egyedül az egészet miközben folynak a könnyeim.Senkinek se kívánom ezt a fájdalmat...
VálaszTörlésMariann
Drága Mariann, én is kívántam neki boldog anyák napját, pedig már nem hallhatja. Este gyújtottam neki egy mécsest, mert a temetőbe nem tudtam kimenni hozzá.Anyák napján egész nap az eszemben volt, sokszor elsírtam magam.
TörlésEl tudom képzelni, hogy milyen lehetett azt a citromos sört meginni a megszokott helyeteken.
Másfél hét alatt veszítetted el. Nagyon hirtelen jött a gyász.
Én, ahogy írtam is, még vártam haza a kórházból, de egy reggel arra kellett ébrednem, hogy nincs.Számomra is hirtelen jött.
Ölelés neked.
Már itt is írtam róla, hogy szeretem a szarvasos bögréket. Vett nekem, mert tudta ezt a mániám, és én nála abból ittam a kávémat mindig. Most átkerült hozzám, és amikor abból iszom a kávém, mindig eszembe jutnak a közös kávézások.
TörlésCsak most olvastalak, Éva! Sajnálom 😔 megértelek... jó hogy ki tudtad írni magadból..
VálaszTörlésCsak most olvastalak, Éva! Sajnálom 😔 megértelek... jó hogy ki tudtad írni magadból..
VálaszTörlésCsak most olvastalak, Éva! Sajnálom 😔 megértelek... jó hogy ki tudtad írni magadból..
VálaszTörlés