Az a nagy helyzet a boldogság érzetével, hogy folyamatosságot várunk elvben, pedig a pontokból adódik össze, melyek között szünetek vannak a gyakorlatban. Bár, ha jól átgondolom, itt a blogosok között a folyamatosságot már senki sem várja el.
Tegnap voltunk könyvtárban, de nem hoztam semmit ki, mert sok saját könyv van olvasatlanul, határidőket sem akarok, és folyamatosan akarom olvasni Fanni naplóját is például, melyhez nagy lélegzetet kell venni, és lassan olvasni. Minden rám várót lassan kell olvasni.
Régi kilincseket is nézegettem az utcákon, melyek nyitnak és csuknak. A munkahelyemen a gyerekekkel a személyiségtípusokról volt szó, az egymásra és a világra való nyitásról és csukásról is volt benne szó, és érdekelte őket. Figyeltek, és jót beszélgettünk.
Örültem, hogy így volt, egy boldogságpont beépült az életembe, mely lehet, hogy visszatekintve egyszer majd összefüggő sort alkot, mint az utcai lámpák fénye.
Ha nem is boldogként tekintek önmagamra vissza ( még nem vagyok egészen tisztában mi is számomra ez az érzés ), de elégedettként, és már ez is jó.
A boldogság talán az a belső nyugalom és biztonság ....Az öröm pedig fellobbanó tábortűz fénye, vagy kályha lángja. Valahogy így...
VálaszTörlésÉpp tegnap olvastam egy cikket a Nők Lapjában, hogy mennyire mást jelent egy húszévesnek, mint egy negyvenesnek a boldogság. S míg fiatalok vagyunk mennyire unalmasnak tűnik az, ami egy idősebbet boldogsággal tölt el (pl. kilincsek nézegetése)
VálaszTörlésSzerintem ez a "folyamatos boldogság" csupán a média, a reklámszakma találmánya. Ilyen egyszerűen nem létezik, s attól tartok szüleink, nagyszüleink korában nem is hajszoltak ilyesmit az emberek. Leginkább csupán boldog-ulni próbáltak.
Lenne folyamatos boldogság? Nálam a klasszikus értelmében nincs. De ha mindig találok valami szépet, nekem valót, felismerek értékes pillanatokat, vannak igazi élményeim, érzelmeim, akor azoktól boldog tudok lenni. Összefűzöm ezeket a boldogságdarabkákat, így születik meg a folytonosság.
VálaszTörlésP.S.: én is szoktam kilincseket fényképezni :-)
VálaszTörlésA blogíró írásának szüksége van a hozzászólásokra. Köszönöm a kiegészítéseket.
VálaszTörlésFolyamatos boldogság valóban nincs,és jó ha mindennek tudatában vagyunk.Így nem hajkurászunk lehetetlent...
Nagyon is szüksége van. :-) Különben nem tenné nyilvánossá a blogját.
TörlésAz a kilincs! Gyönyörű!
VálaszTörlésFeltűnően sokra lettem figyelmes aznap. Bár én általában figyelek a régi dolgokra, a kilincsekre is.
TörlésÉrdekes, találó meghatározásokat lehetett olvasni a hozzászólásokból, tükrözték valószínűleg a hozzászólók életkorát, temperamentumát is.
VálaszTörlésAz enyém? Szinte félnék egy falrengető nagy boldogságtól, ha netán rám akarna szakadni... Mert akkor mindig attól kellene rettegnem, hogy ne legyen vége...
Igen, jó olvasni, hogy ki mit gondol arról, ami éppen bennem van. Mindenki akár másképp is értelmezheti, de valahogy az alap ugyanaz mégis. Van egy elmélet, egy sok évet kibírt igazság( annak hisszük) és arra építjük a gyakorlati tapasztalatainkat.
TörlésHa nem vagy boldog, akkor a hiánya zavar, ha boldog vagy, akkor az elvesztése?
Én még nem éltem át azt a boldogságot, ami falrengető.
Én vágyom rá.