2013. július 13., szombat

Nyári lecsó vagy lecsós nyár?

Olyan egyszerű a mai nap, friss lecsóillata van. Bekúszik a szobába is a számítógépig, de a kezem is paprika- és hagymaszagú némi szappanemlékkel keverve, melyek lehet, hogy a klaviatúrán is ott maradnak, vagy csak azt hiszem. Mikor az orromhoz nyúltam, szinte biztos voltam benne.
Ha bárhol máshol élnék ezt az illatot érezve legörbült szájjal, feltóduló érzelmekkel borítva legszívesebben rohannék haza, de maradnom kellene. Ha olvasom a külföldön élő magyarok blogjait, eszembe jut, mi lenne velem, ha én elmentem volna, mikor ők is azon gondolkoznak, mi lett volna velük, ha ők nem, vagy esetleg újra vissza... Van jó megoldás?
Honnan tudjam, ha nem próbáltam soha? 
Én ha a szomszéd Ausztriából jövet is átlépem ( 4 keréken átgurulok) a határt kicsit mosolygok is, és magamban egy "sziát" mondok a táblának a határon, de nem mondom ki hangosan, mert az én titkom, csak M-nak szólok, hogy kapcsolja be a világítást. Ausztriában nappal nem kötelező, könnyen elfelejti, és ezért megbízott vele.
Legyen ennyi fantáziálás az illatokról, távolságról és közelségről, egyébként is itthon ülök, szombat, sőt, szünet is van, és még javában tart a július lecsóval és anélkül is, de lecsóval az igazi.



11 megjegyzés:

  1. Idáig érzem az illatát! :-D Az enyémmel keveredve. Az enyém most kivételesen rizzsel készült. És utána hideg túrógombóc lesz Fekete áfonyával. :) Megértem ám miket érzel ha haza érkezel. Érdekes hogy amikor egy év után hazatértem Franciaországból akkor is ugyan ezt a furcsa jóleső érzést éreztem mint minden alkalommal amikor átlépem a határt és újra itthon vagyok. :) Biztos nem vagyunk egyedül ezzel az érzéssel.:)

    VálaszTörlés
  2. Nagyon étvágygerjesztő a lecsód! Itt, sajnos, igazit nemigen lehet csinálni, magyaros zölpaprika híján!

    Hogy mihez kapcsolódik a hazaérkezés érzése, attól függ, hol érezzük otthon magunkat... Nekem pl. az Isztambulba visszaérkezés volt nyári szünetek után a hazatérés... Most meg itt érzem magam otthon. Vannak magyar ismerőseim, akik rossz néven veszik tőlem, s többé-kevésbé hallgatólagosan még talán árulással is gyanusítanak... Pedig ebben semmi megvetés nincsen szülőföldem iránt! Túl egyszerű lenne...

    VálaszTörlés
  3. Jól kiszúrtál velem, ahogy a címet olvasta, nyelni kezdtem idén még nem ettem.

    VálaszTörlés
  4. A lecsó hozzátartozik a nyárhoz.
    El sem tudnám képzelni nélküle:)

    Akárhonnan jöttünk haza, a határkőnél mindig jobban dobogott a szívem. Nekem sokat jelentett átlépni a határt - hazafelé.

    VálaszTörlés
  5. Ozser, én tojással szoktam csinálni. Mivel a szüleim így szerették, én is így tanultam és szerettem meg.Ma anyu nálam ebédelt, tehát így csináltam. Néha teszek bele cukkinit vagy gombát, de az igazi: paprika, paradicsom, hagyma, tojás. Nagymamámnál ettem rizzsel is.

    VálaszTörlés
  6. Rózsa, tudom, hogy te hogy érzel, neked máshol van az otthon, nem itt. Korán elkerültél innen, ott alapítottál családot, oda tartozol.
    Nem veszem rossz néven, mindenki maga dönt arról hol van otthon, sok szálon fut ez az érzés.
    "Megvetés" a szülőföld iránt? Ezt igazán nem is értem. Néha politika tántorít el embereket,változtat meg érzést, de a szülőföld nem egyenlő a politikával és a politikusokkal, mégha részük is az országnak.

    VálaszTörlés
  7. Holdgyöngy, gyorsan csinálj!:-)

    VálaszTörlés
  8. Orsi, én sem tudom elképzelni lecsó nélkül.
    Én is szeretek hazajönni. Ez van, az én életem így alakult egyelőre. Túl nagyot már nem fogok változni.

    VálaszTörlés
  9. Keresztyén, micsoda ötlet, most valahogy nem jutott eszembe!Nagyon szeretem a kovászos uborkát, csinálok!:-)

    VálaszTörlés
  10. ahh, lecsó!
    nincs nyár nélküle,
    nagyon finom, szeretem

    VálaszTörlés
  11. Hamarosan jöhet a következő!

    VálaszTörlés

zene

x

Tájékoztatás

Az Éva című blogon található képek saját fotók.

E-mail címem: editis@citromail.hu