Andrássy Réka: Sorolás....
A hegyek íve, ahogy rásimulnak a felhők.
A titkos sötét, amit tartanak az erdők.
A hullám hangja a parton, ahogy elfárad,
a tiszta, fehér ruha, ahogy szélben szárad.
A gyerekek kis koszos tenyerében a kavics,
vagy karjuk ölelésében a végtelen, na az is.
A paplan alá bújó hideg, téli este,
a paplan alatt a másik kedves, meleg teste.
Az elmúlás fájdalmas, szorító kínja,
a lélek ereje, mi az egészet kibírja.
Az öreg bögre, a piros komód a sarokban,
az a kedves sor a legkedvesebb dalodban.
Kislányod álomszagú, pöttyös pizsamája,
vékony gyerekhangon szóló, egyszerű imája.
A nevetés, mikor már hangod sincsen,
a másik szemében az ott bújkáló Isten.
A cékla mintája, mikor ketté szeled,
és a pillanat, mikor nem félsz, hanem mered.
A friss hó mikor cipőd alatt ropog,
az eső ujja, ahogy ablakodon kopog.
A kutyád hideg, mindig nedves orra,
ahogy barátkozva fejét a kezedhez tolja.
A hajnal és az alkony, a reggelek, az esték,
ahogy tátognak a fészekben az éhes kölyökfecskék.
Az első ehető főztöd és a rumlis konyha,
nagyanyád receptjei és fehér kicsi kontya.
Mikor bicikliddel feltekersz a hegytetőre,
mikor nem nézel már hátra, csak előre....
Egy tál meleg leves, mikor nagyon fázol,
mikor messze jut a közel és közelít a távol.
Mikor kinyílnak benned lágy és búgó szavak,
mikor nem kell soha többé megjátszanod magad.
Sorolhatnám reggelig és nem is érne véget,
de ajtómon eszelősen dörömböl az ÉLET!
Ez csodálatos! Minden sora, minden gondolata szinte könnyekig megható és szép. Köszönöm, hogy olvashattam. 🥰 Nem tudok választani se, minden részletét imádom. Mert annyira de annyira ÉLET!
VálaszTörlésrhumel
E.-kém, én is játszadoztam a választás lehetőségével, de végül úgy gondoltam, hogy felesleges. Ha már az életről szól, akkor éppen az a jó a versben, hogy kis élethelyzetek vannak benne. Végül is ebből áll az élet.
TörlésLátom, hogy bizonyára a vasárnap délelőtti dolgaid között jártál nálam. Talán adtam pár pihenős percet neked.
A második kávémnál tartok. Mivel láttam, hogy írtál már vászolok is, aztán még nézegetek a neten.:)
Nagyon szép. Eszembe juttatta azén életszerető listám is (aminek a hosszú lista élén ez a csattanója: szerettem élni/nem szeretek halni/ :https://aliz-napok.blogspot.com/2025/01/mimindent-szerettem.html
VálaszTörlésja, egyébként a szövegemben én is csupa nagybetűvel irtam ezt: " Szerettem ÉLNI "
TörlésNagyon emlékeztet a felsorololásod Andrássy Réka soraira. Tényleg nagybetűvel írtad az élni szót, és ez jár is az életnek.
TörlésOlyan állandó jelzővel is illetik, hogy a: "nagybetűs élet". Ezen a két szón mindig csak átfutottam, mert az enyém kisbetűs, és én így érzem jól magam benne.
A nagy élethez kevés lennék...
Ö költöibb képekkel él. En direkt voltam mindennapi,,,.nem magunkat emeli a csupanagybetü, hanem az ELET et!
TörlésMeg hát a múlt idömre utólag döbbentem rá..abban van az egesz szöveg (Szerettem élni) nagy különbség!
TörlésUgyanazt gondoljuk.
TörlésÉn sem magamról írtam, hanem a csupa nagybetűs ÉLET-ről. Az élet mindig "nagybetűs" szerintem is, de én magam kisbetűs vagyok benne. Miért is lennék én nagybetűkkel kiemelt?
Az én kisbetűsségemen a hétköznapiságom értem, és csakis jó értelemben.
Kedves Éva, azt írod, hogy "kisbetűsnek" tartod magad, meg hogy "A nagy élethez kevés lennék..." Végül is : mitől NAGY a nagy?... A magunk nemében mind egyediek vagyunk... Ha szerencsénk van, az élet ajándékaként még egy-két személy számára nagybetűs fontosságúak vagyunk...
VálaszTörlésHétköznapi, egyszerű életet élek, és ezt kisbetűs emberként teszem. A hétköznapi élethez az ahhoz megfelelő betűméret kell. Se több, se kevesebb, mert az már kényelmetlen és zavaró életet ad.
TörlésHozzá tettem, hogy a legpozitívabb, legjobb értelemben vagyok kisbetűs, vagyis se művész, se tudós, se történelem könyvbe kerülő személy.
Ha mégis valakiknek az életében kisbetűsként is megnőhetek, az valóban az élet ajándéka. Tulajdonképpen a legnagyobb ajándék, amit másnak adhatok doboz, csomagolás és szalag nélkül.
Ha ezt érted azon, hogy nagybetűsek is lehetünk, akkor egyetértek veled.
Szegeny kis nemecsek jutott eszembe...de ö (is) nagy volt. A legnagyobb!
VálaszTörlésHmm, kisbetűvel írtad a nevét, gondolom nem véletlenül. Ő kisbetűsen volt nagybetűs!
Törlés