Határ közeli helyhez élve előfordul az a bizonytalan szabadsághoz közeli élmény, hogy nem tudjuk melyik országban is vagyunk. Éppen ezen gondolkoztam, mert honleányi büszkeségemnek jól esett volna, hogy az aratás utáni szép gurigák, hazai gurigák legyenek. :-)
Nem mintha nem lenne mindegy, de mégis! Míg ezen morfondíroztam M. is feltette a kérdést: Most akkor Magyarországon vagy Ausztriában vagyunk? Pedig benne nem különösebben buzog a "honfiúi" érzés, ő olyan tipikusan uniós ember.
Nem tudtuk hol vagyunk, később találtunk ugyan egy oszlopot, de lehet, hogy az nem a régi tüskés drótot tartotta valaha, hanem mondjuk egy gazda földjének a szélét jelentette. Nem mintha az országhatár nem egy gazda földjének a szélét jelentené!:-)
Ha messzire néztünk, akkor a táj közös volt, mert a szem nem ismeri a határokat és a korlátokat, ha láthatóan nincs is, csak a tudat keresi gyakran.
Programajánlás:
A hely az 1989-es Páneurópai Piknik emlékhelytől induló út. Legegyszerűbben megközelíthető Sopronból Sopronkőhida felé haladva, majd a falu után balra fordulni a jelzésnél.
Évek óta nincs szerencsém a kőfejtő túloldali részéhez.
VálaszTörlésSzerencse és autó kérdése! :-)
VálaszTörlésNem is tudom, hogy ha itt lesztek majd Sopronban, akkor M. éppen itt lesz-e a közelben, mert tudom, hogy elutazik.Ma pontosítom vele, hogy mikor megy és mikor jön vissza.
Nekem nincs autóm.
Legalább 4 alkalom lehetett volna, de eddig mindannyiszor valamely technikai ok miatt nem volt látogatható. Csak azon a napon, amikor odaértem.
VálaszTörlésHm. Nincsenek véletlenek. Mi lehet ennek az oka?
Hmmm, voltunk ott elég sokszor már, de még mindig látogatható volt. Valami benneteket nagyon akadályoz az odajutásban, valami megmagyarázhatatlan "akármi".
VálaszTörlésHúúú de okos!:-D)
És mi ezt egyszer a Klubban is elmeséljük!
VálaszTörlésMár várom. :-)
Választani kell egy klubot!:-)
VálaszTörlés